
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Helyt adott az alkotmánybíróság Klaus Johannis államfő, valamint az ellenzéki pártok óvásának, amelyet a Független Fejlesztési és Beruházási Alap (FSDI) létrehozásáról szóló törvény ellen nyújtottak be.
2018. július 18., 14:072018. július 18., 14:07
2018. július 18., 14:082018. július 18., 14:08
A döntés indoklásaképpen Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke szerdán elmondta, ezt az alapot nem törvény, hanem kormányhatározat által kellett volna létrehozni. Mint ismert, a parlament június 7-én fogadta el a Független Fejlesztési és Befektetési Alap Rt. létrehozásáról szóló törvényt, s június 16-án terjesztették Johannis elnök elé kihirdetésre.
A törvény szerint a befektetési alap törzstőkéje 9 milliárd lej (1,9 milliárd euró) lesz, amit a vállalatok adnak össze fokozatosan öt év alatt. Harminchárom vállalat kerül be a „csomagba”, köztük olyanok, mint az Electrica áramszolgáltató, az E.On gázszolgáltató, az OMV-Petrom, a Telekom Románia, a Román Lottótársaság, a bukaresti reptereket kezelő vállalat vagy éppen az Antibiotice Rt. A szuverén alap működését egy kilencfős testület felügyeli majd, amelynek tagjait a pénzügyminisztérium nevez ki.
Az ellenzéki pártok azonban már az elfogadás napján bejelentették: az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert a képviselőház olyan módosításokat fogadott el, amelyeket a szenátus első házként nem vitatott meg, ami szerintük alkotmányellenes. Később Klaus Johannis is alkotmányossági kifogást emelt az létrehozása miatt, mert szerinte az ilyen döntéseket hatósági rendelettel, nem pedig parlamentben elfogadott törvénnyel kell meghozni.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke korábban ostobaságnak nevezte az ellenzék vádjait. „Nem vádak ezek, hanem ostobaságok, nincs valóságalapjuk” – szögezte le a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus, kiemelve, hogy hasonló független befektetési alapok a világ számos országában működnek.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!