Évekig hazudtak a görögök a büdzséről

Gernot Brähler professzor kutatócsapatának számításai szerint Görögország már 2001-ben is csalással jutott be az euróövezetbe. „Ezt követően pedig meghamisított adatokkal kerülte el a büntetéseket” – állítja az egyetem tanulmánya. A kutatók a hamis adathalmazok azonosítására 1938-ban kidolgozott Benford eloszlási képletet alapul véve végezték el vizsgálataikat. A statisztikai képlet azt a törvényszerűséget modellezi, amely szerint a számok sokkal nagyobb gyakorisággal kezdődnek kisebb számjeggyel, mint nagyobbakkal. Az 1, 2 és 3-as számjegyek sokkal nagyobb gyakorisággal szerepelnek számok legnagyobb helyi értékén, mint a többi számjegy. Az 1-es számjegy előfordulási gyakorisága a legmagasabb helyiértéken például 30 százalék, a legnagyobb az összes számjegy közül, a 9-es számjegyé pedig mindössze 4,6 százalék.

„Meghamisított számoknál a számjegyek eloszlása eltérést mutat a Benford-képlethez képest” - állítják az egyetem kutatói, ami legalábbis „kreatív könyvvitelre” enged következtetni. A matematikusok az összes uniós tagország 1999 és 2009 közötti adatait alapul véve végezték el számításaikat, és a legnagyobb eltérést a Benford-képlettől Görögország esetében tapasztalták. Minden egyes ország esetében 156 adatot vizsgáltak meg, beleértve az adósságállományt, a beruházásokat és a költségvetési kiadásokat is. A matematikusok egyúttal arra a meglepő megállapításra jutottak, hogy Belgium adatai alig valamivel bizonyultak jobbnak Görögországéinál, ami szerintük „megérne egy alaposabb vizsgálódást is”.

A Financial Times szerint a görög gazdaság helyzete pedig egyre roszszabb, az alig három hónapja kidolgozott 109 milliárd eurós második pénzügyi mentőcsomag összeállítása óta is olyan súlyos mértékben romlott, hogy Görögország nemzetközi hitelezőinek a csomagban szereplő összegnél most már sokkal többet kellene előteremteniük kisegítő kölcsönökre. A londoni gazdasági napilap szerint az általa megszerzett jelentésben az áll, hogy az EU-nak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az évtized végéig 252 milliárd eurót kellene „találnia” Görögország finanszírozására, hacsak nem akarják rendkívüli törlesztési leírásokra kényszeríteni a görög állampapírok befektetőit.