Jégszakadás. Akkor lenne igazán hatékony a védekezés, ha a határ menti megyékben közösen lépnének fel a jégkár ellen
Fotó: MTI/Vajda János
Lassan halad a romániai jégkármérséklő rendszer kiépítése. Miközben Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által megvalósított műszaki háló 2019 végére lefedi az ország egész mezőgazdasági területét, addig Romániában ez a fajta védelem a szántók, a szőlészetek és a gyümölcsösök csupán mintegy 15-20 százalékát érinti. A román agrártárca a regionális együttműködés erősítése helyett inkább a mezőgazdasági biztosítások árának megtérítésével segítené a mezőgazdasági termelőket.
2019. november 17., 08:442019. november 17., 08:44
2019. november 17., 18:222019. november 17., 18:22
Mind a romániai, mind a magyarországi jégkármérséklő rendszer üzemel, de a hatékony együttműködés továbbra is elmarad. Magyarországon és Romániában is akkor lenne igazán hatékony a védekezés, ha a határ menti megyékben közösen lépnének fel a jégkár ellen, ezzel szemben a romániai rendszer nem Erdélyben, hanem Moldvában és Olténiában, azaz a Kárpátokon túli területeken épül.
Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárminisztériummal közösen üzemelteti az országos jégkármentesítő rendszert. Ennek eredményeit ismertette a napokban a NAK szóvivője, aki úgy fogalmazott, hogy több milliárd forint kárt lehetett megelőzni a rendszer élesbe állításával. Süle Katalin elmondta, hogy idén a mezőgazdasági károkon belül a jégkár aránya nem érte el a 13 százalékot, míg két évvel korábban, 2017-ben ez csaknem 40 százalék volt. A NAK adatai szerint idén júniusig Magyarországon 1417 hektár jégkárigényt jelentettek be, míg 2018-ban, a rendszer indulásának évében 3700 hektár volt érintett, 2017-ben pedig – amikor még nem működött a jégkármérséklő rendszer – 7700 hektáron keletkezett kár.
Jól bevált. Magyarországon több milliárd forintnyi kárt előztek meg a rendszer élesbe állításával
Fotó: MTI/Sóki Tamás
A jégkármentesítő rendszer alapját jelentő talajgenerátorokból ma Magyarország területén ezer működik, amelyek gyakorlatilag lefedik az ország minden megyéjét. Kétféle talajgenerátor üzemel: a többségében manuális, illetve az automata változat egyaránt hatékony. Süle Katalin szerint a nagyobb költséggel fenntartható automata generátorokat a nehezebben megközelíthető területeken helyezték el, míg a manuális generátorok telepítésének koordinátáit a meteorológiai szolgálattal együttműködve végzett felmérések alapján jelölték ki.
Azt viszont a NAK szóvivője is megerősítette az MTI munkatársának, hogy ma a világon nem ismernek olyan technológiát, amely teljes egészében kiküszöbölhetné a jégverést. Amennyiben jéggel teli, hatalmas zivatarfelhők érkeznek az országhatáron túli területekről, a jégverést megakadályozni nem lehet, a védekező műszaki rendszer viszont hatékonyan segít abban, hogy a lehulló jégszemcsék olyan apró méretűek legyenek, amellyel jelentősen csökkenthető a jégkár nagysága.
A határon átnyúló jégvédelmi rendszert 2018 márciusában az Interreg V–A Románia–Magyarország program keretében kezdték el megvalósítani. Az elnyert uniós pályázat keretében a Szatmár Megyei Tanács és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kötött szerződést. Ennek alapján Szatmár megye lett az első erdélyi régió, amely talajgenerációs jégkármérséklő rendszert vezetett be. A magyarországi védekezési rendszer fejlesztése nyomán a budapesti agrártárca részéről megszületett a kezdeményezés, hogy a kelet-magyarországi megyékben bevezetett talajgenerációs rendszert a román fél telepítse Bihar, Arad, Máramaros, Kolozs és Szilágy megyébe is, így mind magyar, mind román szempontból összefüggő és nagy kiterjedésű területen lehetne védelmet nyújtani a jégkár ellen.
A Romániában 2000-ben létrehozott, jégeső elleni védelmi rendszer (SNACP) igen lassú ütemben fejlődik. Tervek szerint 2024-ben az ország teljes területét lefedő műszaki hálózat azonban nem Románia nyugati határaitól indult, hanem éppen fordítva, Moldva és Olténia felől közelít Erdélybe. A szociáldemokrata kormánytól örökölt szakminisztériumi tervek szerint a partiumi és a közép-erdélyi megyék lesznek az utolsó láncszemei a jégkármentesítési rendszer kiépítésének.
Jégelhárítás. A jégverést teljesen megakadályozni nem lehet, a védekező műszaki rendszer viszont hatékonyan segít abban, hogy a lehulló jégszemcsék apró méretűek legyenek
Fotó: gov.ro
A foghíjas romániai programnak idén nyáron is kárát látták az erdélyi gazdák. A viharos, jégesős májusi időjárás Szilágy és Máramaros megye több településén okozott károkat a mezőgazdasági termelőknek. Zilahon és Nagybányán például 5 cm átmérőjű jég hullott. A jégkár a felvidéki Kassa környékén is több gazdát érintett, ahol szintén nem működik a védelem. Ezzel szemben Magyarországon a hatékony védekezésnek köszönhetően a keleti megyéket érintő záporokban, zivatarokban jórészt csak borsó nagyságú jegek hulltak, így a pusztítás mértéke sokkal kisebb lett.
A romániai jégkármentesítési program csigatempóban halad. A bukaresti agrártárca sajtóosztálya érdeklődésünkre azt közölte, hogy idén moldvai megyékben történtek beruházások a védekezés terén. Iași és Vrancea megyében 84 manuális generátort telepítettek, amelyek elsősorban a szőlőtermesztő vidékeket óvják a jégkártól. A minisztérium munkatársai szerint a jövő esztendő végéig mintegy 2,5 millió hektárnyi romániai termőföldet tudnak hatékonyan megvédeni a jégkártól. Mindez azonban az ország 10 millió hektárnyi szántóterületének mindössze az egynegyede. Így joggal merül fel a kérdés: ha 20 év alatt a termőföldek csupán 25 százaléka kaphat védelmet, elegendő lesz-e négy esztendő a fennmaradó 75 százalék lefedésére.
Az agrártárca szerint Romániában jelenleg 60 úgynevezett „kilövőállomás” létezik, amelyekkel elsősorban a nagy értéket képviselő intenzív telepítéseket és a zöldségtermesztő területeket lehet védeni. Ám,
A hivatalos romániai adatok szerint 2019 folyamán a jégkár és az árvíz mintegy 10 ezer hektárnyi területen okozott veszteségeket a romániai gazdáknak. Szakemberek szerint azonban a rendszer csak úgy működik hatékonyan, ha nagyobb régiók vannak lefedve.
Mivel a jégkármentesítő rendszer hazai kiépítése túl lassan halad, a szaktárca a mezőgazdasági terménybiztosítás megkötésére serkenti a gazdákat. A Nemzeti Vidékfejlesztési Programban (PNDR) november 30-ig lehet pályázni jég- és egyéb mezőgazdasági károk megtérítését célzó agrárbiztosításra. A közel 42 millió eurónyi összegből megtérítik a gazdák jövő évre szóló agrárbiztosítási összegének 70 százalékát. A teljes összeg háromnegyedét kisebb gazdaságok, családi farmok számára különítették el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!