
2008. november 19., 09:402008. november 19., 09:40
A bankárok arra kérik a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetőit, gondolják újra az októbertől bevezetett szigorításokat, hogy ily módon felszabadítsák a jelzáloghitelek piacát jelentette be tegnap Radu Graţian Ghetea, a Romániai Bankok Egyesületének elnöke a bankárokkal folytatott tanácskozása után. Igényüket azzal támasztotta alá, hogy amióta hatályba léptek a jegybanki szorítások, azóta a lakosság számottevő része nem tud jelzáloghitelt igényelni, ugyanis nem tudnak megfelelni az igen szigorú feltételrendszernek. Mint hangsúlyozta, a szigorítások bevezetését megelőzően egészen más volt a lakosság pénzügyi helyzete, és akkor még senki sem gondolt arra, hogy milyen gazdasági válság következik.
Csak a jelzáloghitelek feltételeit módosítanák
Graţian Ghetea arra is kitért, hogy a kért módosítások nem vonatkoznak a fogyasztási hitelek jóváhagyásának módozatára, csupán azt szeretnék, hogy a jelzálogalapú ingatlanvásárlási hitelekre vonatkozó megkötéseken enyhítsenek. Mint tájékoztatott, az új hitelezési feltételek 5 százalékponttal csökkentették a lakosság maximális eladósodottsági fokát, ez a százalékarány azonban változik az egyes hiteltípusok között. Arra utalva, hogy most már nem elég a fizetéseket igazoló bizonylat, hanem az adóbevallási ívet kell felmutatni a bankoknak, Ghetea emlékeztetett, a bankárok már a szigorítások bevezetése előtt kérték ennek a kitételnek a figyelmen kívül hagyását. Arról azonban nem tudott nyilatkozni, hogy ez mennyiben szorította vissza a kölcsönök számát és összegét, mivel a megváltozott gazdasági körülmények között még nem lehet lemérni a hatást. \"Néhány hét vagy hónap múlva tudunk csak az adóbevallási ívek kötelezővé tételének hatásáról beszélni, de jelenleg, mivel teljesen leállt a hitelezés, nincs mit mondanunk\" - részletezte a bankárokat tömörítő egyesület vezetője.
A devizahitelek kapcsán elmondta, a következő időszakban a valutában igényelt kölcsönök egyre elérhetetlenebbekké válnak a lakosság számára, mivel a drágulási hullám folytatódni fog. A lejalapú hitelekről szólva úgy nyilatkozott, a kötelező tartalékok csökkentésével és a monetáris politikai kamat visszaszorításával a bankok is csökkenthetik majd a kamatot.
Egyes szakértők szerint csak lelassult a hitelezés
Másképp látja azonban a helyzetet Petre Bunescu, a BRD helyettes vezérigazgatója. Mint a fórumon hangsúlyozta, a hitelezés nem akadt el, csak a kölcsönzési folyamat lassabb ütemben halad a likviditási válság miatt. \"A Romániában működő bankok nem állították le a hitelezést, csak ez lelassult. A lejalapú hitelek és a letétekhez viszonyított különbség kapcsán elmondhatjuk, amiatt, hogy a likviditások nem úgy működnek, ahogy kell, lassult a hitelezés\" - fogalmazott Bunescu.
Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank igazgatója is hasonlóképpen vélekedett. Szerinte a jelenlegi hitelezési helyzet teljesen természetes. \"Az elmúlt három év leforgása alatt a hitelezés évről évre megháromszorozódott. Ilyen körülmények között a lassulás nem volt kizárható\" - szögezte le Rădulescu.
BNR: nem mindenben van igaza a bankároknak
Adrian Vasilescu, a jegybank elnökének tanácsadója a fórumon arról értekezett, hogy a bankok képviselői sem mindig úgy lépnek, ahogy az természetes lenne. \"A hitelintézetek odajutottak, hogy a letétek után mindössze 9-10 százalékos kamatot biztosítanak, míg a lejalapú hitelek után 35 százalékos kamatot kérnek. Döntésüket pedig a megváltozott piaci körülményekkel magyarázzák. Azt mondják, megváltoztak a feltételek, de kérdem én, melyek azok a körülmények, amelyek olyannyira módosultak, hogy ekkora különbséget indokolttá tegyenek\" - vélekedik Vasilescu.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az immár globális pénzügyi válságra hivatkozva több bank is drasztikus kamatemelést hajtott végre október második felében. Akkor Mugur Isărescu, a BNR elnöke arra intette a kereskedelmi hitelintézetek vezetőit, hogy ne emeljék a kamatokat, mivel ezzel elveszítik ügyfeleiket. Ugyan a ROBOR-ráta - a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata - egyik napról a másikra hatalmas mértékben nőtt, a jegybankelnök felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy ne siessenek a ROBOR-t megközelítő értékre emelni kamatjaikat, mivel a pénzpiacon uralkodó jelenlegi állapotok csak átmenetiek. A kérést azonban több pénzintézet vezetője is figyelmen kívül hagyta, olyan bank is akadt, amely egyik napról a másikra 100 százalékkal emelte a hitelek után kért kamatot.
Vasilescu tegnap arról is tájékoztatott, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (ANPC) növelnie kell szakemberei számát ahhoz, hogy valamennyi hitelintézet feltételeit górcső alá tudják venni a fogyasztók érdekeinek megvédéséért. Ugyanis - mint hangsúlyozta - ez a tevékenység a fogyasztóvédelem, nem pedig a jegybank hatáskörébe tartozik.
A tőzsdei történésekről szólva a bankokat marasztalta el a jegybank elnökének tanácsadója. Szerinte a közeljövőben a bankok a belső piacra fognak összpontosítani, letéteket akarnak majd vonzani, ennek a trendnek azonban véleménye szerint nem szabad kihatnia a tőkepiacra. \"A bankok túlzott megtakarítási vágya megölheti a tőzsdét. Ezt olyan intézkedések kidolgozásával tudjuk megakadályozni, amelyek készek visszaszorítani a nemzetközi pénzügyi válság romániai hatását\" - szögezte le Adrian Vasilescu.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.