
Energikus növekedés. Az energetikai szakértő szerint mintegy 30 százalékkal lesz magasabb a januári gázszámla a tavalyihoz képest
Fotó: Orbán Orsolya
A gázszámlák összege 2026 januárjában akár 30 százalékkal is magasabb lesz, mint az előző év azonos időszakában – derül ki egy elemzésből.
2026. február 01., 15:342026. február 01., 15:34
Az energetikai szakértőkből álló Intelligens Energia Egyesület (AEI) vasárnap közzétett elemzése szerint ez annak tudható be, hogy a romániai elosztórendszerekhez csatlakozó fogyasztók gázfogyasztása 18 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A romániai elosztórendszerekhez csatlakozó fogyasztók (akik közül a legtöbb háztartási fogyasztó) által fogyasztott gázmennyiség 2026 januárjában 18 százalékkal magasabb volt, mint 2025 januárjában. Annak ellenére, hogy a tárolt gázmennyiség 11 százalékkal nőtt, ezt a többletfogyasztást főként importtal fedezték, amelynek ára akár 40 százalékkal magasabb volt. Meg kell jegyezni, hogy 2025 januárjában nettó gázexportőrök voltunk” – mutatott rá Dumitru Chisăliţă, az AEI elnöke.
Szerinte a gáztározókból származó gáz volt a fő „forrás”, amely fedezte a fogyasztást a 2026-os év legmagasabb gázfogyasztású napján.

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
De valójában
míg a tározókban lévő gáz felhasználása 14 százalék, a hazai termelésből származó gázé pedig 0,1 százalék volt.
„Így a hazai fogyasztók januárban fizetendő gázszámlájának emelkedése körülbelül 20 százalékban a fogyasztott gázmennyiség növekedésének, körülbelül 5 százalékban pedig a gázárak emelkedésének tudható be, ez annak eredménye, hogy 2026 januárjában drága importált gázt vásároltak Románia megmentése érdekében a hideg időjárás idején (a 2026 januárjában importált gáz ára akár 83 százalékkal magasabb volt, mint a hazai termelésből származó gáz adminisztratív úton megállapított ára).
Elméletileg a gáz ára korlátozható, szabályozható és hivatalos közleményekben megvitatható. A gyakorlatban azonban a hidegnek nincs szüksége jóváhagyásra. A hideg behatol a falakba, az ablakokba, a régi lakások hideg sarkaiba, és kétszer keményebben megdolgoztatja a központi fűtést. És ebben rejlik a nagy probléma: amikor a hideg intenzívebbé válik, nemcsak a külső hőmérséklet változik, hanem a lakáson belüli viselkedés is. Hosszabb ideig tartjuk bekapcsolva a központi fűtést, »csak egy fokkal« emeljük a termosztátot, kevesebbet szellőztetünk, és többet tartózkodunk a lakásban. A fogyasztás szinte észrevehetetlenül nő, de a számlán egyértelműen látszik, hogy mennyit használtunk – magyarázta a szakértő.
A szakértői elemzésben szereplő számítások szerint
„De talán a legkeserűbb következtetés egy másik: Románia télen még mindig hőmérsékleti lottó szerint működik. Azok, akiknek szigetelt lakásuk van, és a szomszédjaik fűtik az otthonukat, »szerencsések«.
És van még valami: a téli számlák emelkedése nemcsak a kényelmet, hanem a mentális egészséget is befolyásolja. Az emberek végül úgy figyelik a kazánt, mint egy stresszmérőt: »meddig tartsam bekapcsolva?«, »milyen hőmérsékletre állítsam?«, »mi van, ha kikapcsolom a radiátort?«, »mi van, ha melegebben öltözöm?«. Ez nem gazdaságosság – ez alkalmazkodás egy olyan rendszerhez, amelyben a hatékony otthonok kivételek, nem pedig szabályok. A valódi probléma nem az, hogy január hidegebb volt. A probléma az, hogy a romániai polgárok évről évre azt kérdezik maguktól: »Hogyan tudjuk megfelelően fűteni otthonainkat anélkül, hogy adósságba keverednénk?«
– hangsúlyozta Dumitru Chisăliţă.
Az AEI szakértője általános következtetése az, hogy 2026 januárjában a gázszámlák 30 százalékkal emelkednek, „nem csak az árak és az időjárási jelenségek miatt, hanem azért is, mert a lakóépületeket nem újítják fel és rosszul szigetelik”.
Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,7 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A múlt évben 1 497 999 romániai telefonszám tulajdonosa váltott szolgáltatót számhordozással, ezek 97 százalék mobilszám volt – tájékoztatott csütörtökön a hírközlési hatóság (ANCOM).
Az alma-, körte-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztőket, valamint a dió-, mogyoró-, mandula-, sárgabarack-, kajszibarack-, nektarin- és őszibarack-termesztőket ért 2025-ös fagykárok kompenzálásáról fogadott el határozatot a kormány.
A kormány korszerűsíteni készül a vállalatok támogatási rendszerét, illetve új finanszírozási elveket és módszereket vezet be – jelentette ki a gazdaságélénkítő csomagot ismertető csütörtöki sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2024-ben Románia lakosságának több mint 94 százaléka saját tulajdonú lakásban élt, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
A gázpiac fokozatos liberalizálása megvédi a romániai lakosságot az ellenőrizhetetlen áremelkedésektől, ugyanakkor segít a magánszektornak versenyképesnek maradni – vélekedett Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére.
szóljon hozzá!