2009. április 22., 09:402009. április 22., 09:40
Az intézkedések között olvasható: az új kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására – még a Gyurcsány-kormány ideje alatt – kötött megállapodás általános érvényű szabályozássá váljon. E szerint a lakossági ügyfelek meghosszabbíthatják a devizahiteleik futamidejének hoszszát, átválthatják azokat forintra, s ezekért az ügyintézésekért a bankok nem számíthatnak fel díjakat.A dokumentum szerint a kormány azt is tervezi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ne csak a múltbéli szabálysértéseket szankcionálhassa, hanem előremutató felügyeleti jogkörei is legyenek.
Szintén a devizahitelesek érdekében a kormány javaslatot tesz a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére, mert véleményük szerint a nem megfelelő képesítéssel rendelkező ügynökök hozzájárulhatnak az ügyfelek túlzott eladósodásához, és ezzel a hitelkockázatok növekedéséhez. Ezen intézkedéscsomagban szól arról a dokumentum, hogy a kormány kidolgozza a „korai válságkezelő rendszert”, amellyel meg kívánná akadályozni, hogy nagy hitelintézetek elbukjanak a válság miatt.
A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal csökkentő lépések között Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap már említette, hogy pénzt vonnak el a közösségi közlekedés finanszírozásától, de akkor részleteket nem mondott. A dokumentumból kiderül: rászorultság alapján válnának hozzáférhetővé az utazási kedvezmények.
A kormány kezdeményezi, hogy csak azoknak a csoportoknak maradjon meg a jövőben a kedvezménye, amelyek valóban rászorulnak az utazási támogatásra, mivel jelenleg ez a szociális helyzettől teljesen függetlenül nagyjából 6-7 millió embernek jár. A kormány számításai szerint a költségvetés 106 milliárd forinttal pótolja ki a társaságok ebből származó veszteségét.
A válságkezelő program megerősíti, hogy a kormány 2010. január 1-jétől vezetné be az általános értékalapú ingatlanadót, amely figyelembe venné a méltányosság elveit, olyan módon, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése a jelenlegi szinten marad, a nagyobb értékűek után viszont magasabb adókulcs szerint kell fizetni.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságok” fogalmát, és kiszélesítenék adókötelezettségüket. A tervek szerint bevezetnék a forrásadókat, amelyek így a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, s a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre is vonatkoznának.
A közrend és a közbiztonság megerősítésére tervezett lépések között szerepel, hogy a szabálysértési törvényt kiegészítenék azzal: újra nyomozzon a rendőrség a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások ügyében is.
A válságkezelő program része az is, hogy a Magyarországról kialakult, jelentősen megromlott nemzetközi képen javítsanak, ezért a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát indít. Ide tartozik még, hogy a válságkezelő program hitelességét és eredményeit befektetői roadshow-k formájában a külföldi befektetőknek is bemutatja.
A kormány azt tervezi, hogy létrehoz egy olyan Nemzeti Eurófelügyelő Bizottságot, amely folyamatosan nyomon követi a makrogazdasági helyzet, az arra adandó válaszok és az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésének összhangját. A bizottság létrehozása, más néven ugyan, de szerepelt Gyurcsány Ferenc februári tervei között is, ám testület még nem jött létre.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.