Erdély gazdasági „főtere”. Kolozsvár az uniós középmezőnyben
Fotó: Orbán Orsolya
Kolozs megye túlnőtt az európai uniós átlagon az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben kifejezett GDP tekintetében: az Erdély fővárosa, Kolozsvár és agglomerációja által repített régió például Madrid és Barcelona előtt jár, de Rómától vagy Berlintől sincs messze. Magyarországról csak Budapest teljesít jobban Erdély legfőbb gazdasági motorjánál, ugyanakkor Bukarest Kolozs megyét és a magyar fővárost is megelőzi az Eurostat friss adatai alapján. Amelyek valóban beszédesek és sokatmondók, de nem feltétlenül tükrözik az életszínvonal valós állását is.
2025. október 23., 13:592025. október 23., 13:59
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn tette közzé legfrissebb adatait arról, mely régiókban volt a legmagasabb az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) 2023-ban. A vásárlóerő-egységben (PPS) számított mutatók szerint az EU-átlag 38 100 PPS volt.
A leggazdagabb térségek listáját az ír főváros, Dublin (139 500 PPS) és a szintén ír délnyugati régió (South-West, 137 300 PPS) vezeti, megelőzve a németországi Wolfsburgot, Kreisfreie Stadtot (136 500 PPS), ahol csak 2022-es adatok állnak rendelkezésre, valamint a franciaországi Párizst (126 900 PPS). A skála másik végén a francia tengerentúli Mayotte szigete áll 10 500 PPS-sel,
Az uniós adatok szerint tehát továbbra is hatalmasak a különbségek a kontinens régiói között, de Románia esetében itt-ott egyértelműen látható a felzárkózás jele. Az ország több térségében, elsősorban a dinamikusan fejlődő megyékben, már az uniós átlag közelébe, sőt egyenesen fölé emelkedett az egy főre jutó GDP.
Bukarest 87 400 PPS-sel vezeti a romániai rangsort. A főváros olyannyira kimagasló adatokat hoz, hogy csupán egyetlen hely választja el az európai top 10-be kerüléstől. De nem csak Bukarest teljesít az átlagon felül.
De Rómától (46 000 PPS) sincs nagyon messze, ugyanakkor maga mögé utasítja Barcelonát (36 700) vagy Nápolyt (23 300 PPS).
Az említett olasz nagyvárost ugyanakkor több más romániai megye is lepipálja:
Ezek az értékek ugyan elmaradnak Kolozs megye szintjétől, de mind azt jelzik, hogy Erdély és a Kárpátokon túli vidékek egyes térségei az elmúlt években érezhető gazdasági növekedést értek el – miközben mások továbbra is jócskán le vannak maradva.
– legalábbis ami az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben kifejezett GDP-t illeti. Az anyaországban csak Budapest teljesít jobban (64 100 PPS). Ugyanakkor az EU valamennyi statisztikai célú területi egységét (NUTS) figyelembe véve a Budapest és Pest megye által közösen alkotott Közép-Magyarország régió (46 800 PPS) is Kolozs megye előtt áll (Pest megye különállóan csak 24 900-as pontszámot jegyez). Ugyanígy létezik Bukarest-Ilfov régió is, amely 72 600 PPS-sel „büszkélkedhet”.
Hisszük, ha látjuk. A statisztikai adatok nem feltétlenül jelentenek nyugati életszínvonalat is
Fotó: Orbán Orsolya
Mint ismeretes, a Kolozs megyei mutató elemzők szerint az IT-szektor fejlődésének, de a szolgáltatások, a startup-ökoszisztéma és az ipari beruházások folyamatos bővülésének is köszönhető. A helyi gazdaság szerkezete ugyanis az elmúlt évtizedben átalakult: az ipari termelés mellett a tudásalapú szolgáltatások és a technológiai fejlesztések váltak meghatározóvá.
Az IT-szektor, az egyetemi jelenlét, a befektetői bizalom és a nemzetközi cégek jelenléte mind hozzájárult ahhoz, hogy a térség – legalábbis a statisztikai mutatók szintjén – utolérte, sőt meghaladta az uniós GDP-átlagot.
