2011. február 07., 09:362011. február 07., 09:36
A JP Morgan bankcsoport citybeli szakelemzői, akik rendszeres időkö-zönként tanulmányokat állítanak öszsze a feltörekvő és a fejlett térségi gazdaságok közötti konvergenciafolyamatról, e hétvégén kiadott legújabb összeállításukban megerősítették, hogy Magyarország és Lengyelország lehetséges legkorábbi eurócsatlakozási időpontját 2019-re tolták ki, Csehország belépését pedig 2020-ra, vagy még későbbre valószínűsítik.
Orbán Viktor miniszterelnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni” Magyarország csatlakozását az euróövezethez.
A JP Morgan új elemzése szerint a közép-európaiak eurócsatlakozási időpontja erőteljesen függ az európai ciklikus fellendüléstől, mivel a cég szakértői „szoros korrelációt” látnak az európai üzleti ciklus és a maastrichti felvételi előírások teljesíthetősége között. Így egy gyenge euróövezeti fellendülés, vagy éppen egy kettős mélypontú recesszió kialakulása jelenti a valutauniós csatlakozás esetleges még további csúszásának fő kockázatát.
Más nagy londoni házak legújabb prognózisaikban recessziós visszaesést ugyan nem jósolnak az euróövezetben, a világátlagnál jóval gyengébb növekedést azonban igen. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza – februári prognózisában a vártnál jobb amerikai és euróövezeti gazdasági teljesítmény hatására jelentősen javította a két gazdasági erőcentrumra, és ezzel együtt a világgazdaság egészére szóló növekedési becslését, a valutaunióra azonban változatlanul a globális növekedés ütemének felénél is sokkal lassabb bővülést valószínűsít. A cég 2,7 százalékra emelte az amerikai gazdaság idei növekedésére adott előrejelzését az előző prognózisában szereplő 2,2 százalékról, az euróövezetben pedig jelenleg 1,5 százalékos éves növekedést vár 2011 egészére a múlt hónapban jósolt 0,9 százalék helyett. Az EIU londoni szakelemzői ennek együttes hatásaként az előző előrejelzésben szereplő 3,8 százalékról 4,0 százalékra emelték a világgazdaság egészére adott idei növekedési prognózisukat.
A JP Morgan e hétvégén kiadott új konvergenciaelemzése szerint ugyanakkor a kockázatok „nem érnek véget” az euróövezeti üzleti ciklussal. Nemrégiben ugyanis elhangzottak olyan javaslatok, hogy szigorúbban kellene alkalmazni a GDP-arányos államadósság-rátára meghatározott 60 százalékos felső tűréshatárt, ami például Magyarország euróövezeti csatlakozási törekvései szempontjából lehet kedvezőtlen, vélekednek a JP Morgan elemzői, akik szerint valószínűtlen, hogy a magyar államadósság-arány a következő évtized végéig az előírt felső tűréshatárra süllyed. A cég szakértői az elemzés Magyarországgal foglalkozó fejezetében ezzel kapcsolatban megjegyzik: annak nyomán, hogy a kormány „gyakorlatilag államosította” a magánnyugdíjalapokat, az idei államháztartási mérleg a hazai össztermék 5 százalékánál magasabb többlettel is zárhat a 2,9 százalékos hiánycél helyett, és a GDP-hez mért államadósság-ráta a tavalyi 80 százalékról 70 százalékra süllyedhet. A JP Morgan szerint azonban az, hogy a hangsúly egyelőre az egyszeri intézkedéseken van, a strukturális jellegű hiány romlásának lehetőségére utal, és ezt kiadáscsökkentésekkel és szerkezeti reformokkal kell kezelni.
Az elemzés az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos, „erősödő” kockázatok között említi, hogy esetleg a közép-európai országok lelkesedése apadni kezd az euró iránt. Egyes előrejelzések szerint akár a 2020-as évek közepéig eltarthat a kelet-közép-európaiak euróövezeti csatlakozása. A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték: jelenleg a 2019–2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését. A ház szerint ezek „elég távoli időpontok” ahhoz, hogy az euróövezeti csatlakozás kilátása a következő években ne legyen meghatározó piaci tényező a térségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
Látogatottsági adatok