Mint tájékoztatott, a Coface Románia az ország kockázati besorolását A4-ről B-re változtatta, ami nem Románia szuverén adósságára vonatkozik, hanem a cégeknek a kereskedelmi tranzakciók során mutatott átlagos kockázati szintjét tükrözi. Cristian Ionescu rámutatott, hogy 2008 októbere óta a romániai vállalatok fizetőképessége jelentős mértékben romlott amiatt, hogy a belföldi és külföldi hitelezés leállt. A hitelezés eszközétől függő vállalatok annyira megsínylették a forráshiányt, hogy sokan közülük csődbe jutottak – magyarázta. A Coface adatai szerint Romániában a fizetési késedelmek száma átlagban 500 százalékkal nőtt 2008 októbere és 2009 márciusa között a tavalyi év első kilenc hónapjához viszonyítva.
A Csődbiztosok Országos Szövetségének (UNPIR) napokban közzétett adatsora sem ad okot a derűre, mint statisztikáik rámutatnak, a tavalyi év során 2007-hez viszonyítva 35,86 százalékkal több vállalkozás jelentett csődöt, miközben 21,66 százalékkal többet számoltak fel. Az UNPIR adatai szerint a trend folytatódott az idei első negyedévben is, március végére már közel 5 ezer vállalkozás vált fizetésképtelenné, ami 50 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló periódusához képest. A szakmai szövetség becslései szerint az év végére a fizetésképtelenné váló cégek száma elérheti akár a 20 ezret is.
A gazdasági válság következtében Háromszéken is jelentősen romlott a bejegyzett és a felszámolt vállalkozások aránya. Míg 1990 és 2009 között az újonnan bejegyzett vállalkozások számának 30 százalékát tette ki a felszámolt cégek száma, idén az első negyedévben ez az arány 54 százalékra emelkedett.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartása szerint az első negyedévben a megyében 272 új vállalkozást jegyeztek be, ezek közül 172 vállalkozásra jogosított magánszemély és 100 korlátolt felelősségű társaság. Ugyanakkor ebben az időszakban 146 társaságot számoltak fel a tulajdonosaik. Herman Rosner, a kamara elnöke úgy véli, a felszámolt cégek száma tovább nő, amint életbe lép az átalányadó bevezetésére vonatkozó kormányhatározat.
Mint hangsúlyozta, 2008 első három hónapjához képest amúgy is 6 százalékkal csökkent a bejegyzett vállalkozások száma, és 52 százalékkal az új cégek által bejegyzett alaptőke. A külföldi tőkével rendelkező cégbejegyzések csökkenése még drámaibb, ezek száma 28 százalékkal esett a tavalyi első negyedévhez képest. Ez év első három hónapjában mindössze 18 külföldi tőkével rendelkező céget jegyeztek be Háromszéken.
Viszont ezek alaptőkéje látványosan, 43-szorosára növekedett, és így elérte a közel 68 ezer dollárt. 1990 óta a legtöbb külföldi cég Magyarországról érkezett Kovászna megyébe, az anyaországiak 417 céget alapítottak, és összesen 29,5 millió dollárt hoztak. A második helyen a hollandok állnak 15 céggel és 17,1 millió dollárral, a németek a harmadik helyezettek 89 céggel és 13,1 millió dollárral.
Herman Rosner szerint a gazdasági és pénzügyi válság ellensúlyozására külföldi befektetőket kellene vonzani a térségbe, ez kell, hogy legyen a helyi hatóságok legfontosabb célkitűzése. „Koherens stratégia kidolgozására van szükség, a megyei infrastruktúra, a köz- és magántársulás fejlesztésére, hangsúlyos lobbira a vidombáki repülőtér létrehozása érdekében, hogy a térség vonzó és versenyképes lehessen a befektetők előtt” – szögezte le Rosner.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok