
Fotó: Haáz Vince
Az idei második negyedévben 1851 lej volt az átlagnyugdíj, 0,3 százalékkal több, mint az előző negyedévben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2022. szeptember 13., 10:552022. szeptember 13., 10:55
Az összeget a nyugdíjak összes kategóriájának – társadalombiztosítási, rokkantsági, özvegyi – a figyelembevételével számították ki.
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a nyugdíjasok átlagos száma 5,003 millió volt a második negyedévben, 21 ezerrel kevesebb, mint az év első három hónapjában; az állami társadalombiztosítási rendszerhez tartozó nyugdíjasok átlagos száma 4,604 millió volt, 13 ezerrel kevesebb, mint az előző negyedévben.
Az átlagos nominális nettó állami társadalombiztosítási öregségi nyugdíj teljes járulékfizetés mellett (adó és egészségügyi szolgáltatási járulék nélkül) az 51,8 százaléka volt az országos nettó átlagbérnek (az előző negyedévben jegyzett 54,4 százalékhoz képest).
Az átlagos havi nyugdíj és az átlagos állami társadalombiztosítási nyugdíj az előző év azonos negyedévéhez képest 11,4 százalékkal, illetve 10,8 százalékkal nőtt.
Az állami társadalombiztosítási rendszerhez tartozó nyugdíjasok és a munkavállalókhoz aránya országos szinten 8 volt a 10-hez a második negyedévben, jelentős területi eltérésekkel. Így például Ilfov megyében és Bukarestben 4 nyugdíjas jutott 10 munkavállalóra, de Teleorman megyében már 15 jutott 10 alkalmazottra, míg Vaslui megyében 14 a 10-hez az arány. Területenként jelentősen eltér az állami társadalombiztosítási átlagnyugdíj összege is:

A júliusi 14,96 százalékról augusztusban 15,32 százalékra nőt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Azt viszont, hogy milyen szintű nyugdíjemelésre számíthatnak a jogosultak az elkövetkező időszakban, nehéz lenne megjósolni. Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfő este, a România TV-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint a nyugdíjakat évente az inflációhoz kell igazítani, az pedig meghaladja a 10 százalékot, így szerinte
Ciolacu ugyanakkor hangsúlyozta, nem csak a nyugdíjasok jövedelmét kellene növelni. Ezért szükségesnek látja egy 2023. január elsején hatályba lépő intézkedéscsomag megvitatását a koalícióban. „De a nyugdíjak biztos növekedni fognak, ezt a döntést már meghoztuk a miniszterelnökkel együtt” – vetítette előre a képviselőház elnöke.

Feszültséget és nyilvános üzengetéseket váltott ki a román kormánypártok között Marius Budăi munkaügyi miniszter bér- és nyugdíjemeléseket kilátásba helyező nyilatkozata. Nicolae Ciucă miniszterelnök felelőtlenségnek és populizmusnak minősített.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
szóljon hozzá!