
Fotó: Facebook/ UST "Cartel ALFA" - Filiala OLT
A bukaresti energiaügyi minisztérium elé vontak jelképes sztrájkőrséget pénteken a romániai kohászati szakszervezetek, árkorlátozást követelve az ipari fogyasztók számára is.
2022. szeptember 09., 15:182022. szeptember 09., 15:18
A tüntetők szerint a tarthatatlanná vált a nagy energiaigényű iparágak helyzete: az ágazatban szinte teljesen leállt a termelés, már több ezer alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra. A dél-romániai Slatinán működő Alro alumíniumgyár az ország legnagyobb energiafelhasználójának számít, a magas energiaárak miatt azonban kevesebb mint harmadára kényszerült csökkenteni a termelést, 700 alkalmazottját már hazaküldte, év végéig pedig további 1500-at küld kényszerszabadságra. A Duna torkolatvidékén, Tulceán üzemelő Alum timföldgyár már leállt: ott 570 ember maradt munka nélkül.
Az alumíniumipari vállalatok küldöttei idén másodszor tüntettek Bukarestben az energiaárak korlátozását követelve, most azonban a galaci, zilahi, aranyosgyéresi, vajdahunyadi, târgoviștei és călărașii kohászokat – mintegy 30 ezer munkást – képviselő Metarom szakszervezet is csatlakozott hozzájuk.
Petíciójukban úgy fogalmaztak: a tárcának nem az energiapiac 40 kereskedőjének gazdagodását, hanem a több tízezer munkahely védelmét kell szem előtt tartania. Rámutattak: az iparág nem maradhat versenyképes egy olyan piacon, ahol a külföldi konkurensek legfeljebb 50 dollárt (244 lejt) fizetnek a villanyáram megawattórájáért (MWh).
A bukaresti tőzsdén pénteken ennek hatszorosába, 1486 lejbe került 1 MWh villamosenergia,
A szakszervezetek az ipari fogyasztók számára is árkorlátozást követelnek, de erre aligha lesz fedezet: a bukaresti kormány a lakosság esetében is arra kényszerült, hogy szeptembertől 15 százalékkal csökkentse a hatósági ársapkával vásárolható energiamennyiséget.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!