Nem adják egymásnak a kilincset az ügyfelek. Nem lendült fel az erdélyi zálogházak forgalma a vásárlóerő csökkenése nyomán
Fotó: Veres Nándor
Egy romániai zálogházlánc a minap arról számolt be, hogy a romániai lakosság a 2022-es év első felében kimagaslóan nagy értékben adott zálogba arany ékszereket és elektronikai eszközöket. Egy-egy zálogosítás értéke átlagosan 1000 lej volt, másfelől a kisméretű ékszerek és a mobiltelefonok iránt megnőtt a kereslet is. Erdélyi városok zálogházaiban igyekeztünk utánajárni, hogy az országos tendenciák mennyire érvényesülnek nálunk, hogy tényleg „zálogházláz” van-e.
2022. október 24., 08:262022. október 24., 08:26
Egy friss felmérés szerint a romániai lakosság előszeretettel adja zálogba arany ékszereit és elektronikai eszközeit, átlagosan 1000 lej „kölcsönt” felvéve értük a zálogházaktól. Az esetek nyolcvan százalékában ugyanakkor visszavásárolják a személyes tárgyaikat, viszonylag kevesen vesznek tőlük véglegesen búcsút – vont mérleget nemrég nyilvánosságra hozott elemzésében a CreditAmanet zálogházlánc.
A közlemény szerint a cég forgalma az idei év első felében közel 40 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában,
Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, illetve Székelyföld több zálogházát megkeresve igyekeztünk utánajárni, hogy Erdélyben milyen mértékben érvényesülnek az említett, főleg az ország déli és keleti részein, így a fővárosban, Pitești-en, Galacon, Konstancán, Ploiești-en stb., jelen levő zálogházlánc által tapasztalt jelenségek.
A sepsiszentgyörgyi Rexo Gold Zálogház képviselője arról számolt be, hogy bár egy enyhe növekedést érzékelnek a forgalmukban az előző évhez, évekhez képest, de meglátása szerint ezt nem a háború, illetve a válság okozza. Azt tapasztalták, hogy a koronavírus-járvány idején megnőtt az emberek ragaszkodása a tárgyaikhoz, igyekeztek kiváltani azokat, semmit sem zálogban hagyni.
Lehet, hogy most a téli magas számlákra készülve picit többen szeretnének készpénzt, de ez megszokott a lapunknak nyilatkozó illetékes szerint, nem kirívó, illetve a másik oldalon, a tárgyakban való befektetés mértéke sem nő érzékelhetően.
A csíkszeredai RTG zálogházban semmilyen kilengést nem tapasztaltak sem a járvány, sem a geopolitikai események, sem az energiaválság kapcsán.
A székelyudvarhelyi BSG zálogházban a háború kitörése után rögtön, az első pár hétben tapasztalták, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, hogy az emberek a bankból kivett pénzt aranyba fektették – akkor, amikor az emberek euróból is igyekeztek tartalékolni –, de a hirtelen láz hamar lecsengett, és sem nyáron, sem most nem tapasztaltak semmilyen téren kiemelkedő forgalmat.
Fotó: Sándor Csilla
A zálogba adások száma semmiképp sem nőtt, valamelyest talán nagyobb az igény arra, hogy az emberek kiváltsák, visszaszerezzék a saját tárgyaikat, mint régen. A cég képviselője elmondta, bár érzékeli, hogy sokan fektetnek a háború kitörése óta aranyba, cégük csak enyhén érezte meg, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, meglátása szerint az emberek inkább a bankoktól vesznek aranyrudakat.
A Szatmárnémeti BAV Zálogházban szintén nem tapasztaltak nagyobb keresletet a zálogházak szolgáltatásai iránt, tapasztalataik szerint a zálogosítás mértéke hullámzó, és valamilyen mértékben szezonális, hiszen például nyaranta, amikor a külföldön dolgozó munkások hazatérnek, rendszerint megnő a forgalmuk. Elmondták, hogy bár közel vannak a határhoz, ukrán menekültek is eddig csak egyetlenegyszer tértek be a céghez, de nem volt jelentős a velük lebonyolított tranzakció.
de nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, hiszen, ahogy eddig is, most is azt tapasztalják, hogy a tehetősebb réteg az, aki be tud fektetni – például aranyba –, míg a szegényebbek inkább adnak be néhány tárgyat, hogy sürgősen készpénzhez jussanak. A zálogház képviselője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy bár a zálogosítás mértéke nőtt, ügyfélkörük nem igazán változott, ugyanazok fektetnek be, akik eddig, illetve ugyanazoknak van szüksége készpénzre, talán csak az ügyletek értéke, gyakorisága nőtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!