2009. február 26., 08:452009. február 26., 08:45
A szatmárnémeti ipari parkban öt gyár működik, egy befektető már elkezdte az építkezést, további három pedig az idei évre ígéri a beruházás beindítását. Három cég ugyanakkor bejelentette, felmondja a koncessziós szerződést. A Kolozs megyei három Tetarom ipari parkban öt beruházást halasztottak el a gazdasági válság hatására, ugyanakkor az üzemeltető reméli, hogy még idén sikerül koncesszióba adni több mint hatvanhektárnyi gazdátlan parcellát.
Beruházások egész sorát halasztották el az elmúlt hónapokban az erdélyi ipari parkokban. Az ezeket működtető cégek, önkormányzatok vezetői ennek ellenére optimisták, elmondásuk szerint a potenciális befektetők részéről továbbra is nagy az érdeklődés az ipari parkok iránt.
A Tetarom Rt. által üzemeltetett három Kolozs megyei ipari park a legsikeresebb ilyen jellegű hazai létesítmények közé tartozik, ám ezek is megérzik a világgazdasági válság hatását. Viorel Găvrea vezérigazgató elmondása szerint eddig öt, a cég ipari parkjainak területén tervezett beruházást halasztottak el.
A vezérigazgató ennek ellenére optimista, véleménye szerint a krízisnek pozitív vonzatai is vannak. „Öt nagyvállalattal folytatunk tárgyalásokat, olyanokkal, melyek fel akarják számolni nyugat-európai egységeiket, és ide szeretnének települni. Románia nagyon jó lehetőségeket kínál alacsony költség mellett, Kolozsvárt pedig különösen vonzóvá teszi, hogy nagy egyetemi város. Remélem, hogy az év végéig teljesen megtelik a Tetarom III is” – nyilatkozta Viorel Găvrea, hozzátéve, a potenciális beruházókat egyelőre nem nevezheti meg. A Kolozsváron található Tetarom I telkeinek 98 százalékát adták koncesszióba, míg a Tetarom II esetében az arány 100 százalék. A nemeszsuki Tetarom III 154 hektárjából eddig csupán 90 talált gazdára.
Felemásként értékeli a szatmárnémeti önkormányzat által üzemeltetett 70 hektáros ipari park helyzetét Illyés Gyula polgármester. Elmondása szerint az ipari park 2005-ös megnyitását követően nagy volt az érdeklődés, rövid idő alatt leszerződték az összes parcellát. Jelenleg öt üzem működik a létesítmény területén, három cég idénre ígéri, hogy elkezdi a munkálatokat, másik három pedig bejelentette, hogy továbbáll. „Vannak érdeklődők, amelyek elfoglalnák a távozó cégek helyét. Ezek a beruházók már most felkészülnek a két-három éven belül várható fellendülésre” – mondta a polgármester, hozzátéve, az önkormányzatnak nem a koncessziós díj beszedése a célja.
Bors község önkormányzatának jobbára a koncessziós díjakkal kell megelégednie, ingatlan- és jövedelemadó formájában ugyanis egyelőre a vártnál jóval kevesebbet termel a pályázati pénzből létrehozott első Bihar megyei ipari park. A határ közelében fekvő létesítménynek minden parcelláját koncesszióba adták, ennek ellenére a 17 hektárnyi hasznos területéből csupán két hektárt építettek be.
Bátori Géza polgármester elmondása szerint a beruházások azért nem kezdődtek el, mivel a cégek bankkölcsönből szerették volna finanszírozni ezeket, ám a hitelfeltételek szigorítása keresztülhúzta a számításaikat. „Ez nem jelenti azt, hogy vége mindennek” – véli a polgármester. A koncessziós szerződéseknek van ugyanis egy olyan kitételük, hogy ha a beruházó egy adott határidőn belül nem kezdi el a munkálatokat, a szerződés semmissé válik, s az önkormányzat új partner után nézhet.
A 40 hektáros marosvásárhelyi ipari parknak mostanáig hozzávetőleg 90 százalékát koncesszionálták 22 cégnek. Nagy István vezérigazgatónak nincs tudomása róla, hogy lenne olyan cég, amely fel szeretné bontani a koncessziós szerződést. Betervezett, de el nem kezdett beruházás azonban itt is van bőven: az East European Trade Kft. új székhelye építését halasztotta el, míg a legnagyobb hazai bútoripari vállalatnak, a Mobexpertnek már 2008 első felében meg kellett volna nyitnia négy gyárat és egy logisztikai központot az ipari parkban.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.