
2008. november 19., 09:402008. november 19., 09:40
A bankárok arra kérik a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetőit, gondolják újra az októbertől bevezetett szigorításokat, hogy ily módon felszabadítsák a jelzáloghitelek piacát jelentette be tegnap Radu Graţian Ghetea, a Romániai Bankok Egyesületének elnöke a bankárokkal folytatott tanácskozása után. Igényüket azzal támasztotta alá, hogy amióta hatályba léptek a jegybanki szorítások, azóta a lakosság számottevő része nem tud jelzáloghitelt igényelni, ugyanis nem tudnak megfelelni az igen szigorú feltételrendszernek. Mint hangsúlyozta, a szigorítások bevezetését megelőzően egészen más volt a lakosság pénzügyi helyzete, és akkor még senki sem gondolt arra, hogy milyen gazdasági válság következik.
Csak a jelzáloghitelek feltételeit módosítanák
Graţian Ghetea arra is kitért, hogy a kért módosítások nem vonatkoznak a fogyasztási hitelek jóváhagyásának módozatára, csupán azt szeretnék, hogy a jelzálogalapú ingatlanvásárlási hitelekre vonatkozó megkötéseken enyhítsenek. Mint tájékoztatott, az új hitelezési feltételek 5 százalékponttal csökkentették a lakosság maximális eladósodottsági fokát, ez a százalékarány azonban változik az egyes hiteltípusok között. Arra utalva, hogy most már nem elég a fizetéseket igazoló bizonylat, hanem az adóbevallási ívet kell felmutatni a bankoknak, Ghetea emlékeztetett, a bankárok már a szigorítások bevezetése előtt kérték ennek a kitételnek a figyelmen kívül hagyását. Arról azonban nem tudott nyilatkozni, hogy ez mennyiben szorította vissza a kölcsönök számát és összegét, mivel a megváltozott gazdasági körülmények között még nem lehet lemérni a hatást. \"Néhány hét vagy hónap múlva tudunk csak az adóbevallási ívek kötelezővé tételének hatásáról beszélni, de jelenleg, mivel teljesen leállt a hitelezés, nincs mit mondanunk\" - részletezte a bankárokat tömörítő egyesület vezetője.
A devizahitelek kapcsán elmondta, a következő időszakban a valutában igényelt kölcsönök egyre elérhetetlenebbekké válnak a lakosság számára, mivel a drágulási hullám folytatódni fog. A lejalapú hitelekről szólva úgy nyilatkozott, a kötelező tartalékok csökkentésével és a monetáris politikai kamat visszaszorításával a bankok is csökkenthetik majd a kamatot.
Egyes szakértők szerint csak lelassult a hitelezés
Másképp látja azonban a helyzetet Petre Bunescu, a BRD helyettes vezérigazgatója. Mint a fórumon hangsúlyozta, a hitelezés nem akadt el, csak a kölcsönzési folyamat lassabb ütemben halad a likviditási válság miatt. \"A Romániában működő bankok nem állították le a hitelezést, csak ez lelassult. A lejalapú hitelek és a letétekhez viszonyított különbség kapcsán elmondhatjuk, amiatt, hogy a likviditások nem úgy működnek, ahogy kell, lassult a hitelezés\" - fogalmazott Bunescu.
Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank igazgatója is hasonlóképpen vélekedett. Szerinte a jelenlegi hitelezési helyzet teljesen természetes. \"Az elmúlt három év leforgása alatt a hitelezés évről évre megháromszorozódott. Ilyen körülmények között a lassulás nem volt kizárható\" - szögezte le Rădulescu.
BNR: nem mindenben van igaza a bankároknak
Adrian Vasilescu, a jegybank elnökének tanácsadója a fórumon arról értekezett, hogy a bankok képviselői sem mindig úgy lépnek, ahogy az természetes lenne. \"A hitelintézetek odajutottak, hogy a letétek után mindössze 9-10 százalékos kamatot biztosítanak, míg a lejalapú hitelek után 35 százalékos kamatot kérnek. Döntésüket pedig a megváltozott piaci körülményekkel magyarázzák. Azt mondják, megváltoztak a feltételek, de kérdem én, melyek azok a körülmények, amelyek olyannyira módosultak, hogy ekkora különbséget indokolttá tegyenek\" - vélekedik Vasilescu.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az immár globális pénzügyi válságra hivatkozva több bank is drasztikus kamatemelést hajtott végre október második felében. Akkor Mugur Isărescu, a BNR elnöke arra intette a kereskedelmi hitelintézetek vezetőit, hogy ne emeljék a kamatokat, mivel ezzel elveszítik ügyfeleiket. Ugyan a ROBOR-ráta - a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata - egyik napról a másikra hatalmas mértékben nőtt, a jegybankelnök felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy ne siessenek a ROBOR-t megközelítő értékre emelni kamatjaikat, mivel a pénzpiacon uralkodó jelenlegi állapotok csak átmenetiek. A kérést azonban több pénzintézet vezetője is figyelmen kívül hagyta, olyan bank is akadt, amely egyik napról a másikra 100 százalékkal emelte a hitelek után kért kamatot.
Vasilescu tegnap arról is tájékoztatott, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (ANPC) növelnie kell szakemberei számát ahhoz, hogy valamennyi hitelintézet feltételeit górcső alá tudják venni a fogyasztók érdekeinek megvédéséért. Ugyanis - mint hangsúlyozta - ez a tevékenység a fogyasztóvédelem, nem pedig a jegybank hatáskörébe tartozik.
A tőzsdei történésekről szólva a bankokat marasztalta el a jegybank elnökének tanácsadója. Szerinte a közeljövőben a bankok a belső piacra fognak összpontosítani, letéteket akarnak majd vonzani, ennek a trendnek azonban véleménye szerint nem szabad kihatnia a tőkepiacra. \"A bankok túlzott megtakarítási vágya megölheti a tőzsdét. Ezt olyan intézkedések kidolgozásával tudjuk megakadályozni, amelyek készek visszaszorítani a nemzetközi pénzügyi válság romániai hatását\" - szögezte le Adrian Vasilescu.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.