Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Helyt adott az alkotmánybíróság Klaus Johannis államfő, valamint az ellenzéki pártok óvásának, amelyet a Független Fejlesztési és Beruházási Alap (FSDI) létrehozásáról szóló törvény ellen nyújtottak be.
2018. július 18., 14:072018. július 18., 14:07
2018. július 18., 14:082018. július 18., 14:08
A döntés indoklásaképpen Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke szerdán elmondta, ezt az alapot nem törvény, hanem kormányhatározat által kellett volna létrehozni. Mint ismert, a parlament június 7-én fogadta el a Független Fejlesztési és Befektetési Alap Rt. létrehozásáról szóló törvényt, s június 16-án terjesztették Johannis elnök elé kihirdetésre.
A törvény szerint a befektetési alap törzstőkéje 9 milliárd lej (1,9 milliárd euró) lesz, amit a vállalatok adnak össze fokozatosan öt év alatt. Harminchárom vállalat kerül be a „csomagba”, köztük olyanok, mint az Electrica áramszolgáltató, az E.On gázszolgáltató, az OMV-Petrom, a Telekom Románia, a Román Lottótársaság, a bukaresti reptereket kezelő vállalat vagy éppen az Antibiotice Rt. A szuverén alap működését egy kilencfős testület felügyeli majd, amelynek tagjait a pénzügyminisztérium nevez ki.
Az ellenzéki pártok azonban már az elfogadás napján bejelentették: az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert a képviselőház olyan módosításokat fogadott el, amelyeket a szenátus első házként nem vitatott meg, ami szerintük alkotmányellenes. Később Klaus Johannis is alkotmányossági kifogást emelt az létrehozása miatt, mert szerinte az ilyen döntéseket hatósági rendelettel, nem pedig parlamentben elfogadott törvénnyel kell meghozni.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke korábban ostobaságnak nevezte az ellenzék vádjait. „Nem vádak ezek, hanem ostobaságok, nincs valóságalapjuk” – szögezte le a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus, kiemelve, hogy hasonló független befektetési alapok a világ számos országában működnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!