Szakértők szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a kolozsvári fejlődés mennyire tud kisugározni nemcsak Kolozs megyére, hanem a szomszédos megyékre, mint Szilágy (21 700 PPS), Maros (22 900), Bihar (23 300) vagy Fehér megyére (26 200), illetve hogyan tudják a helyi közösségek és önkormányzatok kihasználni a gazdasági növekedésből fakadó lehetőségeket. (Az Eurostat közleménye interaktív térképet is tartalmaz, melyen valamennyi erdélyi vagy magyarországi megye pontszáma megtekinthető.)
Ugyanakkor közgazdászok rendszerint arra is figyelmeztetnek, hogy a vásárlóerő-paritáson mért GDP elsősorban a gazdasági termelés volumenét mutatja, nem feltétlenül tükrözi a lakosság mindennapi életszínvonalát. A jövedelmi különbségek, a lakhatási költségek és az infrastruktúra minősége még mindig jelentős eltéréseket mutatnak a nyugat-európai térségekhez képest.
A GDP, vagyis a bruttó hazai termék egy ország vagy régió gazdasági teljesítményének legfontosabb mutatója. Azt fejezi ki, mennyi árut és szolgáltatást állítanak elő egy adott területen egy év alatt, piaci áron számolva. Egyszerűen fogalmazva: a GDP megmutatja, mekkora „gazdasági értéket” termelnek az ott élők. A GDP-t általában háromféleképpen lehet kiszámolni:
Mivel azonban az árak országonként nagyon eltérnek, az egyszerű, euróban mért, egy főre jutó GDP nem mutatja meg, hogy az adott összegért mennyi árut vagy szolgáltatást lehet vásárolni. Ezért vezették be a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt, vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett GDP-t.
Így a PPS-ben kifejezett GDP alkalmas arra, hogy különböző országok és régiók életszínvonalát összehasonlítsuk – nem az árak, hanem a tényleges gazdasági teljesítmény és fogyasztási lehetőségek alapján.
Mint ismeretes, Románia egyre több statisztikai adat szerint teljesít egyre jobban, viszont általános vélekedés, hogy az emberek nem nagyon érzékelik ezt a mindennapi életben, amelyet jelenleg is kormányzati megszorítások, drágulások, rekordinfláció tesz egyre nehezebbé.
Idén például arról is írtunk, hogy újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely a száraz összegeknél életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel. Az így mért román minimálbér 30 százalékot „ver” Magyarországra.
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A belföldi termelésnél harmadával magasabb fogyasztás, a tárolókapacitások feltöltésének sürgető igénye és a Moldovai Köztársaságból érkező kereslet miatt Románia az elmúlt nyolc hónapban először importált gázt Magyarországról.
Megkezdődött az Erdélyt Moldvával és a Moldovai Köztársasággal összekötő elektromos távvezeték építése – adta hírül a Cursdeguvernare.ro a Transelectrica közleménye alapján.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Románia országos helyreállítási tervének (PNRR) végleges változatát – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Továbbra is az állami tulajdonú TAROM uralja a romániai belföldi légi piacot, amelyben ősztől szereplővé vált a belföldi járatokat is indító AnimaWings, valamint a HiSky.
Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.
Az idei év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma 2024 ugyanezen időszakához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei év első kilenc hónapjában 1 017 140 romániai telefonszám tulajdonosa váltott szolgáltatót számhordozással, ezek közül 982 073 mobilszám (96 százalék), 35 067 pedig vezetékes szám volt – tájékoztatott kedden a román távközlési hatóság (ANCOM).
Egy négytagú család számára idén már havi 11 370 lejbe kerül a fogyasztói kosár megvásárlása – derült ki egy friss statisztikából.
A Román Vasúttársaság (CFR) kedden bejelentette, hogy a személyszállítással foglalkozó cége, a CFR Călători kötelezettséget vállalt az adósságai kifizetésére, így újraindulhatnak a korábban felfüggesztett vonatjáratok.
A szezonálisan kiigazított adatok szerinti GDP-arányos költségvetési hiány az Európai Unióban az idei első negyedévi 2,8 százalékról 2,9 százalékra nőtt a második negyedévben, míg az euróövezetben 2,7 százalékon stagnált.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!