A dánosi alagút a leghosszabb, ami az elmúlt harminc évben épült Romániában
Fotó: CFR
Átadta a forgalomnak a román vasúti társaság a Segesvár és Koslárd között épülő sínpálya egy rövid szakaszát, amelyen 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Elkészült a rendszerváltás után épült leghosszabb alagút is.
2018. július 26., 14:442018. július 26., 14:44
2018. július 26., 18:072018. július 26., 18:07
Nagyszabású beruházás részleges megvalósításáról számolt be a román vasúti társaság (CFR) infrastruktúráért felelős részlege, amely az elmúlt harminc évben először fektetett le új pályaszakaszt az országban. Ennek köszönhetően két napja új, „kiegyenesített” sínpáron közlekednek a vonatok a Segesvár és a szomszédos Dános település közötti öt kilométeres távon.
A korszerűsítésnek köszönhetően a személyvonatok elérhetik az óránkénti 160 kilométeres sebességet is, a tehervonatok pedig százhúsz kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek, ami romániai szinten csúcsnak számítana. A fölösleges kanyarok felszámolására az építőnek két új alagutat kellett fúrnia: Segesváron egy 400 méter, Dánoson pedig egy mintegy 969 méter hosszú létesítményt. Ugyanakkor a Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé építettek egy új, 135 méteres vasúti hidat. A Segesvár környéki munkálatok elvégzésével a száz kilométeres szakaszt mintegy 94 százalékban sikerült befejezni.
A Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé épült 135 méter hosszú vasúti híd
Fotó: CFR
Miközben a vasúti társaság úgy mutatja be a beruházást, mint az 1989-es rendszerváltás utáni első romániai vasúti beruházását, ehhez képest mindössze a régi nyomvonal enyhe korrigálásáról van szó. Az országban az elmúlt száz év alatt mindössze két új nyomvonalat alakítottak ki: a Beszterce-Naszód megyei Szálva és a történelmi Máramarosban fekvő Visó közötti 45 kilométeres, valamint az Olténiát Erdéllyel összekötő, Bumbeşti és Livezeni közötti 31 kilométeres szakaszt. Különben a Segesvár és Dános közötti, frissen átadott pár kilométeres szakasz négy éven keresztül épült.
Erdélyben az utolsó nagy vasúti infrastrukturális beruházást a magyar állam eszközölte a második bécsi döntést követően, 1941/42-ben. A Kis-Szamos gyűjtőmedencéjében futó Kolozsvár–Dés–Beszterce-vonalat a Felső-Maros mentén haladó székely körvasúttal kötötték össze a Szeretfalva és Déda közti 48 kilométeres sínpár megépítésével. Bár rendkívül változatos és nehéz földrajzi terepen kellett a sínpárt átvezetni, a kis magyar világként emlegetett időszakban az építkezés szűk két évet tartott. Mintegy 27 ezer munkás és 2700 katona dolgozott megfeszített iramban. Csupán a munkálatok előkészítéséhez hatvan hidat és 52 kilométer közutat kellett újraépíteni, illetve 15 kilométernyi új utat kialakítani. Szeretfalva és Déda között a vonat harminc hídon, négy völgyhídon, huszonegy alul- és fölüljárón és két alagúton halad át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!