Nem adják egymásnak a kilincset az ügyfelek. Nem lendült fel az erdélyi zálogházak forgalma a vásárlóerő csökkenése nyomán
Fotó: Veres Nándor
Egy romániai zálogházlánc a minap arról számolt be, hogy a romániai lakosság a 2022-es év első felében kimagaslóan nagy értékben adott zálogba arany ékszereket és elektronikai eszközöket. Egy-egy zálogosítás értéke átlagosan 1000 lej volt, másfelől a kisméretű ékszerek és a mobiltelefonok iránt megnőtt a kereslet is. Erdélyi városok zálogházaiban igyekeztünk utánajárni, hogy az országos tendenciák mennyire érvényesülnek nálunk, hogy tényleg „zálogházláz” van-e.
2022. október 24., 08:262022. október 24., 08:26
Egy friss felmérés szerint a romániai lakosság előszeretettel adja zálogba arany ékszereit és elektronikai eszközeit, átlagosan 1000 lej „kölcsönt” felvéve értük a zálogházaktól. Az esetek nyolcvan százalékában ugyanakkor visszavásárolják a személyes tárgyaikat, viszonylag kevesen vesznek tőlük véglegesen búcsút – vont mérleget nemrég nyilvánosságra hozott elemzésében a CreditAmanet zálogházlánc.
A közlemény szerint a cég forgalma az idei év első felében közel 40 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában,
Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, illetve Székelyföld több zálogházát megkeresve igyekeztünk utánajárni, hogy Erdélyben milyen mértékben érvényesülnek az említett, főleg az ország déli és keleti részein, így a fővárosban, Pitești-en, Galacon, Konstancán, Ploiești-en stb., jelen levő zálogházlánc által tapasztalt jelenségek.
A sepsiszentgyörgyi Rexo Gold Zálogház képviselője arról számolt be, hogy bár egy enyhe növekedést érzékelnek a forgalmukban az előző évhez, évekhez képest, de meglátása szerint ezt nem a háború, illetve a válság okozza. Azt tapasztalták, hogy a koronavírus-járvány idején megnőtt az emberek ragaszkodása a tárgyaikhoz, igyekeztek kiváltani azokat, semmit sem zálogban hagyni.
Lehet, hogy most a téli magas számlákra készülve picit többen szeretnének készpénzt, de ez megszokott a lapunknak nyilatkozó illetékes szerint, nem kirívó, illetve a másik oldalon, a tárgyakban való befektetés mértéke sem nő érzékelhetően.
A csíkszeredai RTG zálogházban semmilyen kilengést nem tapasztaltak sem a járvány, sem a geopolitikai események, sem az energiaválság kapcsán.
A székelyudvarhelyi BSG zálogházban a háború kitörése után rögtön, az első pár hétben tapasztalták, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, hogy az emberek a bankból kivett pénzt aranyba fektették – akkor, amikor az emberek euróból is igyekeztek tartalékolni –, de a hirtelen láz hamar lecsengett, és sem nyáron, sem most nem tapasztaltak semmilyen téren kiemelkedő forgalmat.
Fotó: Sándor Csilla
A zálogba adások száma semmiképp sem nőtt, valamelyest talán nagyobb az igény arra, hogy az emberek kiváltsák, visszaszerezzék a saját tárgyaikat, mint régen. A cég képviselője elmondta, bár érzékeli, hogy sokan fektetnek a háború kitörése óta aranyba, cégük csak enyhén érezte meg, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, meglátása szerint az emberek inkább a bankoktól vesznek aranyrudakat.
A Szatmárnémeti BAV Zálogházban szintén nem tapasztaltak nagyobb keresletet a zálogházak szolgáltatásai iránt, tapasztalataik szerint a zálogosítás mértéke hullámzó, és valamilyen mértékben szezonális, hiszen például nyaranta, amikor a külföldön dolgozó munkások hazatérnek, rendszerint megnő a forgalmuk. Elmondták, hogy bár közel vannak a határhoz, ukrán menekültek is eddig csak egyetlenegyszer tértek be a céghez, de nem volt jelentős a velük lebonyolított tranzakció.
de nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, hiszen, ahogy eddig is, most is azt tapasztalják, hogy a tehetősebb réteg az, aki be tud fektetni – például aranyba –, míg a szegényebbek inkább adnak be néhány tárgyat, hogy sürgősen készpénzhez jussanak. A zálogház képviselője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy bár a zálogosítás mértéke nőtt, ügyfélkörük nem igazán változott, ugyanazok fektetnek be, akik eddig, illetve ugyanazoknak van szüksége készpénzre, talán csak az ügyletek értéke, gyakorisága nőtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!