
Fotó: Krónika
A televízió nézőit emlékeztette, hogy amíg Băsescu szállítási miniszter volt, úgy nyilatkozott, hogy az autópálya-építés nem jelent prioritást Románia számára. De a szociáldemokratákat sem kímélte nyilatkozatában, ellenük azt hozva fel, hogy kormányzásuk idején oly keveset tettek az ügy érdekében, hogy 2005-ben nulláról kellett kezdeni a munkát.
Tăriceanu elégedett
A konkrétumokról szólva a kormányfő elmondta, az észak-erdélyi autópályán „néhány kilométert” már az idei év végére megnyitnak a közlekedés számára. A miniszterelnök szerint a Nagyvárad–Brassó sztrádán a munkálatok jó ütemben haladnak. Bizakodóan tért ki arra is, hogy a 4-es számú páneurópai folyosónak megfelelő autópályán is elkezdődtek a munkálatok a sikeres versenytárgyalást követően.
Tăriceanu ugyanakkor elmondta, hogy az infrastruktúra kiépítése nem tudja tartani az ütemet az évi 9-10 százalékos gazdasági fejlődéssel, ráadásul a romániai utakon közlekedő autók száma évről évre robbanásszerűen nő, olyan év is volt az eltelt fél évtizedben, amikor a növekedés 70 százalékos volt az Európai Unióban regisztrált 1–3 százalékos átlagnövekedéshez képest.
A kormányfő szerint nem kell gazdasági válságtól tartani
A román gazdaság nincs kitéve az Egyesült Államok pénzügyi válságából eredő hatásoknak, ám a likviditás hiányából fakadó hiteldrágulást a romániai gazdasági szereplők is meg fogják érezni – jelentette ki továbbá a televíziós interjúban Călin Popescu-Tăriceanu. A kormányfő azonban belátta, hogy a gazdasági növekedés 2009-ben biztosan az idei mutató alatt marad, ám hozzátette: ez még nem jelent válsághelyzetet.
„Kijelentéseimet nem én találtam ki. Elemzőkkel, bankárokkal, a Román Nemzeti Bank illetékeseivel tárgyaltam, s valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy a román bankrendszer által meghozott intézkedések megvédik Romániát az amerikai válság hatásaitól” – szögezte le a miniszterelnök. Fontosnak tartotta továbbá arról is tájékoztatni a tévénézőket, hogy a bukaresti tőzsdén múlt héten regisztrált veszteségek nagy részét már sikerült kiegyenlíteni.
Hasonlóképpen derűlátóan nyilatkozott Tăriceanu a múlt héten is, amikor leszögezte, a román tőzsde veszteségei nem a román gazdaságba vetett bizalom csökkenéséből fakadtak, hanem egyszerűen a külföldi befektetőknek likviditásra volt szükségük, ezért kénytelenek voltak részvényeiket értékesíteni.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.