Enyhítenék a hitelszigort

A bankárok arra kérik a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetőit, gondolják újra az októbertől bevezetett szigorításokat, hogy ily módon felszabadítsák a jelzáloghitelek piacát – jelentette be tegnap Radu Graţian Ghetea, a Romániai Bankok Egyesületének elnöke a bankárokkal folytatott tanácskozása után. Igényüket azzal támasztotta alá, hogy amióta hatályba léptek a jegybanki szorítások, azóta a lakosság számottevő része nem tud jelzáloghitelt igényelni, ugyanis nem tudnak megfelelni az igen szigorú feltételrendszernek. Mint hangsúlyozta, a szigorítások bevezetését megelőzően egészen más volt a lakosság pénzügyi helyzete, és akkor még senki sem gondolt arra, hogy milyen gazdasági válság következik. 

Csak a jelzáloghitelek feltételeit módosítanák

Graţian Ghetea arra is kitért, hogy a kért módosítások nem vonatkoznak a fogyasztási hitelek jóváhagyásának módozatára, csupán azt szeretnék, hogy a jelzálogalapú ingatlanvásárlási hitelekre vonatkozó megkötéseken enyhítsenek. Mint tájékoztatott, az új hitelezési feltételek 5 százalékponttal csökkentették a lakosság maximális eladósodottsági fokát, ez a százalékarány azonban változik az egyes hiteltípusok között. Arra utalva, hogy most már nem elég a fizetéseket igazoló bizonylat, hanem az adóbevallási ívet kell felmutatni a bankoknak, Ghetea emlékeztetett, a bankárok már a szigorítások bevezetése előtt kérték ennek a kitételnek a figyelmen kívül hagyását. Arról azonban nem tudott nyilatkozni, hogy ez mennyiben szorította vissza a kölcsönök számát és összegét, mivel a megváltozott gazdasági körülmények között még nem lehet lemérni a hatást. \"Néhány hét vagy hónap múlva tudunk csak az adóbevallási ívek kötelezővé tételének hatásáról beszélni, de jelenleg, mivel teljesen leállt a hitelezés, nincs mit mondanunk\" - részletezte a bankárokat tömörítő egyesület vezetője. 

A devizahitelek kapcsán elmondta, a következő időszakban a valutában igényelt kölcsönök egyre elérhetetlenebbekké válnak a lakosság számára, mivel a drágulási hullám folytatódni fog. A lejalapú hitelekről szólva úgy nyilatkozott, a kötelező tartalékok csökkentésével és a monetáris politikai kamat visszaszorításával a bankok is csökkenthetik majd a kamatot. 

Egyes szakértők szerint csak lelassult a hitelezés 

Másképp látja azonban a helyzetet Petre Bunescu, a BRD helyettes vezérigazgatója. Mint a fórumon hangsúlyozta, a hitelezés nem akadt el, csak a kölcsönzési folyamat lassabb ütemben halad a likviditási válság miatt. \"A Romániában működő bankok nem állították le a hitelezést, csak ez lelassult. A lejalapú hitelek és a letétekhez viszonyított különbség kapcsán elmondhatjuk, amiatt, hogy a likviditások nem úgy működnek, ahogy kell, lassult a hitelezés\" - fogalmazott Bunescu.

Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank igazgatója is hasonlóképpen vélekedett. Szerinte a jelenlegi hitelezési helyzet teljesen természetes. \"Az elmúlt három év leforgása alatt a hitelezés évről évre megháromszorozódott. Ilyen körülmények között a lassulás nem volt kizárható\" - szögezte le Rădulescu.

BNR: nem mindenben van igaza a bankároknak

Adrian Vasilescu, a jegybank elnökének tanácsadója a fórumon arról értekezett, hogy a bankok képviselői sem mindig úgy lépnek, ahogy az természetes lenne. \"A hitelintézetek odajutottak, hogy a letétek után mindössze 9-10 százalékos kamatot biztosítanak, míg a lejalapú hitelek után 35 százalékos kamatot kérnek. Döntésüket pedig a megváltozott piaci körülményekkel magyarázzák. Azt mondják, megváltoztak a feltételek, de kérdem én, melyek azok a körülmények, amelyek olyannyira módosultak, hogy ekkora különbséget indokolttá tegyenek\" - vélekedik Vasilescu.

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az immár globális pénzügyi válságra hivatkozva több bank is drasztikus kamatemelést hajtott végre október második felében. Akkor Mugur Isărescu, a BNR elnöke arra intette a kereskedelmi hitelintézetek vezetőit, hogy ne emeljék a kamatokat, mivel ezzel elveszítik ügyfeleiket. Ugyan a ROBOR-ráta - a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata - egyik napról a másikra hatalmas mértékben nőtt, a jegybankelnök felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy ne siessenek a ROBOR-t megközelítő értékre emelni kamatjaikat, mivel a pénzpiacon uralkodó jelenlegi állapotok csak átmenetiek. A kérést azonban több pénzintézet vezetője is figyelmen kívül hagyta, olyan bank is akadt, amely egyik napról a másikra 100 százalékkal emelte a hitelek után kért kamatot.

Vasilescu tegnap arról is tájékoztatott, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (ANPC) növelnie kell szakemberei számát ahhoz, hogy valamennyi hitelintézet feltételeit górcső alá tudják venni a fogyasztók érdekeinek megvédéséért. Ugyanis - mint hangsúlyozta - ez a tevékenység a fogyasztóvédelem, nem pedig a jegybank hatáskörébe tartozik.

A tőzsdei történésekről szólva a bankokat marasztalta el a jegybank elnökének tanácsadója. Szerinte a közeljövőben a bankok a belső piacra fognak összpontosítani, letéteket akarnak majd vonzani, ennek a trendnek azonban véleménye szerint nem szabad kihatnia a tőkepiacra. \"A bankok túlzott megtakarítási vágya megölheti a tőzsdét. Ezt olyan intézkedések kidolgozásával tudjuk megakadályozni, amelyek készek visszaszorítani a nemzetközi pénzügyi válság romániai hatását\" - szögezte le Adrian Vasilescu.