A dánosi alagút a leghosszabb, ami az elmúlt harminc évben épült Romániában
Fotó: CFR
Átadta a forgalomnak a román vasúti társaság a Segesvár és Koslárd között épülő sínpálya egy rövid szakaszát, amelyen 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Elkészült a rendszerváltás után épült leghosszabb alagút is.
2018. július 26., 14:442018. július 26., 14:44
2018. július 26., 18:072018. július 26., 18:07
Nagyszabású beruházás részleges megvalósításáról számolt be a román vasúti társaság (CFR) infrastruktúráért felelős részlege, amely az elmúlt harminc évben először fektetett le új pályaszakaszt az országban. Ennek köszönhetően két napja új, „kiegyenesített” sínpáron közlekednek a vonatok a Segesvár és a szomszédos Dános település közötti öt kilométeres távon.
A korszerűsítésnek köszönhetően a személyvonatok elérhetik az óránkénti 160 kilométeres sebességet is, a tehervonatok pedig százhúsz kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek, ami romániai szinten csúcsnak számítana. A fölösleges kanyarok felszámolására az építőnek két új alagutat kellett fúrnia: Segesváron egy 400 méter, Dánoson pedig egy mintegy 969 méter hosszú létesítményt. Ugyanakkor a Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé építettek egy új, 135 méteres vasúti hidat. A Segesvár környéki munkálatok elvégzésével a száz kilométeres szakaszt mintegy 94 százalékban sikerült befejezni.
A Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé épült 135 méter hosszú vasúti híd
Fotó: CFR
Miközben a vasúti társaság úgy mutatja be a beruházást, mint az 1989-es rendszerváltás utáni első romániai vasúti beruházását, ehhez képest mindössze a régi nyomvonal enyhe korrigálásáról van szó. Az országban az elmúlt száz év alatt mindössze két új nyomvonalat alakítottak ki: a Beszterce-Naszód megyei Szálva és a történelmi Máramarosban fekvő Visó közötti 45 kilométeres, valamint az Olténiát Erdéllyel összekötő, Bumbeşti és Livezeni közötti 31 kilométeres szakaszt. Különben a Segesvár és Dános közötti, frissen átadott pár kilométeres szakasz négy éven keresztül épült.
Erdélyben az utolsó nagy vasúti infrastrukturális beruházást a magyar állam eszközölte a második bécsi döntést követően, 1941/42-ben. A Kis-Szamos gyűjtőmedencéjében futó Kolozsvár–Dés–Beszterce-vonalat a Felső-Maros mentén haladó székely körvasúttal kötötték össze a Szeretfalva és Déda közti 48 kilométeres sínpár megépítésével. Bár rendkívül változatos és nehéz földrajzi terepen kellett a sínpárt átvezetni, a kis magyar világként emlegetett időszakban az építkezés szűk két évet tartott. Mintegy 27 ezer munkás és 2700 katona dolgozott megfeszített iramban. Csupán a munkálatok előkészítéséhez hatvan hidat és 52 kilométer közutat kellett újraépíteni, illetve 15 kilométernyi új utat kialakítani. Szeretfalva és Déda között a vonat harminc hídon, négy völgyhídon, huszonegy alul- és fölüljárón és két alagúton halad át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!