
Fotó: Archív
2009. április 01., 10:162009. április 01., 10:16
Amint arról beszámoltunk, az amerikai építővállalat 2 ezer munkást küldött kényszerszabadságra tavaly decembertől. Az eredeti tervek szerint már március 16-ától folytatniuk kellett volna az építkezést, de a vállalat vezetősége március végéig hosszabbította meg a kényszerpihenőt. A vállalat egyebek mellett a román hatóságok késlekedése miatt kényszerült a munka beszüntetésére, hiszen az autópálya-építésért felelős állami vállalat nem bocsátott elegendő területet az amerikai vállalat részére.
Közben a szerződés kapcsán is vita merült fel a Bechtel és a román állam között. Emil Boc miniszterelnök azonban már március közepén bejelentette a parlamentben, hogy kormánya megoldotta az autópálya építését akadályozó telek-kisajátítási gondokat, és a Bechtellel aláírtak egy olyan szerződéskiegészítő megállapodást, amelynek értelmében az amerikai építtető vállalta, hogy az év végig leaszfaltoz 42 kilométert.
Radu Berceanu közlekedési miniszter tegnap Brüsszelben azonban úgy nyilatkozott, hogy a 2003-ban a román állam és a Bechtel között megkötött kivitelezési szerződés a jelenlegi formájában „nem vihető tovább”. Berceanu szerint köztes megoldást jelentene, ha a Bechtel Románia nyugati határától befejezné a Kolozsvár mellett fekvő Aranyosgyéresig terjedő, már épülőfélben lévő szakaszokat, a Brassóig terjedő szakaszra pedig új közbeszerzési pályázatot írhat ki a kormány.
A tárcavezető kifejtette, hogy a mostani szerződés meglehetősen előnytelen a román állam számára, hiszen Berceanu szerint a megállapodás számos jogot biztosít az amerikai vállalatnak, a kormány pedig köteles „sok pénzt” fizetni a kivitelezőnek. Berceanu felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz kiutat találni ebből a helyzetből, mert ha Románia egyoldalúan felbontja a megállapodást, akkor szintén sokat veszít. Az anyagi kár mellett ugyanis legalább kétéves késést jelentene a szerződés felbontása.
A miniszter jelezte, hogy másfél hónap múlva kell választ adnia az amerikai vállalatnak arra, hogy hajlandó-e lemondani az Aranyosgyéres és Brassó közötti szakaszról. Berceanu immár koncesszióba adná a szakasznak a megépítését, hogy annak költségei ne az állami költségvetést terheljék.
A román állam egyébként az elmúlt öt évben mintegy 2,7 milliárd lejt (675 millió euró) fizetett ki az amerikai Bechtel cégnek, amely eddig a tervezett nyolc pályaszakaszból mindössze kettőnek kezdte meg az építését, és máig nincs egyetlen kilométer használható sztrádaszakasz.
Az Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) által kifizetett összegek 2004-től 2008-ig fokozatosan növekedtek. Az első szerződéses évben a román állam még csak 298,2 millió lejt (félmillió euró), 2007-ben 706,5 millió lejt (176 millió euró), tavaly már 1,1 milliárd lejt (275 millió euró) utalt át az amerikai cégnek. Az eddig összesen kifizetett 2,7 milliárd lejből 1,9 milliárd lej (475 millió euró) származott az állami költségvetésből, 766,9 millió lejt (191,7 millió euró) külső hitelből fedeztek.
A CNADNR március elején közzétett összesítő jelentéséből kiderül, hogy az autópálya nyolc szakaszra osztott részeiből mindössze két szakaszon kezdték meg a munkát, nevezetesen a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti 54 kilométeres szakaszon, amelynek eddig a 35 százaléka épült meg, valamint a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakaszon, amelynek 18 százaléka van kész. E két pályaszakasz átadási határideje a hatályos szerződés értelmében 2010. február.
A Bors és Brassó közötti, 415 kilométer hosszú autópályának az eredeti tervek szerint 2012-ig kellett volna megépülnie, később azonban a román hatóságok 2013-ra tolták ki a határidőt. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez sem tartható, mivel az autópálya eredetileg 2,2 milliárd euróra becsült költségei legalább kétszer többe kerülnek majd, és a román költségvetés nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy a szóban forgó határidőig a sztráda elkészülhessen.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.