Fotó: Krónika
A jövő év végére megépülő Arad– Szeged fölgázvezeték kapacitásának 90 százalékát kívánja értékesíteni a MOL Földgázszállító Zrt. (FGSZ) – jelentette be tegnap a magyar cég romániai partnere, a Transgaz. A közlemény értelmében az FGSZ úgynevezett „nyílt szezon” eljárás keretében kívánja piacra dobni a vezetékkapacitást. A mostani eljárás szeptember 12-én indul, és azért szükséges, mert az előző, augusztus 5-én kiírt licit sikertelen volt: a beérkezett ajánlatok közül csupán öt felelt meg teljes mértékben a pályázati feltételeknek, az ajánlat pedig 70 százalékkal kevesebb volt, mint a megvásárlásra ajánlott tétel.
A MOL illetékesei a Newsin hírügynökségnek tegnap elmondták, az új kiírás eredményét október 13-án hozzák nyilvánosságra.
Az Arad–Szeged földgázvezeték teljes hossza a tervek szerint 106 kilométer lesz, a cső átmérője 700 mm. Románia területén az Arad melletti újpanádi csatlakozási ponttól számítva mintegy 62 kilométeren fut majd Csanádpalotáig. A tervek szerint a vezeték 2010 január elsején készül el, és évente 4,4 milliárd köbméter földgáz halad majd át rajta.
A magyar szakasz mintegy 9 milliárd forintból épülhet meg – nyilatkozta Lakatos Edina, a MOL Földgázszállító Zrt. szóvivője. A vezetéket a két fél üzemelteti majd – tette hozzá.
A Transgaz ügyvezető igazgatója, Ioan Rusu kiemelte: „a megállapodás legfőbb célja, hogy megfeleljünk az ellátási biztonság követelményének azáltal, hogy a szomszédos országok gázszállító hálózatait csővezetékkel kapcsoljuk össze”.
Bár az Arad–Szeged gázvezeték nem része más projektnek, Zsuga János, a MOL Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett a MOL Földgázszállító 2007. decemberi kezdeményezésére a közép- és délkelet európai gázszállító hálózatok egyesítésére. „A megállapodást is ugyanazon érvek motiválják, amelyek (...) a NETS kezdeményezésünk hátterében állnak” – mondta.
A korábbi közlés szerint a MOL Földgázszállító Zrt. Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Románia, Bulgária és Ausztria gázszállító vállalatait kérte fel arra, hogy hozzanak létre közös tulajdonban levő regionális gázszállító társaságot, mert a hálózatok összekapcsolásával lényegesen jobb tőkehatékonyságot és kapacitáskihasználtságot érhetnek el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok