2009. február 26., 08:452009. február 26., 08:45
A szatmárnémeti ipari parkban öt gyár működik, egy befektető már elkezdte az építkezést, további három pedig az idei évre ígéri a beruházás beindítását. Három cég ugyanakkor bejelentette, felmondja a koncessziós szerződést. A Kolozs megyei három Tetarom ipari parkban öt beruházást halasztottak el a gazdasági válság hatására, ugyanakkor az üzemeltető reméli, hogy még idén sikerül koncesszióba adni több mint hatvanhektárnyi gazdátlan parcellát.
Beruházások egész sorát halasztották el az elmúlt hónapokban az erdélyi ipari parkokban. Az ezeket működtető cégek, önkormányzatok vezetői ennek ellenére optimisták, elmondásuk szerint a potenciális befektetők részéről továbbra is nagy az érdeklődés az ipari parkok iránt.
A Tetarom Rt. által üzemeltetett három Kolozs megyei ipari park a legsikeresebb ilyen jellegű hazai létesítmények közé tartozik, ám ezek is megérzik a világgazdasági válság hatását. Viorel Găvrea vezérigazgató elmondása szerint eddig öt, a cég ipari parkjainak területén tervezett beruházást halasztottak el.
A vezérigazgató ennek ellenére optimista, véleménye szerint a krízisnek pozitív vonzatai is vannak. „Öt nagyvállalattal folytatunk tárgyalásokat, olyanokkal, melyek fel akarják számolni nyugat-európai egységeiket, és ide szeretnének települni. Románia nagyon jó lehetőségeket kínál alacsony költség mellett, Kolozsvárt pedig különösen vonzóvá teszi, hogy nagy egyetemi város. Remélem, hogy az év végéig teljesen megtelik a Tetarom III is” – nyilatkozta Viorel Găvrea, hozzátéve, a potenciális beruházókat egyelőre nem nevezheti meg. A Kolozsváron található Tetarom I telkeinek 98 százalékát adták koncesszióba, míg a Tetarom II esetében az arány 100 százalék. A nemeszsuki Tetarom III 154 hektárjából eddig csupán 90 talált gazdára.
Felemásként értékeli a szatmárnémeti önkormányzat által üzemeltetett 70 hektáros ipari park helyzetét Illyés Gyula polgármester. Elmondása szerint az ipari park 2005-ös megnyitását követően nagy volt az érdeklődés, rövid idő alatt leszerződték az összes parcellát. Jelenleg öt üzem működik a létesítmény területén, három cég idénre ígéri, hogy elkezdi a munkálatokat, másik három pedig bejelentette, hogy továbbáll. „Vannak érdeklődők, amelyek elfoglalnák a távozó cégek helyét. Ezek a beruházók már most felkészülnek a két-három éven belül várható fellendülésre” – mondta a polgármester, hozzátéve, az önkormányzatnak nem a koncessziós díj beszedése a célja.
Bors község önkormányzatának jobbára a koncessziós díjakkal kell megelégednie, ingatlan- és jövedelemadó formájában ugyanis egyelőre a vártnál jóval kevesebbet termel a pályázati pénzből létrehozott első Bihar megyei ipari park. A határ közelében fekvő létesítménynek minden parcelláját koncesszióba adták, ennek ellenére a 17 hektárnyi hasznos területéből csupán két hektárt építettek be.
Bátori Géza polgármester elmondása szerint a beruházások azért nem kezdődtek el, mivel a cégek bankkölcsönből szerették volna finanszírozni ezeket, ám a hitelfeltételek szigorítása keresztülhúzta a számításaikat. „Ez nem jelenti azt, hogy vége mindennek” – véli a polgármester. A koncessziós szerződéseknek van ugyanis egy olyan kitételük, hogy ha a beruházó egy adott határidőn belül nem kezdi el a munkálatokat, a szerződés semmissé válik, s az önkormányzat új partner után nézhet.
A 40 hektáros marosvásárhelyi ipari parknak mostanáig hozzávetőleg 90 százalékát koncesszionálták 22 cégnek. Nagy István vezérigazgatónak nincs tudomása róla, hogy lenne olyan cég, amely fel szeretné bontani a koncessziós szerződést. Betervezett, de el nem kezdett beruházás azonban itt is van bőven: az East European Trade Kft. új székhelye építését halasztotta el, míg a legnagyobb hazai bútoripari vállalatnak, a Mobexpertnek már 2008 első felében meg kellett volna nyitnia négy gyárat és egy logisztikai központot az ipari parkban.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.