Jégszakadás. Akkor lenne igazán hatékony a védekezés, ha a határ menti megyékben közösen lépnének fel a jégkár ellen
Fotó: MTI/Vajda János
Lassan halad a romániai jégkármérséklő rendszer kiépítése. Miközben Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által megvalósított műszaki háló 2019 végére lefedi az ország egész mezőgazdasági területét, addig Romániában ez a fajta védelem a szántók, a szőlészetek és a gyümölcsösök csupán mintegy 15-20 százalékát érinti. A román agrártárca a regionális együttműködés erősítése helyett inkább a mezőgazdasági biztosítások árának megtérítésével segítené a mezőgazdasági termelőket.
2019. november 17., 08:442019. november 17., 08:44
2019. november 17., 18:222019. november 17., 18:22
Mind a romániai, mind a magyarországi jégkármérséklő rendszer üzemel, de a hatékony együttműködés továbbra is elmarad. Magyarországon és Romániában is akkor lenne igazán hatékony a védekezés, ha a határ menti megyékben közösen lépnének fel a jégkár ellen, ezzel szemben a romániai rendszer nem Erdélyben, hanem Moldvában és Olténiában, azaz a Kárpátokon túli területeken épül.
Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárminisztériummal közösen üzemelteti az országos jégkármentesítő rendszert. Ennek eredményeit ismertette a napokban a NAK szóvivője, aki úgy fogalmazott, hogy több milliárd forint kárt lehetett megelőzni a rendszer élesbe állításával. Süle Katalin elmondta, hogy idén a mezőgazdasági károkon belül a jégkár aránya nem érte el a 13 százalékot, míg két évvel korábban, 2017-ben ez csaknem 40 százalék volt. A NAK adatai szerint idén júniusig Magyarországon 1417 hektár jégkárigényt jelentettek be, míg 2018-ban, a rendszer indulásának évében 3700 hektár volt érintett, 2017-ben pedig – amikor még nem működött a jégkármérséklő rendszer – 7700 hektáron keletkezett kár.
Jól bevált. Magyarországon több milliárd forintnyi kárt előztek meg a rendszer élesbe állításával
Fotó: MTI/Sóki Tamás
A jégkármentesítő rendszer alapját jelentő talajgenerátorokból ma Magyarország területén ezer működik, amelyek gyakorlatilag lefedik az ország minden megyéjét. Kétféle talajgenerátor üzemel: a többségében manuális, illetve az automata változat egyaránt hatékony. Süle Katalin szerint a nagyobb költséggel fenntartható automata generátorokat a nehezebben megközelíthető területeken helyezték el, míg a manuális generátorok telepítésének koordinátáit a meteorológiai szolgálattal együttműködve végzett felmérések alapján jelölték ki.
Azt viszont a NAK szóvivője is megerősítette az MTI munkatársának, hogy ma a világon nem ismernek olyan technológiát, amely teljes egészében kiküszöbölhetné a jégverést. Amennyiben jéggel teli, hatalmas zivatarfelhők érkeznek az országhatáron túli területekről, a jégverést megakadályozni nem lehet, a védekező műszaki rendszer viszont hatékonyan segít abban, hogy a lehulló jégszemcsék olyan apró méretűek legyenek, amellyel jelentősen csökkenthető a jégkár nagysága.
A határon átnyúló jégvédelmi rendszert 2018 márciusában az Interreg V–A Románia–Magyarország program keretében kezdték el megvalósítani. Az elnyert uniós pályázat keretében a Szatmár Megyei Tanács és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kötött szerződést. Ennek alapján Szatmár megye lett az első erdélyi régió, amely talajgenerációs jégkármérséklő rendszert vezetett be. A magyarországi védekezési rendszer fejlesztése nyomán a budapesti agrártárca részéről megszületett a kezdeményezés, hogy a kelet-magyarországi megyékben bevezetett talajgenerációs rendszert a román fél telepítse Bihar, Arad, Máramaros, Kolozs és Szilágy megyébe is, így mind magyar, mind román szempontból összefüggő és nagy kiterjedésű területen lehetne védelmet nyújtani a jégkár ellen.
A Romániában 2000-ben létrehozott, jégeső elleni védelmi rendszer (SNACP) igen lassú ütemben fejlődik. Tervek szerint 2024-ben az ország teljes területét lefedő műszaki hálózat azonban nem Románia nyugati határaitól indult, hanem éppen fordítva, Moldva és Olténia felől közelít Erdélybe. A szociáldemokrata kormánytól örökölt szakminisztériumi tervek szerint a partiumi és a közép-erdélyi megyék lesznek az utolsó láncszemei a jégkármentesítési rendszer kiépítésének.
Jégelhárítás. A jégverést teljesen megakadályozni nem lehet, a védekező műszaki rendszer viszont hatékonyan segít abban, hogy a lehulló jégszemcsék apró méretűek legyenek
Fotó: gov.ro
A foghíjas romániai programnak idén nyáron is kárát látták az erdélyi gazdák. A viharos, jégesős májusi időjárás Szilágy és Máramaros megye több településén okozott károkat a mezőgazdasági termelőknek. Zilahon és Nagybányán például 5 cm átmérőjű jég hullott. A jégkár a felvidéki Kassa környékén is több gazdát érintett, ahol szintén nem működik a védelem. Ezzel szemben Magyarországon a hatékony védekezésnek köszönhetően a keleti megyéket érintő záporokban, zivatarokban jórészt csak borsó nagyságú jegek hulltak, így a pusztítás mértéke sokkal kisebb lett.
A romániai jégkármentesítési program csigatempóban halad. A bukaresti agrártárca sajtóosztálya érdeklődésünkre azt közölte, hogy idén moldvai megyékben történtek beruházások a védekezés terén. Iași és Vrancea megyében 84 manuális generátort telepítettek, amelyek elsősorban a szőlőtermesztő vidékeket óvják a jégkártól. A minisztérium munkatársai szerint a jövő esztendő végéig mintegy 2,5 millió hektárnyi romániai termőföldet tudnak hatékonyan megvédeni a jégkártól. Mindez azonban az ország 10 millió hektárnyi szántóterületének mindössze az egynegyede. Így joggal merül fel a kérdés: ha 20 év alatt a termőföldek csupán 25 százaléka kaphat védelmet, elegendő lesz-e négy esztendő a fennmaradó 75 százalék lefedésére.
Az agrártárca szerint Romániában jelenleg 60 úgynevezett „kilövőállomás” létezik, amelyekkel elsősorban a nagy értéket képviselő intenzív telepítéseket és a zöldségtermesztő területeket lehet védeni. Ám,
A hivatalos romániai adatok szerint 2019 folyamán a jégkár és az árvíz mintegy 10 ezer hektárnyi területen okozott veszteségeket a romániai gazdáknak. Szakemberek szerint azonban a rendszer csak úgy működik hatékonyan, ha nagyobb régiók vannak lefedve.
Mivel a jégkármentesítő rendszer hazai kiépítése túl lassan halad, a szaktárca a mezőgazdasági terménybiztosítás megkötésére serkenti a gazdákat. A Nemzeti Vidékfejlesztési Programban (PNDR) november 30-ig lehet pályázni jég- és egyéb mezőgazdasági károk megtérítését célzó agrárbiztosításra. A közel 42 millió eurónyi összegből megtérítik a gazdák jövő évre szóló agrárbiztosítási összegének 70 százalékát. A teljes összeg háromnegyedét kisebb gazdaságok, családi farmok számára különítették el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén februárban 4 688 092 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 9978-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2780 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) által csütörtökön közzétett adatsorokból.
Románia vizsgálja, hogy az üzemanyagárak emelkedése spekulatív-e, és az állam megakadályozza a mesterséges áremelkedéseket – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Rekordévet zárt az EU turizmusa 2025-ben: a közösség tagállamaiban működő szálláshelyeken csaknem 3,1 milliárd vendégéjszakát regisztráltak, ami 2,2 százalékos növekedést, vagyis 66,4 millióval több éjszakát jelent 2024-hez képest – közölte az Eurostat.
Romániának nincsenek gondjai a földgázfogyasztási igényeinek fedezésében, mivel az ellátást nem érintették a Közel-Keleten eszkalálódó feszültségek és blokádok – biztosított Ion Sterian, a Transgaz vezérigazgatója a Mediafaxnak adott nyilatkozatában.
Romániának nagyon nehéz lesz teljesítenie a 6,2 százalékos költségvetési hiánycélt a globális válságok miatt – figyelmeztetett Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Újabb feszült hangulatú koalíciós ülés kezdődött el Bukarestben szerdán reggel 9 órakor, miután a kormány vezető erejét adó PSD jelezte: kiléphet a koalícióból, ha a költségvetésbe nem foglalják bele az általa kidolgozott szociális csomagtervet.
Már csak elvétve találunk olyan töltőállomásokat, ahol a benzin ára is ne haladná meg a literenkénti 8 lejes lélektani határt.
Belép a lakossági gázszolgáltatás piacára a legnagyobb román gázipari vállalat, a Romgaz – írja az MTI a profit.ro portálra hivatkozva.
A közel-keleti konfliktus nyomán kedden is folytatódott a földgáz világpiaci árának az emelkedése, a szakértők pedig arra számítanak, hogy a következő napokban is jelentős kilengések várhatóak.
A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak – jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!