HIRDETÉS

Elkerülhetetlen a béremelés – kihívást jelent a cégeknek a munkaerő felkutatása

Bíró Blanka , Bálint Eszter 2018. július 01., 13:19
HIRDETÉS

Miközben a munkáltatóknak a gazdaság egyre több területén kell megküzdeniük a munkaerőhiánnyal, és 4,7 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottság még mindig nem éri el a várt szintet.

Képünk illusztráció Fotó: Gecse Noémi

Beindult egy folyamat, amely radikálisan megváltoztathatja a bérezést – véli Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint a vállalkozói kultúrának el kell jutnia arra a szintre, hogy a cégvezetők inkább lemondanak a nyereség feléről, és megemelik az alkalmazottaik fizetését, ám ezáltal szavatolják a vállalkozásuk jövőjét.

Buktak már be cégek Sepsiszentgyörgyön is, mert a pillanatnyi profit fontosabb volt, mint a hosszú távra tervezés, a működés fenntartása. Egy adott nyereség miatt nem emelték meg az emberek fizetését, ők pedig felmondtak, utána a vállalkozás már nem tudott talpra állni”

– osztotta meg tapasztalatait a székelyföldi elöljáró. Meglátása szerint ez a folyamat most indul be, és radikális változásokat eredményez: aki meg akar maradni a piacon, kénytelen lesz tisztességesen megfizetni az alkalmazottait.

HIRDETÉS
Nehéz munkaerőt találni

Antal szerint ebben a kontextusban egyetlen nagyobb beruházó megjelenése is átalakítja az erőviszonyokat, hiszen elcsábítja a többiektől a munkavállalókat. Sepsiszentgyörgyön ma már nem az a probléma, hogy nincs munkahely, hanem egyre égetőbb kérdés, hogy nincs munkaerő, ez a vállalkozói szférában és az intézményeknél is tapasztalható.

Jelenleg a városi önkormányzatnál háromezer lejnél kezdődik a fizetés, ilyen körülmények között már többen jelentkeznek, mint amikor csak ezer lejt tudtak fizetni, de még így is nehéz embert találni.

A vállalkozói szférában még rosszabb a helyzet, építkezési cégek keresnek ötven-hetven-száz munkást, és nem találnak, mondta a városvezető.

Objektív és szubjektív tényezők

Szerinte Sepsiszentgyörgy még mindig tud vonzó ajánlatokkal előrukkolni a többgyerekes családoknak, annak ellenére, hogy egy nagyváros sok tekintetben olcsóbb. Egy kilométer csatornahálózat kiépítése ugyanannyiba kerül egy kisebb és egy nagyvárosban, miközben lehet, hogy a kisvárosban abban az utcában negyven ház van, tehát negyven család csatlakozik a rendszerre, és fizet a használatáért, míg egy nagyvárosban húsz tízemeletes panelházban 1200 család fizet.

Ez a magyarázata, hogy a nagyvárosok bizonyos értelemben olcsóbbak, de ennek senki nem találta fel még az ellenszerét.

A globalizált világban mindig elsőrendű szempontok között van a szolgáltatások, beruházások kialakításában, hogy mekkora tömeg él egy agglomerációban, ezért tud egy 300 ezres város jobb ajánlatokat megfogalmazni, mint egy 50 ezres, ez mindenhol így van, például Cegléd és Kecskemét összehasonlításában is” – részletezte Antal Árpád.

Szerinte ugyanakkor azt, hogy egy két-három gyerekes család hol él, jobban meghatározza a nagyszülők közelsége, a különböző szolgáltatások minősége, mint ezer lej különbség a fizetésben. „Bukarest kivételével egyetlen romániai nagyvárosban sincs ezer lejjel nagyobb átlagbér, mint Sepsiszentgyörgyön” – szögezte le a polgármester.

Közben elmarad a várttól a foglalkoztatottság

Már-már abszurd helyzetet eredményez ugyanakkor, hogy miközben az ország legtöbb vidékén erőteljes munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a cégeknek, állami intézményeknek, addig

a foglalkoztatottsági ráta még mindig 2 százalékkal elmarad az Európa 2020 című statisztikában célként megjelölt 70 százaléktól.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorok szerint 2018 első negyedévében 8,9 millió aktív személyt tartottak nyilván Romániában – közülük 8,5 millió foglalkoztatottat és 414 munkanélkülit. A foglalkoztatottak közül 6,4 milliót tett ki az alkalmazottak száma, további 2 millióan saját cégnél dolgoznak, szabadúszók, mezőgazdasági vagy más jellegű szövetkezetekben dolgoznak.

A 20–64 éves lakosság körében 68 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta – a férfiak körében magasabb, 71 százalékos volt a foglalkoztatottság aránya, míg a nőknél 54,9 százalékos. Eközben városon 64,9 százalékon, vidéken 60,7 százalékon állt a mutató. Tágabb körben, vagyis a 15–64 évesek körében 63,1 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta, ami csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. A 15–24 éves fiatalok körében viszont alig 23,4 százalékon állt a mutató, miközben körükben történelmi csúcsra hágott a munkanélküliségi ráta, elérve a 16,8 százalékot.

Összességében véve az idei év első negyedévében 4,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

A férfiak körében magasabb, 5,3 százalékos volt az állástalanok aránya, míg a nőknél 3,8 százalékon állt a mutató. Vidéken magasabb, 5,3 százalék a munkanélküliségek aránya, míg városon 4,1 százalékos – derül ki a friss statisztikai adatokból.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS