2009. április 22., 09:402009. április 22., 09:40
Az intézkedések között olvasható: az új kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására – még a Gyurcsány-kormány ideje alatt – kötött megállapodás általános érvényű szabályozássá váljon. E szerint a lakossági ügyfelek meghosszabbíthatják a devizahiteleik futamidejének hoszszát, átválthatják azokat forintra, s ezekért az ügyintézésekért a bankok nem számíthatnak fel díjakat.A dokumentum szerint a kormány azt is tervezi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ne csak a múltbéli szabálysértéseket szankcionálhassa, hanem előremutató felügyeleti jogkörei is legyenek.
Szintén a devizahitelesek érdekében a kormány javaslatot tesz a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére, mert véleményük szerint a nem megfelelő képesítéssel rendelkező ügynökök hozzájárulhatnak az ügyfelek túlzott eladósodásához, és ezzel a hitelkockázatok növekedéséhez. Ezen intézkedéscsomagban szól arról a dokumentum, hogy a kormány kidolgozza a „korai válságkezelő rendszert”, amellyel meg kívánná akadályozni, hogy nagy hitelintézetek elbukjanak a válság miatt.
A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal csökkentő lépések között Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap már említette, hogy pénzt vonnak el a közösségi közlekedés finanszírozásától, de akkor részleteket nem mondott. A dokumentumból kiderül: rászorultság alapján válnának hozzáférhetővé az utazási kedvezmények.
A kormány kezdeményezi, hogy csak azoknak a csoportoknak maradjon meg a jövőben a kedvezménye, amelyek valóban rászorulnak az utazási támogatásra, mivel jelenleg ez a szociális helyzettől teljesen függetlenül nagyjából 6-7 millió embernek jár. A kormány számításai szerint a költségvetés 106 milliárd forinttal pótolja ki a társaságok ebből származó veszteségét.
A válságkezelő program megerősíti, hogy a kormány 2010. január 1-jétől vezetné be az általános értékalapú ingatlanadót, amely figyelembe venné a méltányosság elveit, olyan módon, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése a jelenlegi szinten marad, a nagyobb értékűek után viszont magasabb adókulcs szerint kell fizetni.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságok” fogalmát, és kiszélesítenék adókötelezettségüket. A tervek szerint bevezetnék a forrásadókat, amelyek így a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, s a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre is vonatkoznának.
A közrend és a közbiztonság megerősítésére tervezett lépések között szerepel, hogy a szabálysértési törvényt kiegészítenék azzal: újra nyomozzon a rendőrség a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások ügyében is.
A válságkezelő program része az is, hogy a Magyarországról kialakult, jelentősen megromlott nemzetközi képen javítsanak, ezért a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát indít. Ide tartozik még, hogy a válságkezelő program hitelességét és eredményeit befektetői roadshow-k formájában a külföldi befektetőknek is bemutatja.
A kormány azt tervezi, hogy létrehoz egy olyan Nemzeti Eurófelügyelő Bizottságot, amely folyamatosan nyomon követi a makrogazdasági helyzet, az arra adandó válaszok és az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésének összhangját. A bizottság létrehozása, más néven ugyan, de szerepelt Gyurcsány Ferenc februári tervei között is, ám testület még nem jött létre.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.