Mint tájékoztatott, a Coface Románia az ország kockázati besorolását A4-ről B-re változtatta, ami nem Románia szuverén adósságára vonatkozik, hanem a cégeknek a kereskedelmi tranzakciók során mutatott átlagos kockázati szintjét tükrözi. Cristian Ionescu rámutatott, hogy 2008 októbere óta a romániai vállalatok fizetőképessége jelentős mértékben romlott amiatt, hogy a belföldi és külföldi hitelezés leállt. A hitelezés eszközétől függő vállalatok annyira megsínylették a forráshiányt, hogy sokan közülük csődbe jutottak – magyarázta. A Coface adatai szerint Romániában a fizetési késedelmek száma átlagban 500 százalékkal nőtt 2008 októbere és 2009 márciusa között a tavalyi év első kilenc hónapjához viszonyítva.
A Csődbiztosok Országos Szövetségének (UNPIR) napokban közzétett adatsora sem ad okot a derűre, mint statisztikáik rámutatnak, a tavalyi év során 2007-hez viszonyítva 35,86 százalékkal több vállalkozás jelentett csődöt, miközben 21,66 százalékkal többet számoltak fel. Az UNPIR adatai szerint a trend folytatódott az idei első negyedévben is, március végére már közel 5 ezer vállalkozás vált fizetésképtelenné, ami 50 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló periódusához képest. A szakmai szövetség becslései szerint az év végére a fizetésképtelenné váló cégek száma elérheti akár a 20 ezret is.
A gazdasági válság következtében Háromszéken is jelentősen romlott a bejegyzett és a felszámolt vállalkozások aránya. Míg 1990 és 2009 között az újonnan bejegyzett vállalkozások számának 30 százalékát tette ki a felszámolt cégek száma, idén az első negyedévben ez az arány 54 százalékra emelkedett.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartása szerint az első negyedévben a megyében 272 új vállalkozást jegyeztek be, ezek közül 172 vállalkozásra jogosított magánszemély és 100 korlátolt felelősségű társaság. Ugyanakkor ebben az időszakban 146 társaságot számoltak fel a tulajdonosaik. Herman Rosner, a kamara elnöke úgy véli, a felszámolt cégek száma tovább nő, amint életbe lép az átalányadó bevezetésére vonatkozó kormányhatározat.
Mint hangsúlyozta, 2008 első három hónapjához képest amúgy is 6 százalékkal csökkent a bejegyzett vállalkozások száma, és 52 százalékkal az új cégek által bejegyzett alaptőke. A külföldi tőkével rendelkező cégbejegyzések csökkenése még drámaibb, ezek száma 28 százalékkal esett a tavalyi első negyedévhez képest. Ez év első három hónapjában mindössze 18 külföldi tőkével rendelkező céget jegyeztek be Háromszéken.
Viszont ezek alaptőkéje látványosan, 43-szorosára növekedett, és így elérte a közel 68 ezer dollárt. 1990 óta a legtöbb külföldi cég Magyarországról érkezett Kovászna megyébe, az anyaországiak 417 céget alapítottak, és összesen 29,5 millió dollárt hoztak. A második helyen a hollandok állnak 15 céggel és 17,1 millió dollárral, a németek a harmadik helyezettek 89 céggel és 13,1 millió dollárral.
Herman Rosner szerint a gazdasági és pénzügyi válság ellensúlyozására külföldi befektetőket kellene vonzani a térségbe, ez kell, hogy legyen a helyi hatóságok legfontosabb célkitűzése. „Koherens stratégia kidolgozására van szükség, a megyei infrastruktúra, a köz- és magántársulás fejlesztésére, hangsúlyos lobbira a vidombáki repülőtér létrehozása érdekében, hogy a térség vonzó és versenyképes lehessen a befektetők előtt” – szögezte le Rosner.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok