Évi 200 kilométer sztráda?

A televízió nézőit emlékeztette, hogy amíg Băsescu szállítási miniszter volt, úgy nyilatkozott, hogy az autópálya-építés nem jelent prioritást Románia számára. De a szociáldemokratákat sem kímélte nyilatkozatában, ellenük azt hozva fel, hogy kormányzásuk idején oly keveset tettek az ügy érdekében, hogy 2005-ben nulláról kellett kezdeni a munkát.

Tăriceanu elégedett
A konkrétumokról szólva a kormányfő elmondta, az észak-erdélyi autópályán „néhány kilométert” már az idei év végére megnyitnak a közlekedés számára. A miniszterelnök szerint a Nagyvárad–Brassó sztrádán a munkálatok jó ütemben haladnak. Bizakodóan tért ki arra is, hogy a 4-es számú páneurópai folyosónak megfelelő autópályán is elkezdődtek a munkálatok a sikeres versenytárgyalást követően.
Tăriceanu ugyanakkor elmondta, hogy az infrastruktúra kiépítése nem tudja tartani az ütemet az évi 9-10 százalékos gazdasági fejlődéssel, ráadásul a romániai utakon közlekedő autók száma évről évre robbanásszerűen nő, olyan év is volt az eltelt fél évtizedben, amikor a növekedés 70 százalékos volt az Európai Unióban regisztrált 1–3 százalékos átlagnövekedéshez képest.

A kormányfő szerint nem kell gazdasági válságtól tartani
A román gazdaság nincs kitéve az Egyesült Államok pénzügyi válságából eredő hatásoknak, ám a likviditás hiányából fakadó hiteldrágulást a romániai gazdasági szereplők is meg fogják érezni – jelentette ki továbbá a televíziós interjúban Călin Popescu-Tăriceanu. A kormányfő azonban belátta, hogy a gazdasági növekedés 2009-ben biztosan az idei mutató alatt marad, ám hozzátette: ez még nem jelent válsághelyzetet.
„Kijelentéseimet nem én találtam ki. Elemzőkkel, bankárokkal, a Román Nemzeti Bank illetékeseivel tárgyaltam, s valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy a román bankrendszer által meghozott intézkedések megvédik Romániát az amerikai válság hatásaitól” – szögezte le a miniszterelnök. Fontosnak tartotta továbbá arról is tájékoztatni a tévénézőket, hogy a bukaresti tőzsdén múlt héten regisztrált veszteségek nagy részét már sikerült kiegyenlíteni.
Hasonlóképpen derűlátóan nyilatkozott Tăriceanu a múlt héten is, amikor leszögezte, a román tőzsde veszteségei nem a román gazdaságba vetett bizalom csökkenéséből fakadtak, hanem egyszerűen a külföldi befektetőknek likviditásra volt szükségük, ezért kénytelenek voltak részvényeiket értékesíteni.