Elutasított hiteligénylés

„Személyesen én sem támogatom, hogy a rövid távra lekötött pénzösszegekből közepes vagy hosszú távú hiteleket nyújtsanak a bankok” – fejtette ki a jegybanki igazgató. A bankigazgatók kijelentését cáfoló nyilatkozatát azzal támasztotta alá, hogy egyetlen kezén meg tudja számolni azokat a hitelintézeteket, amelyek már gyakorlatba ültették a megszorításokat.

Mint Nicolae Cinteză, a jegybank egyik igazgatója hangsúlyozta, az új intézkedések révén a magas jövedelemmel rendelkező polgárok számára az eladósodottsági küszöb lejhitelek esetén mindössze 4 százalékkal, míg a devizakölcsönöknél 6 százalékkal csökkent. Ám – tette hozzá – a 4–500 eurónyi keresetűek esetében akár 14 százalékkal is alacsonyabbá vált az eladósodottsági szint.

„A bankárok gondja azonban nem ez. Hiteleket nyújtottak korábban olyan ingatlanfejlesztőknek, építkezési cégeknek, amelyek a kereslet visszaesése miatt most nem tudnak törleszteni” – részletezte Cinteză. A szakértő egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a Romániára is lesújtó válság miatt egyre több törlesztő kerül gondba, s a korábban felvett hiteleik törlesztőrészleteit egyszerűen nem fogják tudni viszszafizetni.

Amint arról lapunkban beszámoltunk, a múlt hét folyamán szintén a kereskedelmi bankokat bírálta nyilatkozatában Adrian Vasilescu, a jegybank elnöki tanácsosa. „A bankok arra hivatkoznak, hogy megváltoztak a piaci körülmények. Kérdem én, melyek azok a körülmények, amelyek olyannyira megváltoztak, hogy ilyen változást tegyenek szükségessé?” – nyilatkozta a napokban Adrian Vasilescu. Kijelentése mögött az áll, hogy több bank ajánlatában is feltűnően nagy lett a különbség az elmúlt időszakban a hitelek után kért és a letétekért nyújtott kamatok között. A hitelintézetek akár háromszoros kamatot is kérnek a hitelek után a letéti kamatokhoz viszonyítva.

Annak kiderítésére, hogy egyes bankok esetében mekkora a különbség a hitel után kért és a letétek után nyújtott kamatok között, az Adevărul országos napilap újságírója két konstrukciót hasonlított öszsze. Megvizsgálta, hogy mennyi az egy évre lekötött letétek esetében a kamat, és mennyi a tényleges éves kamat az öt évre igényelt, 20 ezer lej értékű fogyasztási hitel esetében. Mint az adatok rámutatnak, sok esetben a két kamatláb közötti különbség meghaladja a 20 százalékpontot is. Még rosszabb a helyzet az euró alapú hitelek és letétek vonatkozásában. Itt a két kamatláb közötti különbség meg is haladja a 20 százalékpontot, továbbá értékében vizsgálva, az euró alapú hitelek költsége több mint ötszöröse is lehet a hitelek után járó kamat összegének.