
Fotó: Pixabay
Elfogadta szerdai ülésén a kormány az energiacégek extraprofitadójának bevezetéséről szóló sürgősségi rendeletet – számolt be a kabinet ülése után Mihai Diaconu pénzügyminisztériumi államtitkár.
2022. december 28., 19:202022. december 28., 19:20
2022. december 28., 19:212022. december 28., 19:21
Tájékoztatása szerint a jogszabály a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló 2022/1854-es uniós rendeletet ülteti át a romániai jogrendbe, amelyet idén október 6-án fogadott el az EU Tanácsa.
Példaként említette, hogy Hollandia, Franciaország és Németország 33 százalékos, Írország 75 százalékos, Olaszország 50 százalékos, Csehország 60 százalékos, Görögország 90 százalékos adót vet ki jövő évtől az energiacégek profitjára. Romániában 60 százalékos adót vezetnek be az energiavállalatok legutóbbi négy évben (2018, 2019, 2020 és 2021) jegyzett nyereségének átlagát 20 százalékkal meghaladó összegre – közölte Mihai Diaconu.
Az államtitkár szerint szilárd lábakon álló, az elmúlt években tekintélyes profitot felhalmozó vállalatokról van szó. „Most rajtuk a sor, hogy (...) hozzájáruljanak ennek a nehéz időszaknak a zökkenőmentesebbé tételéhez” – jelentette ki.
A vállalatoknak legkésőbb 2023. június 25-ig kell befizetniük a 2022-es nyereségük utáni adót.
Az államtitkár hozzátette, hogy a pénzügyminisztérium becslései szerint az intézkedéssel jövőre legkevesebb 3,9 milliárd lejes bevételhez jut a költségvetés – írja az Agerpres.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!