Nem adják egymásnak a kilincset az ügyfelek. Nem lendült fel az erdélyi zálogházak forgalma a vásárlóerő csökkenése nyomán
Fotó: Veres Nándor
Egy romániai zálogházlánc a minap arról számolt be, hogy a romániai lakosság a 2022-es év első felében kimagaslóan nagy értékben adott zálogba arany ékszereket és elektronikai eszközöket. Egy-egy zálogosítás értéke átlagosan 1000 lej volt, másfelől a kisméretű ékszerek és a mobiltelefonok iránt megnőtt a kereslet is. Erdélyi városok zálogházaiban igyekeztünk utánajárni, hogy az országos tendenciák mennyire érvényesülnek nálunk, hogy tényleg „zálogházláz” van-e.
2022. október 24., 08:262022. október 24., 08:26
Egy friss felmérés szerint a romániai lakosság előszeretettel adja zálogba arany ékszereit és elektronikai eszközeit, átlagosan 1000 lej „kölcsönt” felvéve értük a zálogházaktól. Az esetek nyolcvan százalékában ugyanakkor visszavásárolják a személyes tárgyaikat, viszonylag kevesen vesznek tőlük véglegesen búcsút – vont mérleget nemrég nyilvánosságra hozott elemzésében a CreditAmanet zálogházlánc.
A közlemény szerint a cég forgalma az idei év első felében közel 40 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában,
Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, illetve Székelyföld több zálogházát megkeresve igyekeztünk utánajárni, hogy Erdélyben milyen mértékben érvényesülnek az említett, főleg az ország déli és keleti részein, így a fővárosban, Pitești-en, Galacon, Konstancán, Ploiești-en stb., jelen levő zálogházlánc által tapasztalt jelenségek.
A sepsiszentgyörgyi Rexo Gold Zálogház képviselője arról számolt be, hogy bár egy enyhe növekedést érzékelnek a forgalmukban az előző évhez, évekhez képest, de meglátása szerint ezt nem a háború, illetve a válság okozza. Azt tapasztalták, hogy a koronavírus-járvány idején megnőtt az emberek ragaszkodása a tárgyaikhoz, igyekeztek kiváltani azokat, semmit sem zálogban hagyni.
Lehet, hogy most a téli magas számlákra készülve picit többen szeretnének készpénzt, de ez megszokott a lapunknak nyilatkozó illetékes szerint, nem kirívó, illetve a másik oldalon, a tárgyakban való befektetés mértéke sem nő érzékelhetően.
A csíkszeredai RTG zálogházban semmilyen kilengést nem tapasztaltak sem a járvány, sem a geopolitikai események, sem az energiaválság kapcsán.
A székelyudvarhelyi BSG zálogházban a háború kitörése után rögtön, az első pár hétben tapasztalták, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, hogy az emberek a bankból kivett pénzt aranyba fektették – akkor, amikor az emberek euróból is igyekeztek tartalékolni –, de a hirtelen láz hamar lecsengett, és sem nyáron, sem most nem tapasztaltak semmilyen téren kiemelkedő forgalmat.
Fotó: Sándor Csilla
A zálogba adások száma semmiképp sem nőtt, valamelyest talán nagyobb az igény arra, hogy az emberek kiváltsák, visszaszerezzék a saját tárgyaikat, mint régen. A cég képviselője elmondta, bár érzékeli, hogy sokan fektetnek a háború kitörése óta aranyba, cégük csak enyhén érezte meg, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, meglátása szerint az emberek inkább a bankoktól vesznek aranyrudakat.
A Szatmárnémeti BAV Zálogházban szintén nem tapasztaltak nagyobb keresletet a zálogházak szolgáltatásai iránt, tapasztalataik szerint a zálogosítás mértéke hullámzó, és valamilyen mértékben szezonális, hiszen például nyaranta, amikor a külföldön dolgozó munkások hazatérnek, rendszerint megnő a forgalmuk. Elmondták, hogy bár közel vannak a határhoz, ukrán menekültek is eddig csak egyetlenegyszer tértek be a céghez, de nem volt jelentős a velük lebonyolított tranzakció.
de nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, hiszen, ahogy eddig is, most is azt tapasztalják, hogy a tehetősebb réteg az, aki be tud fektetni – például aranyba –, míg a szegényebbek inkább adnak be néhány tárgyat, hogy sürgősen készpénzhez jussanak. A zálogház képviselője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy bár a zálogosítás mértéke nőtt, ügyfélkörük nem igazán változott, ugyanazok fektetnek be, akik eddig, illetve ugyanazoknak van szüksége készpénzre, talán csak az ügyletek értéke, gyakorisága nőtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!