2009. január 07., 09:282009. január 07., 09:28
Az európai uniós országok internetezőinek harmada on-line intézte utazásainak és szállásfoglalásának ügyeit. Harminc százalék használta az on-line bankot, értekezett közhatóságokkal, vagy keresett egészséggel kapcsolatos információkat. A tavalyi év első negyedében az EU-s háztartások 60 százalékában volt internet-hozzáférés, míg 2007 azonos időszakában a háztartások 54 százalékában. A szélessávú kapcsolat aránya egy év alatt 42 százalékról 48 százalékra nőtt az említett időszakban.
Az internetes háztartások aránya Hollandiában 86 százalékos, Svédországban 84 százalékos, Dániában 82 százalékos, Németországban 75 százalékos volt. Hollandiában és Dániában 74 százalékban szélessávú internetkapcsolattal neteztek a háztartásokban, míg ez Svédországban 71 százalék volt.
Nagy-Britanniában a felnőtt lakosság 31,7 százaléka, 16,1 millió ember állította magáról, hogy on-line hallgatja a rádiót, holott májusban még csak 14,5 millióan mondták ezt az Ipsos Mori felmérésén. Több mint 7 millióan mondták, hogy október folyamán letöltöttek egy podcastot (mp3 formátumú műsorcsomagot).
Az Egyesült Államokban az internetet fő hírforrásként használók száma ugyanakkor a Pew Research Centre adatai alapján a tavalyi 24 százalékról 40 százalékra emelkedett. A 29 év alatti amerikai állampolgárok körében 34-ről 59 százalékra nőtt azok száma, akik elsősorban on-line híreket olvasnak, nagyjából ugyanannyian, ahányan a tévéből nyerik a tájékozottságukat, miközben 28 százalék még mindig a nyomtatott sajtóban bízik.
A Nielsen amerikai médiakutató cég közzétette a legolvasottabb 30 globális on-line híroldal listáját, amely szerint az első az MSNBC Digital Network – oldalára novemberben 41,9 millió egyedi felhasználó kattintott. A 2. helyen állt a CNN Digital Network, amelyet 41,5 millióan olvastak, a 3. a Yahoo News 38,8 millióval, a 4. az AOL News 21 millióval, az 5. pedig a NYTimes.com volt 20,9 millióval.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.