
Fotó: Facebook/Parlamentul Romaniei - Camera Deputatilor
Egyhangúlag, 357 támogató szavazattal fogadta el szerdán a bukaresti parlament két háza a honatyák különleges nyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ harminc képviselője és szenátora jelen volt a szavazáson, ám nem szavazott. Szakemberek szerint az elfogadott jogszabály alkotmányossági kérdéseket vet fel.
2021. február 17., 17:072021. február 17., 17:07
2021. február 17., 19:092021. február 17., 19:09
A román állam jelenleg nagyjából 37 millió lej értékben fizet különleges nyugdíjat 870 volt képviselőnek és szenátornak, a juttatások átlagos havi értéke 5843 lej.
A képviselők és a szenátorok szerdai együttes ülésükön először jóváhagyták a honatyák jogállásának kérdéseivel foglalkozó szakbizottság összetételét, illetve Ludovic Orban házelnök javaslatára azt is nagy többséggel megszavazták, hogy a bizottsági ülést követően, még aznap napirendre tűzzék a honatyák különleges nyugdíjának eltörlését célzó jogszabályt. A szakbizottság össze is ült, hogy megvitassa a témában eléje terjesztett három – a szociáldemokraták (PSD), a liberálisok (PNL), illetve az USR–PLUS szövetség által benyújtott – jogszabályjavaslatot. Végül a testület a PSD-s javaslatot támogatta szavazatával, de a többiből átemelve is fogadtak el módosító indítványokat.
Ezt hangsúlyozta amúgy felszólalásában a PSD-s Alfred Simonis.
A kormánykoalíció azonban a Hotnews.ro hírportál szerint a taláros testület 2003-ban meghozott, 458-as határozatára alapoz, ami szerint „egy törvény nem visszamenőleges hatályú, ha a jövőre nézve módosít egy korábban létrejött jogállapotot, és akkor sem, ha egy véget vet annak, hogy egy régebbi törvény alapján létrejött jogi helyzet a jövőben következményekkel járjon, mivel az ilyen esetekben az új törvény csupán annyit tesz, hogy megakadályozza a régi törvény továbbélését”.

Egy nappal azt követően, hogy a kormánykoalíció bejelentette, szerdán eltörölik a honatyák különleges nyugdíját, eljárásjogi akadályok miatt kénytelenek voltak halasztani a képviselők és szenátorok jogállását szabályozó törvény módosítását.
Amikor a két ház ülésén napirendre került a szakbizottság által támogatásra javasolt verzió, a honatyák meg is kezdték a parlamenti vitát. Ludovic Orban felszólalásában azt hangsúlyozta, „senkinek sem szabadna előjogokat biztosítani”, és „a törvényeket a polgárokért kell meghozni”, a parlament pedig most bizonyíthat.
„Ma javítunk egy keveset a nagy javításból a romániai nyugdíjak terén” – ígérte felszólalásában Dan Barna, az USR–PLUS társelnöke.
Az RMDSZ nevében Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szólalt fel.
– fogalmazott a szövetség politikusa. „Felelős, nem pedig populista intézkedéseket hozó politikusokra van szükség. Az RMDSZ csak abban az esetben tudja megszavazni a speciális nyugdíjak eltörlését, amennyiben az minden kategóriára vonatkozik. Ez az egész parlamenti procedúra szemfényvesztés, nem rendezi a nyugdíjak helyzetét, nem oldja meg a méltánytalan helyzeteket és nem csökkenti az állami költségvetésre nehezedő terhet” – jelentette ki Turos Lóránd.

A 4,9 millió romániai nyugdíjas átlagosan 1500 lejt kap havonta, miközben a 9500 különleges nyugdíj átlaga 9600 lej – vont mérleget Raluca Turcan munkaügyi miniszter.
Az RMDSZ szenátora szerint 825 volt képviselő és szenátor speciális nyugdíja havi 4,5 millió lejjel terheli meg a költségvetést. Ez átlagosan havi 5455 lejes extra juttatást jelent. Az átlagos öregségi nyugdíj havi 1500 lejre tehető Romániában.
A tavaly decemberi parlamenti választási kampány központi témájává vált a katonáknak, rendőröknek, titkosszolgálati ügynököknek, bíráknak, ügyészeknek, pilótáknak, diplomatáknak, pénzügyőröknek és törvényhozóknak járó – az átlagos öregségi járandóság többszörösére rúgó – speciális állami járandóságok ügye. A bukaresti törvényhozás 2015-ben szavazta meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől a képviselők és szenátorok, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum (vagyis 12 év) parlamenti tevékenység felett már nem növekszik: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 12 ezer lej lehet.
A parlament tavaly már megszavazta egyszer az összes különnyugdíj eltörlését, de a jogszabály elbukta a normakontrollt. A törvényhozás ezt követően úgy próbálta megkerülni a szerzett jogok eltörlését tiltó alkotmányos elvet, hogy a luxusnyugdíjak megszüntetése helyett 85 százalékos adót akart kivetni a járandóságok 7000 lejt meghaladó részére, de decemberben ennek kihirdetését is megakadályozta az alkotmánybíróság.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
1 hozzászólás