Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Miközben a munkáltatóknak a gazdaság egyre több területén kell megküzdeniük a munkaerőhiánnyal, és 4,7 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottság még mindig nem éri el a várt szintet.
Beindult egy folyamat, amely radikálisan megváltoztathatja a bérezést – véli Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint a vállalkozói kultúrának el kell jutnia arra a szintre, hogy a cégvezetők inkább lemondanak a nyereség feléről, és megemelik az alkalmazottaik fizetését, ám ezáltal szavatolják a vállalkozásuk jövőjét.
– osztotta meg tapasztalatait a székelyföldi elöljáró. Meglátása szerint ez a folyamat most indul be, és radikális változásokat eredményez: aki meg akar maradni a piacon, kénytelen lesz tisztességesen megfizetni az alkalmazottait.
Antal szerint ebben a kontextusban egyetlen nagyobb beruházó megjelenése is átalakítja az erőviszonyokat, hiszen elcsábítja a többiektől a munkavállalókat. Sepsiszentgyörgyön ma már nem az a probléma, hogy nincs munkahely, hanem egyre égetőbb kérdés, hogy nincs munkaerő, ez a vállalkozói szférában és az intézményeknél is tapasztalható.
A vállalkozói szférában még rosszabb a helyzet, építkezési cégek keresnek ötven-hetven-száz munkást, és nem találnak, mondta a városvezető.
Szerinte Sepsiszentgyörgy még mindig tud vonzó ajánlatokkal előrukkolni a többgyerekes családoknak, annak ellenére, hogy egy nagyváros sok tekintetben olcsóbb. Egy kilométer csatornahálózat kiépítése ugyanannyiba kerül egy kisebb és egy nagyvárosban, miközben lehet, hogy a kisvárosban abban az utcában negyven ház van, tehát negyven család csatlakozik a rendszerre, és fizet a használatáért, míg egy nagyvárosban húsz tízemeletes panelházban 1200 család fizet.
A globalizált világban mindig elsőrendű szempontok között van a szolgáltatások, beruházások kialakításában, hogy mekkora tömeg él egy agglomerációban, ezért tud egy 300 ezres város jobb ajánlatokat megfogalmazni, mint egy 50 ezres, ez mindenhol így van, például Cegléd és Kecskemét összehasonlításában is” – részletezte Antal Árpád.
Szerinte ugyanakkor azt, hogy egy két-három gyerekes család hol él, jobban meghatározza a nagyszülők közelsége, a különböző szolgáltatások minősége, mint ezer lej különbség a fizetésben. „Bukarest kivételével egyetlen romániai nagyvárosban sincs ezer lejjel nagyobb átlagbér, mint Sepsiszentgyörgyön” – szögezte le a polgármester.
Már-már abszurd helyzetet eredményez ugyanakkor, hogy miközben az ország legtöbb vidékén erőteljes munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a cégeknek, állami intézményeknek, addig
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorok szerint 2018 első negyedévében 8,9 millió aktív személyt tartottak nyilván Romániában – közülük 8,5 millió foglalkoztatottat és 414 munkanélkülit. A foglalkoztatottak közül 6,4 milliót tett ki az alkalmazottak száma, további 2 millióan saját cégnél dolgoznak, szabadúszók, mezőgazdasági vagy más jellegű szövetkezetekben dolgoznak.
A 20–64 éves lakosság körében 68 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta – a férfiak körében magasabb, 71 százalékos volt a foglalkoztatottság aránya, míg a nőknél 54,9 százalékos. Eközben városon 64,9 százalékon, vidéken 60,7 százalékon állt a mutató. Tágabb körben, vagyis a 15–64 évesek körében 63,1 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta, ami csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. A 15–24 éves fiatalok körében viszont alig 23,4 százalékon állt a mutató, miközben körükben történelmi csúcsra hágott a munkanélküliségi ráta, elérve a 16,8 százalékot.
A férfiak körében magasabb, 5,3 százalékos volt az állástalanok aránya, míg a nőknél 3,8 százalékon állt a mutató. Vidéken magasabb, 5,3 százalék a munkanélküliségek aránya, míg városon 4,1 százalékos – derül ki a friss statisztikai adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!