2008. december 01., 22:362008. december 01., 22:36
„Személyesen én sem támogatom, hogy a rövid távra lekötött pénzösszegekből közepes vagy hosszú távú hiteleket nyújtsanak a bankok” – fejtette ki a jegybanki igazgató. A bankigazgatók kijelentését cáfoló nyilatkozatát azzal támasztotta alá, hogy egyetlen kezén meg tudja számolni azokat a hitelintézeteket, amelyek már gyakorlatba ültették a megszorításokat.
Mint Nicolae Cinteză, a jegybank egyik igazgatója hangsúlyozta, az új intézkedések révén a magas jövedelemmel rendelkező polgárok számára az eladósodottsági küszöb lejhitelek esetén mindössze 4 százalékkal, míg a devizakölcsönöknél 6 százalékkal csökkent. Ám – tette hozzá – a 4–500 eurónyi keresetűek esetében akár 14 százalékkal is alacsonyabbá vált az eladósodottsági szint.
„A bankárok gondja azonban nem ez. Hiteleket nyújtottak korábban olyan ingatlanfejlesztőknek, építkezési cégeknek, amelyek a kereslet visszaesése miatt most nem tudnak törleszteni” – részletezte Cinteză. A szakértő egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a Romániára is lesújtó válság miatt egyre több törlesztő kerül gondba, s a korábban felvett hiteleik törlesztőrészleteit egyszerűen nem fogják tudni viszszafizetni.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a múlt hét folyamán szintén a kereskedelmi bankokat bírálta nyilatkozatában Adrian Vasilescu, a jegybank elnöki tanácsosa. „A bankok arra hivatkoznak, hogy megváltoztak a piaci körülmények. Kérdem én, melyek azok a körülmények, amelyek olyannyira megváltoztak, hogy ilyen változást tegyenek szükségessé?” – nyilatkozta a napokban Adrian Vasilescu. Kijelentése mögött az áll, hogy több bank ajánlatában is feltűnően nagy lett a különbség az elmúlt időszakban a hitelek után kért és a letétekért nyújtott kamatok között. A hitelintézetek akár háromszoros kamatot is kérnek a hitelek után a letéti kamatokhoz viszonyítva.
Annak kiderítésére, hogy egyes bankok esetében mekkora a különbség a hitel után kért és a letétek után nyújtott kamatok között, az Adevărul országos napilap újságírója két konstrukciót hasonlított öszsze. Megvizsgálta, hogy mennyi az egy évre lekötött letétek esetében a kamat, és mennyi a tényleges éves kamat az öt évre igényelt, 20 ezer lej értékű fogyasztási hitel esetében. Mint az adatok rámutatnak, sok esetben a két kamatláb közötti különbség meghaladja a 20 százalékpontot is. Még rosszabb a helyzet az euró alapú hitelek és letétek vonatkozásában. Itt a két kamatláb közötti különbség meg is haladja a 20 százalékpontot, továbbá értékében vizsgálva, az euró alapú hitelek költsége több mint ötszöröse is lehet a hitelek után járó kamat összegének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok