Fotó: Archív
2009. április 01., 10:162009. április 01., 10:16
Amint arról beszámoltunk, az amerikai építővállalat 2 ezer munkást küldött kényszerszabadságra tavaly decembertől. Az eredeti tervek szerint már március 16-ától folytatniuk kellett volna az építkezést, de a vállalat vezetősége március végéig hosszabbította meg a kényszerpihenőt. A vállalat egyebek mellett a román hatóságok késlekedése miatt kényszerült a munka beszüntetésére, hiszen az autópálya-építésért felelős állami vállalat nem bocsátott elegendő területet az amerikai vállalat részére.
Közben a szerződés kapcsán is vita merült fel a Bechtel és a román állam között. Emil Boc miniszterelnök azonban már március közepén bejelentette a parlamentben, hogy kormánya megoldotta az autópálya építését akadályozó telek-kisajátítási gondokat, és a Bechtellel aláírtak egy olyan szerződéskiegészítő megállapodást, amelynek értelmében az amerikai építtető vállalta, hogy az év végig leaszfaltoz 42 kilométert.
Radu Berceanu közlekedési miniszter tegnap Brüsszelben azonban úgy nyilatkozott, hogy a 2003-ban a román állam és a Bechtel között megkötött kivitelezési szerződés a jelenlegi formájában „nem vihető tovább”. Berceanu szerint köztes megoldást jelentene, ha a Bechtel Románia nyugati határától befejezné a Kolozsvár mellett fekvő Aranyosgyéresig terjedő, már épülőfélben lévő szakaszokat, a Brassóig terjedő szakaszra pedig új közbeszerzési pályázatot írhat ki a kormány.
A tárcavezető kifejtette, hogy a mostani szerződés meglehetősen előnytelen a román állam számára, hiszen Berceanu szerint a megállapodás számos jogot biztosít az amerikai vállalatnak, a kormány pedig köteles „sok pénzt” fizetni a kivitelezőnek. Berceanu felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz kiutat találni ebből a helyzetből, mert ha Románia egyoldalúan felbontja a megállapodást, akkor szintén sokat veszít. Az anyagi kár mellett ugyanis legalább kétéves késést jelentene a szerződés felbontása.
A miniszter jelezte, hogy másfél hónap múlva kell választ adnia az amerikai vállalatnak arra, hogy hajlandó-e lemondani az Aranyosgyéres és Brassó közötti szakaszról. Berceanu immár koncesszióba adná a szakasznak a megépítését, hogy annak költségei ne az állami költségvetést terheljék.
A román állam egyébként az elmúlt öt évben mintegy 2,7 milliárd lejt (675 millió euró) fizetett ki az amerikai Bechtel cégnek, amely eddig a tervezett nyolc pályaszakaszból mindössze kettőnek kezdte meg az építését, és máig nincs egyetlen kilométer használható sztrádaszakasz.
Az Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) által kifizetett összegek 2004-től 2008-ig fokozatosan növekedtek. Az első szerződéses évben a román állam még csak 298,2 millió lejt (félmillió euró), 2007-ben 706,5 millió lejt (176 millió euró), tavaly már 1,1 milliárd lejt (275 millió euró) utalt át az amerikai cégnek. Az eddig összesen kifizetett 2,7 milliárd lejből 1,9 milliárd lej (475 millió euró) származott az állami költségvetésből, 766,9 millió lejt (191,7 millió euró) külső hitelből fedeztek.
A CNADNR március elején közzétett összesítő jelentéséből kiderül, hogy az autópálya nyolc szakaszra osztott részeiből mindössze két szakaszon kezdték meg a munkát, nevezetesen a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti 54 kilométeres szakaszon, amelynek eddig a 35 százaléka épült meg, valamint a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakaszon, amelynek 18 százaléka van kész. E két pályaszakasz átadási határideje a hatályos szerződés értelmében 2010. február.
A Bors és Brassó közötti, 415 kilométer hosszú autópályának az eredeti tervek szerint 2012-ig kellett volna megépülnie, később azonban a román hatóságok 2013-ra tolták ki a határidőt. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez sem tartható, mivel az autópálya eredetileg 2,2 milliárd euróra becsült költségei legalább kétszer többe kerülnek majd, és a román költségvetés nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy a szóban forgó határidőig a sztráda elkészülhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok