Nem adják egymásnak a kilincset az ügyfelek. Nem lendült fel az erdélyi zálogházak forgalma a vásárlóerő csökkenése nyomán
Fotó: Veres Nándor
Egy romániai zálogházlánc a minap arról számolt be, hogy a romániai lakosság a 2022-es év első felében kimagaslóan nagy értékben adott zálogba arany ékszereket és elektronikai eszközöket. Egy-egy zálogosítás értéke átlagosan 1000 lej volt, másfelől a kisméretű ékszerek és a mobiltelefonok iránt megnőtt a kereslet is. Erdélyi városok zálogházaiban igyekeztünk utánajárni, hogy az országos tendenciák mennyire érvényesülnek nálunk, hogy tényleg „zálogházláz” van-e.
2022. október 24., 08:262022. október 24., 08:26
Egy friss felmérés szerint a romániai lakosság előszeretettel adja zálogba arany ékszereit és elektronikai eszközeit, átlagosan 1000 lej „kölcsönt” felvéve értük a zálogházaktól. Az esetek nyolcvan százalékában ugyanakkor visszavásárolják a személyes tárgyaikat, viszonylag kevesen vesznek tőlük véglegesen búcsút – vont mérleget nemrég nyilvánosságra hozott elemzésében a CreditAmanet zálogházlánc.
A közlemény szerint a cég forgalma az idei év első felében közel 40 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában,
Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, illetve Székelyföld több zálogházát megkeresve igyekeztünk utánajárni, hogy Erdélyben milyen mértékben érvényesülnek az említett, főleg az ország déli és keleti részein, így a fővárosban, Pitești-en, Galacon, Konstancán, Ploiești-en stb., jelen levő zálogházlánc által tapasztalt jelenségek.
A sepsiszentgyörgyi Rexo Gold Zálogház képviselője arról számolt be, hogy bár egy enyhe növekedést érzékelnek a forgalmukban az előző évhez, évekhez képest, de meglátása szerint ezt nem a háború, illetve a válság okozza. Azt tapasztalták, hogy a koronavírus-járvány idején megnőtt az emberek ragaszkodása a tárgyaikhoz, igyekeztek kiváltani azokat, semmit sem zálogban hagyni.
Lehet, hogy most a téli magas számlákra készülve picit többen szeretnének készpénzt, de ez megszokott a lapunknak nyilatkozó illetékes szerint, nem kirívó, illetve a másik oldalon, a tárgyakban való befektetés mértéke sem nő érzékelhetően.
A csíkszeredai RTG zálogházban semmilyen kilengést nem tapasztaltak sem a járvány, sem a geopolitikai események, sem az energiaválság kapcsán.
A székelyudvarhelyi BSG zálogházban a háború kitörése után rögtön, az első pár hétben tapasztalták, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, hogy az emberek a bankból kivett pénzt aranyba fektették – akkor, amikor az emberek euróból is igyekeztek tartalékolni –, de a hirtelen láz hamar lecsengett, és sem nyáron, sem most nem tapasztaltak semmilyen téren kiemelkedő forgalmat.
Fotó: Sándor Csilla
A zálogba adások száma semmiképp sem nőtt, valamelyest talán nagyobb az igény arra, hogy az emberek kiváltsák, visszaszerezzék a saját tárgyaikat, mint régen. A cég képviselője elmondta, bár érzékeli, hogy sokan fektetnek a háború kitörése óta aranyba, cégük csak enyhén érezte meg, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, meglátása szerint az emberek inkább a bankoktól vesznek aranyrudakat.
A Szatmárnémeti BAV Zálogházban szintén nem tapasztaltak nagyobb keresletet a zálogházak szolgáltatásai iránt, tapasztalataik szerint a zálogosítás mértéke hullámzó, és valamilyen mértékben szezonális, hiszen például nyaranta, amikor a külföldön dolgozó munkások hazatérnek, rendszerint megnő a forgalmuk. Elmondták, hogy bár közel vannak a határhoz, ukrán menekültek is eddig csak egyetlenegyszer tértek be a céghez, de nem volt jelentős a velük lebonyolított tranzakció.
de nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, hiszen, ahogy eddig is, most is azt tapasztalják, hogy a tehetősebb réteg az, aki be tud fektetni – például aranyba –, míg a szegényebbek inkább adnak be néhány tárgyat, hogy sürgősen készpénzhez jussanak. A zálogház képviselője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy bár a zálogosítás mértéke nőtt, ügyfélkörük nem igazán változott, ugyanazok fektetnek be, akik eddig, illetve ugyanazoknak van szüksége készpénzre, talán csak az ügyletek értéke, gyakorisága nőtt.
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között akkor is, ha a vonatok pontosságát vesszük górcső alá, messze elmaradva a vasúti közlekedés terén legjobban teljesítő országoktól.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
szóljon hozzá!