
Nem tiltják, csak lehetetlenné teszik. Szigorú biobiztonsági szabályok vonatkoznának az állattartó magánszemélyekre
Fotó: Pixabay.com
Noha a mezőgazdasági miniszter cáfolja, hogy a háztáji sertéstenyésztés ellehetetlenítése vagy egyenesen betiltása lenne a tervezett állategészségügyi és biobiztonsági intézkedések célja, és szakemberek szerint nem írják le egyértelműen, hogy otthon nem lehet sertést tartani, a nyilvánosságra került tervezetek ebbe az irányba mutatnak.
2020. március 05., 15:162020. március 05., 15:16
2020. március 05., 15:192020. március 05., 15:19
Alaposan felkavarta a kedélyeket a sertéstenyésztők és a gazdák körében az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) határozattervezete, amelynek kitűzött célja az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése, sokan viszont azt mondják, hogy ezzel egy időben a szakhatóság teljes mértékben ellehetetleníti a háztáji disznótartást. A jogszabályjavaslat ellen mind az RMDSZ, mind pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) keményen felemelte a hangját.
„A Nemzeti Liberális Párt (PNL) újabb aberrált intézkedéssel készül: meg akarja tiltani a románoknak, hogy saját háztartásukban sertést tartsanak! Az ANSVSA kiadott egy határozattervezetet, amelynek hatálybalépésével lehetetlenné válik a saját fogyasztásra történő sertéstartás. A román paraszt nem tarthat sertést saját háztartásában, és nem szállíthat disznót egyik háztartásból a másikba. Aki pedig megszegi ezeket a szabályokat, 1000 és 7000 lejes bírságra számíthat” – posztolta közösségi oldalán az ellenzéki párt.
A mezőgazdasági tárcavezetői tisztségre jelölt Adrian Oros keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán is felmerült a téma, ahol az RMDSZ tájékoztatása szerint a szövetség parlamenti képviselői határozottan felemelték a szavukat. Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a meghallgatáson elmondta:
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője leszögezte: elfogadhatatlannak tartják a mezőgazdasági minisztérium által kilátásba helyezett módszert, ezért az RMDSZ szakemberei mindent megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák. „Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés nem tesz jót a romániai gazdáknak, hiszen jelenleg a hazai mezőgazdaság mintegy 70 százalékát a háztáji sertéstartással is foglalkozó családi gazdaságok alkotják” – fogalmazott a honatya.
Magyar Lóránd a Krónika megkeresésére ugyanakkor leszögezte: ha szükséges, tiltakozó aláírásokat gyűjtenek, hogy a tervezett rendelet ne lépjen hatályba ebben a formában.
– szögezte le a politikus. Rámutatott, a tervezet szerint a háztáji gazdaságok esetében, tehát a jogi formával nem rendelkező állattartók számára megtiltják a szaporítást és a kereskedelmet. Malacot például csak engedélyezett farmról vásárolhatnak, holott az országban a malacok felét külföldről hozzák be. A disznókat eközben csak 60 nappal korábban betakarított zöldtakarmánnyal etethetik, ételmaradékot nem kaphatnak, és az alájuk kerülő szalmát is legkevesebb 90 nappal korábban kell behozni a mezőről. Ugyanakkor be kell tartaniuk a biobiztonságra vonatkozó szabályokat, tehát zuhanyzót, fertőtlenítőt kell létrehozni az ól mellett.
„Egyértelmű, hogy a nagy tenyésztők biztonsága érdekében tervezik ezeket az intézkedéseket, ám az államnak is szerepet kellene vállalnia abban, hogy a kisgazdák betarthassák az előírásokat. Amikor a nagyok esetében szigorították a szabályokat, ők az Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökségtől (AFIR) kaptak támogatást a szükséges fejlesztésekre. Magyarországon és Litvániában betiltották a háztáji sertéstartást, de az állam két évre előre kártalanította a gazdákat” – hangsúlyozta Magyar Lóránd.
Vásárolni csak farmról. Megtiltanák a gazdáknak a disznók szaporítását és a kereskedelmét
Fotó: 123RF
„A hatóság a sertéspestis visszaszorításával próbálkozik, de újra a kisgazdába rúg” – fogalmazta meg aggályait Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is. Mint kiemelte, sokan tettek szert egy kis pluszjövedelemre azáltal, hogy tartottak egy kocát, a malacok egy részét megtartották saját használatra, a többin pedig túladtak. „Eladták a szomszédnak, vagy nekem, a városinak, aki hagyományosan szeretek disznót vágni karácsonyra” – közölte az igazgató, leszögezve,
Adrian Oros ügyvivő mezőgazdasági miniszter viszont megszólalásában félretájékoztatásnak minősítette azt az állítást, miszerint ellehetetlenítenék a háztáji sertéstenyésztést, és cáfolta az erről szóló nyilatkozatok valóságtartalmát. „Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság nem tiltja és nem korlátozza a romániai lakosság háztáji sertéstartását. Biztosítunk minden polgárt, hogy Romániában tarthatnak sertést saját háztartásukban bizonyos biobiztonsági intézkedések betartása mellett” – nyilatkozta a tárcavezető az Agrointel.ro portálnak, jelezve egyúttal, hogy a közvitán levő határozattervezet számos szabályt ír majd elő a sertéstartásra vonatkozóan.
Sertéstenyésztő: szükség van a szabályozásra a kór terjedése ellen
Szükségesnek tartja az állategészségügyi és biobiztonsági intézkedéseket Sinka Arnold vidékfejlesztő, akinek a sertés- és mangalicatenyésztés a szakterülete. Szerinte ezekre azért van szükség, hogy megvédjék az állományt a sertéspestistől. „Valamilyen szinten meg kell húzni a vonalat. Nem kell ellehetetleníteni a háztáji sertéstartást, de a felelőtlen disznótartásnak legyen meg a következménye” – szögezte le a Krónika megkeresésére a Hargita megyei szakember. Rámutatott, Udvarhelyszéken és Erdővidéken is jelen van a sertéspestis, mégis előfordul, hogy a juhokkal együtt a disznókat is kihajtják az erdő szélére. Éppen ezért szerinte észszerű szabályokra, óvintézkedésekre van szükség. „Ha a mezőről behozzuk a takarmányt, a szalmát, az lehet vaddisznók által fertőzött, ha tartjuk néhány hónapig, a kórokozó elpusztul. A szaporítást azért tiltják, mert a Kárpátokon túl ellenőrizetlenül, fülszám nélkül tartják, szaporítják a disznókat. Sokan fel sem fogják, mekkora a veszély, ha egy faluba behurcolják a sertéspestist, az egész településen elpusztul az állomány, vagy megbetegszenek, vagy kényszervágásra ítélik” – hangsúlyozta Sinka Arnold.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
1 hozzászólás