
2008. november 19., 09:402008. november 19., 09:40
A bankárok arra kérik a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetőit, gondolják újra az októbertől bevezetett szigorításokat, hogy ily módon felszabadítsák a jelzáloghitelek piacát jelentette be tegnap Radu Graţian Ghetea, a Romániai Bankok Egyesületének elnöke a bankárokkal folytatott tanácskozása után. Igényüket azzal támasztotta alá, hogy amióta hatályba léptek a jegybanki szorítások, azóta a lakosság számottevő része nem tud jelzáloghitelt igényelni, ugyanis nem tudnak megfelelni az igen szigorú feltételrendszernek. Mint hangsúlyozta, a szigorítások bevezetését megelőzően egészen más volt a lakosság pénzügyi helyzete, és akkor még senki sem gondolt arra, hogy milyen gazdasági válság következik.
Csak a jelzáloghitelek feltételeit módosítanák
Graţian Ghetea arra is kitért, hogy a kért módosítások nem vonatkoznak a fogyasztási hitelek jóváhagyásának módozatára, csupán azt szeretnék, hogy a jelzálogalapú ingatlanvásárlási hitelekre vonatkozó megkötéseken enyhítsenek. Mint tájékoztatott, az új hitelezési feltételek 5 százalékponttal csökkentették a lakosság maximális eladósodottsági fokát, ez a százalékarány azonban változik az egyes hiteltípusok között. Arra utalva, hogy most már nem elég a fizetéseket igazoló bizonylat, hanem az adóbevallási ívet kell felmutatni a bankoknak, Ghetea emlékeztetett, a bankárok már a szigorítások bevezetése előtt kérték ennek a kitételnek a figyelmen kívül hagyását. Arról azonban nem tudott nyilatkozni, hogy ez mennyiben szorította vissza a kölcsönök számát és összegét, mivel a megváltozott gazdasági körülmények között még nem lehet lemérni a hatást. \"Néhány hét vagy hónap múlva tudunk csak az adóbevallási ívek kötelezővé tételének hatásáról beszélni, de jelenleg, mivel teljesen leállt a hitelezés, nincs mit mondanunk\" - részletezte a bankárokat tömörítő egyesület vezetője.
A devizahitelek kapcsán elmondta, a következő időszakban a valutában igényelt kölcsönök egyre elérhetetlenebbekké válnak a lakosság számára, mivel a drágulási hullám folytatódni fog. A lejalapú hitelekről szólva úgy nyilatkozott, a kötelező tartalékok csökkentésével és a monetáris politikai kamat visszaszorításával a bankok is csökkenthetik majd a kamatot.
Egyes szakértők szerint csak lelassult a hitelezés
Másképp látja azonban a helyzetet Petre Bunescu, a BRD helyettes vezérigazgatója. Mint a fórumon hangsúlyozta, a hitelezés nem akadt el, csak a kölcsönzési folyamat lassabb ütemben halad a likviditási válság miatt. \"A Romániában működő bankok nem állították le a hitelezést, csak ez lelassult. A lejalapú hitelek és a letétekhez viszonyított különbség kapcsán elmondhatjuk, amiatt, hogy a likviditások nem úgy működnek, ahogy kell, lassult a hitelezés\" - fogalmazott Bunescu.
Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank igazgatója is hasonlóképpen vélekedett. Szerinte a jelenlegi hitelezési helyzet teljesen természetes. \"Az elmúlt három év leforgása alatt a hitelezés évről évre megháromszorozódott. Ilyen körülmények között a lassulás nem volt kizárható\" - szögezte le Rădulescu.
BNR: nem mindenben van igaza a bankároknak
Adrian Vasilescu, a jegybank elnökének tanácsadója a fórumon arról értekezett, hogy a bankok képviselői sem mindig úgy lépnek, ahogy az természetes lenne. \"A hitelintézetek odajutottak, hogy a letétek után mindössze 9-10 százalékos kamatot biztosítanak, míg a lejalapú hitelek után 35 százalékos kamatot kérnek. Döntésüket pedig a megváltozott piaci körülményekkel magyarázzák. Azt mondják, megváltoztak a feltételek, de kérdem én, melyek azok a körülmények, amelyek olyannyira módosultak, hogy ekkora különbséget indokolttá tegyenek\" - vélekedik Vasilescu.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az immár globális pénzügyi válságra hivatkozva több bank is drasztikus kamatemelést hajtott végre október második felében. Akkor Mugur Isărescu, a BNR elnöke arra intette a kereskedelmi hitelintézetek vezetőit, hogy ne emeljék a kamatokat, mivel ezzel elveszítik ügyfeleiket. Ugyan a ROBOR-ráta - a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata - egyik napról a másikra hatalmas mértékben nőtt, a jegybankelnök felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy ne siessenek a ROBOR-t megközelítő értékre emelni kamatjaikat, mivel a pénzpiacon uralkodó jelenlegi állapotok csak átmenetiek. A kérést azonban több pénzintézet vezetője is figyelmen kívül hagyta, olyan bank is akadt, amely egyik napról a másikra 100 százalékkal emelte a hitelek után kért kamatot.
Vasilescu tegnap arról is tájékoztatott, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (ANPC) növelnie kell szakemberei számát ahhoz, hogy valamennyi hitelintézet feltételeit górcső alá tudják venni a fogyasztók érdekeinek megvédéséért. Ugyanis - mint hangsúlyozta - ez a tevékenység a fogyasztóvédelem, nem pedig a jegybank hatáskörébe tartozik.
A tőzsdei történésekről szólva a bankokat marasztalta el a jegybank elnökének tanácsadója. Szerinte a közeljövőben a bankok a belső piacra fognak összpontosítani, letéteket akarnak majd vonzani, ennek a trendnek azonban véleménye szerint nem szabad kihatnia a tőkepiacra. \"A bankok túlzott megtakarítási vágya megölheti a tőzsdét. Ezt olyan intézkedések kidolgozásával tudjuk megakadályozni, amelyek készek visszaszorítani a nemzetközi pénzügyi válság romániai hatását\" - szögezte le Adrian Vasilescu.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.