Mint tájékoztatott, a Coface Románia az ország kockázati besorolását A4-ről B-re változtatta, ami nem Románia szuverén adósságára vonatkozik, hanem a cégeknek a kereskedelmi tranzakciók során mutatott átlagos kockázati szintjét tükrözi. Cristian Ionescu rámutatott, hogy 2008 októbere óta a romániai vállalatok fizetőképessége jelentős mértékben romlott amiatt, hogy a belföldi és külföldi hitelezés leállt. A hitelezés eszközétől függő vállalatok annyira megsínylették a forráshiányt, hogy sokan közülük csődbe jutottak – magyarázta. A Coface adatai szerint Romániában a fizetési késedelmek száma átlagban 500 százalékkal nőtt 2008 októbere és 2009 márciusa között a tavalyi év első kilenc hónapjához viszonyítva.
A Csődbiztosok Országos Szövetségének (UNPIR) napokban közzétett adatsora sem ad okot a derűre, mint statisztikáik rámutatnak, a tavalyi év során 2007-hez viszonyítva 35,86 százalékkal több vállalkozás jelentett csődöt, miközben 21,66 százalékkal többet számoltak fel. Az UNPIR adatai szerint a trend folytatódott az idei első negyedévben is, március végére már közel 5 ezer vállalkozás vált fizetésképtelenné, ami 50 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló periódusához képest. A szakmai szövetség becslései szerint az év végére a fizetésképtelenné váló cégek száma elérheti akár a 20 ezret is.
A gazdasági válság következtében Háromszéken is jelentősen romlott a bejegyzett és a felszámolt vállalkozások aránya. Míg 1990 és 2009 között az újonnan bejegyzett vállalkozások számának 30 százalékát tette ki a felszámolt cégek száma, idén az első negyedévben ez az arány 54 százalékra emelkedett.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartása szerint az első negyedévben a megyében 272 új vállalkozást jegyeztek be, ezek közül 172 vállalkozásra jogosított magánszemély és 100 korlátolt felelősségű társaság. Ugyanakkor ebben az időszakban 146 társaságot számoltak fel a tulajdonosaik. Herman Rosner, a kamara elnöke úgy véli, a felszámolt cégek száma tovább nő, amint életbe lép az átalányadó bevezetésére vonatkozó kormányhatározat.
Mint hangsúlyozta, 2008 első három hónapjához képest amúgy is 6 százalékkal csökkent a bejegyzett vállalkozások száma, és 52 százalékkal az új cégek által bejegyzett alaptőke. A külföldi tőkével rendelkező cégbejegyzések csökkenése még drámaibb, ezek száma 28 százalékkal esett a tavalyi első negyedévhez képest. Ez év első három hónapjában mindössze 18 külföldi tőkével rendelkező céget jegyeztek be Háromszéken.
Viszont ezek alaptőkéje látványosan, 43-szorosára növekedett, és így elérte a közel 68 ezer dollárt. 1990 óta a legtöbb külföldi cég Magyarországról érkezett Kovászna megyébe, az anyaországiak 417 céget alapítottak, és összesen 29,5 millió dollárt hoztak. A második helyen a hollandok állnak 15 céggel és 17,1 millió dollárral, a németek a harmadik helyezettek 89 céggel és 13,1 millió dollárral.
Herman Rosner szerint a gazdasági és pénzügyi válság ellensúlyozására külföldi befektetőket kellene vonzani a térségbe, ez kell, hogy legyen a helyi hatóságok legfontosabb célkitűzése. „Koherens stratégia kidolgozására van szükség, a megyei infrastruktúra, a köz- és magántársulás fejlesztésére, hangsúlyos lobbira a vidombáki repülőtér létrehozása érdekében, hogy a térség vonzó és versenyképes lehessen a befektetők előtt” – szögezte le Rosner.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok