Erdély fővárosa már Nyugat-Európa?

Erdély, Budapest és Bukarest

Az uniós adatok szerint tehát továbbra is hatalmasak a különbségek a kontinens régiói között, de Románia esetében itt-ott egyértelműen látható a felzárkózás jele. Az ország több térségében, elsősorban a dinamikusan fejlődő megyékben, már az uniós átlag közelébe, sőt egyenesen fölé emelkedett az egy főre jutó GDP.

Bukarest 87 400 PPS-sel vezeti a romániai rangsort. A főváros olyannyira kimagasló adatokat hoz, hogy csupán egyetlen hely választja el az európai top 10-be kerüléstől. De nem csak Bukarest teljesít az átlagon felül.

De Rómától (46 000 PPS) sincs nagyon messze, ugyanakkor maga mögé utasítja Barcelonát (36 700) vagy Nápolyt (23 300 PPS).

Az említett olasz nagyvárost ugyanakkor több más romániai megye is lepipálja:

• Temes megye 38 000 PPS-sel (amely alig marad el az uniós átlagtól),
• Konstanca 34 900 PPS-sel,
• Brassó 33 300 PPS-sel,
• Prahova 32 300 PPS-sel,
• Szeben 29 700 PPS-sel
• és Iași megye 24 000 PPS-sel.

Ezek az értékek ugyan elmaradnak Kolozs megye szintjétől, de mind azt jelzik, hogy Erdély és a Kárpátokon túli vidékek egyes térségei az elmúlt években érezhető gazdasági növekedést értek el – miközben mások továbbra is jócskán le vannak maradva.

– legalábbis ami az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben kifejezett GDP-t illeti. Az anyaországban csak Budapest teljesít jobban (64 100 PPS). Ugyanakkor az EU valamennyi statisztikai célú területi egységét (NUTS) figyelembe véve a Budapest és Pest megye által közösen alkotott Közép-Magyarország régió (46 800 PPS) is Kolozs megye előtt áll (Pest megye különállóan csak 24 900-as pontszámot jegyez). Ugyanígy létezik Bukarest-Ilfov régió is, amely 72 600 PPS-sel „büszkélkedhet”.

Az IT-szektor, az egyetemi jelenlét, a befektetői bizalom és a nemzetközi cégek jelenléte mind hozzájárult ahhoz, hogy a térség – legalábbis a statisztikai mutatók szintjén – utolérte, sőt meghaladta az uniós GDP-átlagot.

Szakértők szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a kolozsvári fejlődés mennyire tud kisugározni nemcsak Kolozs megyére, hanem a szomszédos megyékre, mint Szilágy (21 700 PPS), Maros (22 900), Bihar (23 300) vagy Fehér megyére (26 200), illetve hogyan tudják a helyi közösségek és önkormányzatok kihasználni a gazdasági növekedésből fakadó lehetőségeket. (Az Eurostat közleménye interaktív térképet is tartalmaz, melyen valamennyi erdélyi vagy magyarországi megye pontszáma megtekinthető.)

Ugyanakkor közgazdászok rendszerint arra is figyelmeztetnek, hogy a vásárlóerő-paritáson mért GDP elsősorban a gazdasági termelés volumenét mutatja, nem feltétlenül tükrözi a lakosság mindennapi életszínvonalát. A jövedelmi különbségek, a lakhatási költségek és az infrastruktúra minősége még mindig jelentős eltéréseket mutatnak a nyugat-európai térségekhez képest.

Mi is az a GDP és a PPS?

A GDP, vagyis a bruttó hazai termék egy ország vagy régió gazdasági teljesítményének legfontosabb mutatója. Azt fejezi ki, mennyi árut és szolgáltatást állítanak elő egy adott területen egy év alatt, piaci áron számolva. Egyszerűen fogalmazva: a GDP megmutatja, mekkora „gazdasági értéket” termelnek az ott élők. A GDP-t általában háromféleképpen lehet kiszámolni:

• termelési oldalról, vagyis az egyes ágazatok (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások stb.) hozzáadott értékét összesítve;
• jövedelmi oldalról, amikor a béreket, profitokat, adókat és támogatásokat veszik figyelembe;
• illetve felhasználási oldalról, azaz a fogyasztás, beruházás, állami kiadások és export–import különbsége alapján.

Mivel azonban az árak országonként nagyon eltérnek, az egyszerű, euróban mért, egy főre jutó GDP nem mutatja meg, hogy az adott összegért mennyi árut vagy szolgáltatást lehet vásárolni. Ezért vezették be a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt, vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett GDP-t.

Így a PPS-ben kifejezett GDP alkalmas arra, hogy különböző országok és régiók életszínvonalát összehasonlítsuk – nem az árak, hanem a tényleges gazdasági teljesítmény és fogyasztási lehetőségek alapján.

Mint ismeretes, Románia egyre több statisztikai adat szerint teljesít egyre jobban, viszont általános vélekedés, hogy az emberek nem nagyon érzékelik ezt a mindennapi életben, amelyet jelenleg is kormányzati megszorítások, drágulások, rekordinfláció tesz egyre nehezebbé.

Idén például arról is írtunk, hogy újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely a száraz összegeknél életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel. Az így mért román minimálbér 30 százalékot „ver” Magyarországra.

korábban írtuk

Nem is olyan rossz Romániában éldegélni? Európai top 10-ben a román minimálbér vásárlóereje

Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.