Fotó: Facebook/Parlamentul Romaniei - Camera Deputatilor
Egyhangúlag, 357 támogató szavazattal fogadta el szerdán a bukaresti parlament két háza a honatyák különleges nyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ harminc képviselője és szenátora jelen volt a szavazáson, ám nem szavazott. Szakemberek szerint az elfogadott jogszabály alkotmányossági kérdéseket vet fel.
2021. február 17., 17:072021. február 17., 17:07
2021. február 17., 19:092021. február 17., 19:09
A román állam jelenleg nagyjából 37 millió lej értékben fizet különleges nyugdíjat 870 volt képviselőnek és szenátornak, a juttatások átlagos havi értéke 5843 lej.
A képviselők és a szenátorok szerdai együttes ülésükön először jóváhagyták a honatyák jogállásának kérdéseivel foglalkozó szakbizottság összetételét, illetve Ludovic Orban házelnök javaslatára azt is nagy többséggel megszavazták, hogy a bizottsági ülést követően, még aznap napirendre tűzzék a honatyák különleges nyugdíjának eltörlését célzó jogszabályt. A szakbizottság össze is ült, hogy megvitassa a témában eléje terjesztett három – a szociáldemokraták (PSD), a liberálisok (PNL), illetve az USR–PLUS szövetség által benyújtott – jogszabályjavaslatot. Végül a testület a PSD-s javaslatot támogatta szavazatával, de a többiből átemelve is fogadtak el módosító indítványokat.
Ezt hangsúlyozta amúgy felszólalásában a PSD-s Alfred Simonis.
A kormánykoalíció azonban a Hotnews.ro hírportál szerint a taláros testület 2003-ban meghozott, 458-as határozatára alapoz, ami szerint „egy törvény nem visszamenőleges hatályú, ha a jövőre nézve módosít egy korábban létrejött jogállapotot, és akkor sem, ha egy véget vet annak, hogy egy régebbi törvény alapján létrejött jogi helyzet a jövőben következményekkel járjon, mivel az ilyen esetekben az új törvény csupán annyit tesz, hogy megakadályozza a régi törvény továbbélését”.
Egy nappal azt követően, hogy a kormánykoalíció bejelentette, szerdán eltörölik a honatyák különleges nyugdíját, eljárásjogi akadályok miatt kénytelenek voltak halasztani a képviselők és szenátorok jogállását szabályozó törvény módosítását.
Amikor a két ház ülésén napirendre került a szakbizottság által támogatásra javasolt verzió, a honatyák meg is kezdték a parlamenti vitát. Ludovic Orban felszólalásában azt hangsúlyozta, „senkinek sem szabadna előjogokat biztosítani”, és „a törvényeket a polgárokért kell meghozni”, a parlament pedig most bizonyíthat.
„Ma javítunk egy keveset a nagy javításból a romániai nyugdíjak terén” – ígérte felszólalásában Dan Barna, az USR–PLUS társelnöke.
Az RMDSZ nevében Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szólalt fel.
– fogalmazott a szövetség politikusa. „Felelős, nem pedig populista intézkedéseket hozó politikusokra van szükség. Az RMDSZ csak abban az esetben tudja megszavazni a speciális nyugdíjak eltörlését, amennyiben az minden kategóriára vonatkozik. Ez az egész parlamenti procedúra szemfényvesztés, nem rendezi a nyugdíjak helyzetét, nem oldja meg a méltánytalan helyzeteket és nem csökkenti az állami költségvetésre nehezedő terhet” – jelentette ki Turos Lóránd.
A 4,9 millió romániai nyugdíjas átlagosan 1500 lejt kap havonta, miközben a 9500 különleges nyugdíj átlaga 9600 lej – vont mérleget Raluca Turcan munkaügyi miniszter.
Az RMDSZ szenátora szerint 825 volt képviselő és szenátor speciális nyugdíja havi 4,5 millió lejjel terheli meg a költségvetést. Ez átlagosan havi 5455 lejes extra juttatást jelent. Az átlagos öregségi nyugdíj havi 1500 lejre tehető Romániában.
A tavaly decemberi parlamenti választási kampány központi témájává vált a katonáknak, rendőröknek, titkosszolgálati ügynököknek, bíráknak, ügyészeknek, pilótáknak, diplomatáknak, pénzügyőröknek és törvényhozóknak járó – az átlagos öregségi járandóság többszörösére rúgó – speciális állami járandóságok ügye. A bukaresti törvényhozás 2015-ben szavazta meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől a képviselők és szenátorok, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum (vagyis 12 év) parlamenti tevékenység felett már nem növekszik: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 12 ezer lej lehet.
A parlament tavaly már megszavazta egyszer az összes különnyugdíj eltörlését, de a jogszabály elbukta a normakontrollt. A törvényhozás ezt követően úgy próbálta megkerülni a szerzett jogok eltörlését tiltó alkotmányos elvet, hogy a luxusnyugdíjak megszüntetése helyett 85 százalékos adót akart kivetni a járandóságok 7000 lejt meghaladó részére, de decemberben ennek kihirdetését is megakadályozta az alkotmánybíróság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás