Fotó: Archív
2009. április 01., 10:162009. április 01., 10:16
Amint arról beszámoltunk, az amerikai építővállalat 2 ezer munkást küldött kényszerszabadságra tavaly decembertől. Az eredeti tervek szerint már március 16-ától folytatniuk kellett volna az építkezést, de a vállalat vezetősége március végéig hosszabbította meg a kényszerpihenőt. A vállalat egyebek mellett a román hatóságok késlekedése miatt kényszerült a munka beszüntetésére, hiszen az autópálya-építésért felelős állami vállalat nem bocsátott elegendő területet az amerikai vállalat részére.
Közben a szerződés kapcsán is vita merült fel a Bechtel és a román állam között. Emil Boc miniszterelnök azonban már március közepén bejelentette a parlamentben, hogy kormánya megoldotta az autópálya építését akadályozó telek-kisajátítási gondokat, és a Bechtellel aláírtak egy olyan szerződéskiegészítő megállapodást, amelynek értelmében az amerikai építtető vállalta, hogy az év végig leaszfaltoz 42 kilométert.
Radu Berceanu közlekedési miniszter tegnap Brüsszelben azonban úgy nyilatkozott, hogy a 2003-ban a román állam és a Bechtel között megkötött kivitelezési szerződés a jelenlegi formájában „nem vihető tovább”. Berceanu szerint köztes megoldást jelentene, ha a Bechtel Románia nyugati határától befejezné a Kolozsvár mellett fekvő Aranyosgyéresig terjedő, már épülőfélben lévő szakaszokat, a Brassóig terjedő szakaszra pedig új közbeszerzési pályázatot írhat ki a kormány.
A tárcavezető kifejtette, hogy a mostani szerződés meglehetősen előnytelen a román állam számára, hiszen Berceanu szerint a megállapodás számos jogot biztosít az amerikai vállalatnak, a kormány pedig köteles „sok pénzt” fizetni a kivitelezőnek. Berceanu felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz kiutat találni ebből a helyzetből, mert ha Románia egyoldalúan felbontja a megállapodást, akkor szintén sokat veszít. Az anyagi kár mellett ugyanis legalább kétéves késést jelentene a szerződés felbontása.
A miniszter jelezte, hogy másfél hónap múlva kell választ adnia az amerikai vállalatnak arra, hogy hajlandó-e lemondani az Aranyosgyéres és Brassó közötti szakaszról. Berceanu immár koncesszióba adná a szakasznak a megépítését, hogy annak költségei ne az állami költségvetést terheljék.
A román állam egyébként az elmúlt öt évben mintegy 2,7 milliárd lejt (675 millió euró) fizetett ki az amerikai Bechtel cégnek, amely eddig a tervezett nyolc pályaszakaszból mindössze kettőnek kezdte meg az építését, és máig nincs egyetlen kilométer használható sztrádaszakasz.
Az Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) által kifizetett összegek 2004-től 2008-ig fokozatosan növekedtek. Az első szerződéses évben a román állam még csak 298,2 millió lejt (félmillió euró), 2007-ben 706,5 millió lejt (176 millió euró), tavaly már 1,1 milliárd lejt (275 millió euró) utalt át az amerikai cégnek. Az eddig összesen kifizetett 2,7 milliárd lejből 1,9 milliárd lej (475 millió euró) származott az állami költségvetésből, 766,9 millió lejt (191,7 millió euró) külső hitelből fedeztek.
A CNADNR március elején közzétett összesítő jelentéséből kiderül, hogy az autópálya nyolc szakaszra osztott részeiből mindössze két szakaszon kezdték meg a munkát, nevezetesen a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti 54 kilométeres szakaszon, amelynek eddig a 35 százaléka épült meg, valamint a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakaszon, amelynek 18 százaléka van kész. E két pályaszakasz átadási határideje a hatályos szerződés értelmében 2010. február.
A Bors és Brassó közötti, 415 kilométer hosszú autópályának az eredeti tervek szerint 2012-ig kellett volna megépülnie, később azonban a román hatóságok 2013-ra tolták ki a határidőt. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez sem tartható, mivel az autópálya eredetileg 2,2 milliárd euróra becsült költségei legalább kétszer többe kerülnek majd, és a román költségvetés nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy a szóban forgó határidőig a sztráda elkészülhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Látogatottsági adatok