Erdély gazdasági „főtere”. Kolozsvár az uniós középmezőnyben
Fotó: Orbán Orsolya
Kolozs megye túlnőtt az európai uniós átlagon az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben kifejezett GDP tekintetében: az Erdély fővárosa, Kolozsvár és agglomerációja által repített régió például Madrid és Barcelona előtt jár, de Rómától vagy Berlintől sincs messze. Magyarországról csak Budapest teljesít jobban Erdély legfőbb gazdasági motorjánál, ugyanakkor Bukarest Kolozs megyét és a magyar fővárost is megelőzi az Eurostat friss adatai alapján. Amelyek valóban beszédesek és sokatmondók, de nem feltétlenül tükrözik az életszínvonal valós állását is.
2025. október 23., 13:592025. október 23., 13:59
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn tette közzé legfrissebb adatait arról, mely régiókban volt a legmagasabb az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) 2023-ban. A vásárlóerő-egységben (PPS) számított mutatók szerint az EU-átlag 38 100 PPS volt.
A leggazdagabb térségek listáját az ír főváros, Dublin (139 500 PPS) és a szintén ír délnyugati régió (South-West, 137 300 PPS) vezeti, megelőzve a németországi Wolfsburgot, Kreisfreie Stadtot (136 500 PPS), ahol csak 2022-es adatok állnak rendelkezésre, valamint a franciaországi Párizst (126 900 PPS). A skála másik végén a francia tengerentúli Mayotte szigete áll 10 500 PPS-sel,
Az uniós adatok szerint tehát továbbra is hatalmasak a különbségek a kontinens régiói között, de Románia esetében itt-ott egyértelműen látható a felzárkózás jele. Az ország több térségében, elsősorban a dinamikusan fejlődő megyékben, már az uniós átlag közelébe, sőt egyenesen fölé emelkedett az egy főre jutó GDP.
Bukarest 87 400 PPS-sel vezeti a romániai rangsort. A főváros olyannyira kimagasló adatokat hoz, hogy csupán egyetlen hely választja el az európai top 10-be kerüléstől. De nem csak Bukarest teljesít az átlagon felül.
De Rómától (46 000 PPS) sincs nagyon messze, ugyanakkor maga mögé utasítja Barcelonát (36 700) vagy Nápolyt (23 300 PPS).
Az említett olasz nagyvárost ugyanakkor több más romániai megye is lepipálja:
Ezek az értékek ugyan elmaradnak Kolozs megye szintjétől, de mind azt jelzik, hogy Erdély és a Kárpátokon túli vidékek egyes térségei az elmúlt években érezhető gazdasági növekedést értek el – miközben mások továbbra is jócskán le vannak maradva.
– legalábbis ami az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben kifejezett GDP-t illeti. Az anyaországban csak Budapest teljesít jobban (64 100 PPS). Ugyanakkor az EU valamennyi statisztikai célú területi egységét (NUTS) figyelembe véve a Budapest és Pest megye által közösen alkotott Közép-Magyarország régió (46 800 PPS) is Kolozs megye előtt áll (Pest megye különállóan csak 24 900-as pontszámot jegyez). Ugyanígy létezik Bukarest-Ilfov régió is, amely 72 600 PPS-sel „büszkélkedhet”.
Hisszük, ha látjuk. A statisztikai adatok nem feltétlenül jelentenek nyugati életszínvonalat is
Fotó: Orbán Orsolya
Mint ismeretes, a Kolozs megyei mutató elemzők szerint az IT-szektor fejlődésének, de a szolgáltatások, a startup-ökoszisztéma és az ipari beruházások folyamatos bővülésének is köszönhető. A helyi gazdaság szerkezete ugyanis az elmúlt évtizedben átalakult: az ipari termelés mellett a tudásalapú szolgáltatások és a technológiai fejlesztések váltak meghatározóvá.
Az IT-szektor, az egyetemi jelenlét, a befektetői bizalom és a nemzetközi cégek jelenléte mind hozzájárult ahhoz, hogy a térség – legalábbis a statisztikai mutatók szintjén – utolérte, sőt meghaladta az uniós GDP-átlagot.
Szakértők szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a kolozsvári fejlődés mennyire tud kisugározni nemcsak Kolozs megyére, hanem a szomszédos megyékre, mint Szilágy (21 700 PPS), Maros (22 900), Bihar (23 300) vagy Fehér megyére (26 200), illetve hogyan tudják a helyi közösségek és önkormányzatok kihasználni a gazdasági növekedésből fakadó lehetőségeket. (Az Eurostat közleménye interaktív térképet is tartalmaz, melyen valamennyi erdélyi vagy magyarországi megye pontszáma megtekinthető.)
Ugyanakkor közgazdászok rendszerint arra is figyelmeztetnek, hogy a vásárlóerő-paritáson mért GDP elsősorban a gazdasági termelés volumenét mutatja, nem feltétlenül tükrözi a lakosság mindennapi életszínvonalát. A jövedelmi különbségek, a lakhatási költségek és az infrastruktúra minősége még mindig jelentős eltéréseket mutatnak a nyugat-európai térségekhez képest.
A GDP, vagyis a bruttó hazai termék egy ország vagy régió gazdasági teljesítményének legfontosabb mutatója. Azt fejezi ki, mennyi árut és szolgáltatást állítanak elő egy adott területen egy év alatt, piaci áron számolva. Egyszerűen fogalmazva: a GDP megmutatja, mekkora „gazdasági értéket” termelnek az ott élők. A GDP-t általában háromféleképpen lehet kiszámolni:
Mivel azonban az árak országonként nagyon eltérnek, az egyszerű, euróban mért, egy főre jutó GDP nem mutatja meg, hogy az adott összegért mennyi árut vagy szolgáltatást lehet vásárolni. Ezért vezették be a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt, vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett GDP-t.
Így a PPS-ben kifejezett GDP alkalmas arra, hogy különböző országok és régiók életszínvonalát összehasonlítsuk – nem az árak, hanem a tényleges gazdasági teljesítmény és fogyasztási lehetőségek alapján.
Mint ismeretes, Románia egyre több statisztikai adat szerint teljesít egyre jobban, viszont általános vélekedés, hogy az emberek nem nagyon érzékelik ezt a mindennapi életben, amelyet jelenleg is kormányzati megszorítások, drágulások, rekordinfláció tesz egyre nehezebbé.
Idén például arról is írtunk, hogy újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely a száraz összegeknél életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel. Az így mért román minimálbér 30 százalékot „ver” Magyarországra.
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!