
Energikus növekedés. Az energetikai szakértő szerint mintegy 30 százalékkal lesz magasabb a januári gázszámla a tavalyihoz képest
Fotó: Orbán Orsolya
A gázszámlák összege 2026 januárjában akár 30 százalékkal is magasabb lesz, mint az előző év azonos időszakában – derül ki egy elemzésből.
2026. február 01., 15:342026. február 01., 15:34
Az energetikai szakértőkből álló Intelligens Energia Egyesület (AEI) vasárnap közzétett elemzése szerint ez annak tudható be, hogy a romániai elosztórendszerekhez csatlakozó fogyasztók gázfogyasztása 18 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A romániai elosztórendszerekhez csatlakozó fogyasztók (akik közül a legtöbb háztartási fogyasztó) által fogyasztott gázmennyiség 2026 januárjában 18 százalékkal magasabb volt, mint 2025 januárjában. Annak ellenére, hogy a tárolt gázmennyiség 11 százalékkal nőtt, ezt a többletfogyasztást főként importtal fedezték, amelynek ára akár 40 százalékkal magasabb volt. Meg kell jegyezni, hogy 2025 januárjában nettó gázexportőrök voltunk” – mutatott rá Dumitru Chisăliţă, az AEI elnöke.
Szerinte a gáztározókból származó gáz volt a fő „forrás”, amely fedezte a fogyasztást a 2026-os év legmagasabb gázfogyasztású napján.

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
De valójában
míg a tározókban lévő gáz felhasználása 14 százalék, a hazai termelésből származó gázé pedig 0,1 százalék volt.
„Így a hazai fogyasztók januárban fizetendő gázszámlájának emelkedése körülbelül 20 százalékban a fogyasztott gázmennyiség növekedésének, körülbelül 5 százalékban pedig a gázárak emelkedésének tudható be, ez annak eredménye, hogy 2026 januárjában drága importált gázt vásároltak Románia megmentése érdekében a hideg időjárás idején (a 2026 januárjában importált gáz ára akár 83 százalékkal magasabb volt, mint a hazai termelésből származó gáz adminisztratív úton megállapított ára).
Elméletileg a gáz ára korlátozható, szabályozható és hivatalos közleményekben megvitatható. A gyakorlatban azonban a hidegnek nincs szüksége jóváhagyásra. A hideg behatol a falakba, az ablakokba, a régi lakások hideg sarkaiba, és kétszer keményebben megdolgoztatja a központi fűtést. És ebben rejlik a nagy probléma: amikor a hideg intenzívebbé válik, nemcsak a külső hőmérséklet változik, hanem a lakáson belüli viselkedés is. Hosszabb ideig tartjuk bekapcsolva a központi fűtést, »csak egy fokkal« emeljük a termosztátot, kevesebbet szellőztetünk, és többet tartózkodunk a lakásban. A fogyasztás szinte észrevehetetlenül nő, de a számlán egyértelműen látszik, hogy mennyit használtunk – magyarázta a szakértő.
A szakértői elemzésben szereplő számítások szerint
„De talán a legkeserűbb következtetés egy másik: Románia télen még mindig hőmérsékleti lottó szerint működik. Azok, akiknek szigetelt lakásuk van, és a szomszédjaik fűtik az otthonukat, »szerencsések«.
És van még valami: a téli számlák emelkedése nemcsak a kényelmet, hanem a mentális egészséget is befolyásolja. Az emberek végül úgy figyelik a kazánt, mint egy stresszmérőt: »meddig tartsam bekapcsolva?«, »milyen hőmérsékletre állítsam?«, »mi van, ha kikapcsolom a radiátort?«, »mi van, ha melegebben öltözöm?«. Ez nem gazdaságosság – ez alkalmazkodás egy olyan rendszerhez, amelyben a hatékony otthonok kivételek, nem pedig szabályok. A valódi probléma nem az, hogy január hidegebb volt. A probléma az, hogy a romániai polgárok évről évre azt kérdezik maguktól: »Hogyan tudjuk megfelelően fűteni otthonainkat anélkül, hogy adósságba keverednénk?«
– hangsúlyozta Dumitru Chisăliţă.
Az AEI szakértője általános következtetése az, hogy 2026 januárjában a gázszámlák 30 százalékkal emelkednek, „nem csak az árak és az időjárási jelenségek miatt, hanem azért is, mert a lakóépületeket nem újítják fel és rosszul szigetelik”.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
szóljon hozzá!