2009. június 25., 09:582009. június 25., 09:58
Brüsszeli ülésén hozott határozatában az uniós végrehajtó testület azt ajánlotta az EU pénzügyminiszteri tanácsának, hogy Lengyelország számára 2012-ben, a többi tagállamnak pedig 2011-ben állapítsa meg azt a határidőt, ameddig a deficitet 3 százalék közelébe kell csökkenteniük. Máltának már jövőre eredményt kellene felmutatnia az ajánlás szerint. Mindez azt jelenti, hogy az EU-ban összesen tíz ország ellen folyik már eljárás.
A túlzott hiány miatt az említett négy ország –Lengyelország, Románia, Litvánia és Málta – mellett Brüsszel megítélése szerint Magyarország, Írország, Görögország, Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia is magas deficittel küzd. Lengyelországban 6,6, Litvániában 5,4, Romániában 5,1, Máltán 4,7 százalékos deficitet vár idén a bizottság.
A témáról kiadott sajtóközleményben a brüsszeli uniós „kormány” emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi gazdasági válság és a gazdasági ösztönző csomagok miatt valamennyi uniós tagországban romlik a költségvetés helyzete.
A javasolt határidők figyelembe veszik a költségvetés kiinduló helyzetét és az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban álló mozgásteret, a gazdasági kilátásokat, a makrogazdasági egyensúlyhiányt és a finanszírozási feltételeket – fogalmazott a bizottság. Az ajánlásokat az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsa várhatóan a soron következő, júliusi ülésén vitatja meg. Ekkortól az érintett tagállamoknak hat hónapjuk marad a túlzott hiány megszüntetését célzó intézkedések kidolgozására és azok végrehajtásának megkezdésére.
„A mai és a jövőbeni generációk adósságszolgálatának csökkentése céljából alapvetően fontos, hogy a kormányok olyan kiigazítási pályákat dolgozzanak ki, amelyek révén már a gazdaság élénkülésének 2010-re várt kezdetétől fogva hozzá lehet látni az államháztartási hiány leküzdéséhez” – hangoztatta Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Sajtótájékoztatóján Almunia azt is megemlítette, hogy ha egy ország teljesíti az euróövezet deficitfeltételét (a legfeljebb 3 százalékos szintet), elvben már a következő évben pozitív értékelést kaphat a közös pénz bevezetéséhez. Hangoztatta azonban azt is, hogy a deficit nem az egyetlen feltétele az uniós közös pénz bevezetésének, és az euróövezeti csatlakozáshoz az összes kritériumot teljesíteni kell.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.