
2009. január 07., 09:292009. január 07., 09:29
Az energetikában pillanatnyilag a jelenlegi orosz–ukrán gázvita kezelésére és megoldására kíván összpontosítani a prágai kormány. „Tekintettel arra, hogy lényegében kétoldalú vitáról van szó, Csehország még az EU soros elnökeként sem lehet döntőbíró, és nem is akar az lenni. Ugyanakkor teljes súlyával aktívan be kíván kapcsolódni a megoldások keresésébe” – mondta Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh kormányfőhelyettes. Prága rendkívül fontosnak tartja, hogy az EU-tagállamok energiaellátása biztonságos legyen, s a szervezet szenteljen nagyobb figyelmet a különféle energiafajtáknak, forrásoknak, az új technológiáknak.
„Külpolitikai téren elnökségünk egyik legfőbb feladatának tartjuk, hogy megrendezzük az Európai Unió és a keleti szomszédok képviselőinek csúcstalálkozóját. Célunk, hogy beindítsuk és intézményesítsük ezt az együttműködést, úgy ahogy ezt Franciaország tette a földközi-tengeri országokkal” – szögezte le Topolánek. Hozzátette: ezt a tervet az egész visegrádi csoport támogatja.
A következő hat hónapban Csehország egyebek közt szeretné megrendezni az EU–Oroszország-csúcstalálkozót, és bízik abban, hogy április elején Prága lehet a házigazdája Barack Obama új amerikai elnök és az EU-tagállamok államfői csúcstalálkozójának. „Végleges döntés ebben az ügyben még nincs” – jegyezte meg Topolánek.
Prága híve az Európai Unió további bővítésének, s ennek érdekében folytatni kívánja a tárgyalásokat Horvátországgal és Törökországgal. „Számunkra ezek a tárgyalások kulcsfontosságúak” – húzta alá Vondra. A cseh elnökség jelszava: Európa korlátok nélkül. Prága szeretné elérni, hogy minél hamarabb teljes mértékben szabad legyen a munkaerő-áramlás az Unión belül. „Ha ezt például Franciaország és Belgium el tudták fogadni, nem értem, miért nem fogadható ez el Németország és Ausztria számára is” – jegyezte meg a kormányfőheyettes.
Csehország január elsején Franciaországtól vette át az EU soros elnöki tisztségét.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.