
Fotó: Facebook/Parlamentul Romaniei - Camera Deputatilor
Egyhangúlag, 357 támogató szavazattal fogadta el szerdán a bukaresti parlament két háza a honatyák különleges nyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ harminc képviselője és szenátora jelen volt a szavazáson, ám nem szavazott. Szakemberek szerint az elfogadott jogszabály alkotmányossági kérdéseket vet fel.
2021. február 17., 17:072021. február 17., 17:07
2021. február 17., 19:092021. február 17., 19:09
A román állam jelenleg nagyjából 37 millió lej értékben fizet különleges nyugdíjat 870 volt képviselőnek és szenátornak, a juttatások átlagos havi értéke 5843 lej.
A képviselők és a szenátorok szerdai együttes ülésükön először jóváhagyták a honatyák jogállásának kérdéseivel foglalkozó szakbizottság összetételét, illetve Ludovic Orban házelnök javaslatára azt is nagy többséggel megszavazták, hogy a bizottsági ülést követően, még aznap napirendre tűzzék a honatyák különleges nyugdíjának eltörlését célzó jogszabályt. A szakbizottság össze is ült, hogy megvitassa a témában eléje terjesztett három – a szociáldemokraták (PSD), a liberálisok (PNL), illetve az USR–PLUS szövetség által benyújtott – jogszabályjavaslatot. Végül a testület a PSD-s javaslatot támogatta szavazatával, de a többiből átemelve is fogadtak el módosító indítványokat.
Ezt hangsúlyozta amúgy felszólalásában a PSD-s Alfred Simonis.
A kormánykoalíció azonban a Hotnews.ro hírportál szerint a taláros testület 2003-ban meghozott, 458-as határozatára alapoz, ami szerint „egy törvény nem visszamenőleges hatályú, ha a jövőre nézve módosít egy korábban létrejött jogállapotot, és akkor sem, ha egy véget vet annak, hogy egy régebbi törvény alapján létrejött jogi helyzet a jövőben következményekkel járjon, mivel az ilyen esetekben az új törvény csupán annyit tesz, hogy megakadályozza a régi törvény továbbélését”.

Egy nappal azt követően, hogy a kormánykoalíció bejelentette, szerdán eltörölik a honatyák különleges nyugdíját, eljárásjogi akadályok miatt kénytelenek voltak halasztani a képviselők és szenátorok jogállását szabályozó törvény módosítását.
Amikor a két ház ülésén napirendre került a szakbizottság által támogatásra javasolt verzió, a honatyák meg is kezdték a parlamenti vitát. Ludovic Orban felszólalásában azt hangsúlyozta, „senkinek sem szabadna előjogokat biztosítani”, és „a törvényeket a polgárokért kell meghozni”, a parlament pedig most bizonyíthat.
„Ma javítunk egy keveset a nagy javításból a romániai nyugdíjak terén” – ígérte felszólalásában Dan Barna, az USR–PLUS társelnöke.
Az RMDSZ nevében Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szólalt fel.
– fogalmazott a szövetség politikusa. „Felelős, nem pedig populista intézkedéseket hozó politikusokra van szükség. Az RMDSZ csak abban az esetben tudja megszavazni a speciális nyugdíjak eltörlését, amennyiben az minden kategóriára vonatkozik. Ez az egész parlamenti procedúra szemfényvesztés, nem rendezi a nyugdíjak helyzetét, nem oldja meg a méltánytalan helyzeteket és nem csökkenti az állami költségvetésre nehezedő terhet” – jelentette ki Turos Lóránd.

A 4,9 millió romániai nyugdíjas átlagosan 1500 lejt kap havonta, miközben a 9500 különleges nyugdíj átlaga 9600 lej – vont mérleget Raluca Turcan munkaügyi miniszter.
Az RMDSZ szenátora szerint 825 volt képviselő és szenátor speciális nyugdíja havi 4,5 millió lejjel terheli meg a költségvetést. Ez átlagosan havi 5455 lejes extra juttatást jelent. Az átlagos öregségi nyugdíj havi 1500 lejre tehető Romániában.
A tavaly decemberi parlamenti választási kampány központi témájává vált a katonáknak, rendőröknek, titkosszolgálati ügynököknek, bíráknak, ügyészeknek, pilótáknak, diplomatáknak, pénzügyőröknek és törvényhozóknak járó – az átlagos öregségi járandóság többszörösére rúgó – speciális állami járandóságok ügye. A bukaresti törvényhozás 2015-ben szavazta meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől a képviselők és szenátorok, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum (vagyis 12 év) parlamenti tevékenység felett már nem növekszik: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 12 ezer lej lehet.
A parlament tavaly már megszavazta egyszer az összes különnyugdíj eltörlését, de a jogszabály elbukta a normakontrollt. A törvényhozás ezt követően úgy próbálta megkerülni a szerzett jogok eltörlését tiltó alkotmányos elvet, hogy a luxusnyugdíjak megszüntetése helyett 85 százalékos adót akart kivetni a járandóságok 7000 lejt meghaladó részére, de decemberben ennek kihirdetését is megakadályozta az alkotmánybíróság.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
1 hozzászólás