Elemző: közel felére csökkenhetne a villanyszámla, ha normálisan működne a rendszer

– állította Chisăliță.

Az elemző szerint Románia „Európa egyik legabszurdabb gazdasági paradoxonját” éli át, mivel egy olyan országban, amely olcsó vízenergiával, stabil atomenergiával, hazai gázzal és bővülő megújuló energiaforrásokkal rendelkezik, a vásárlóerőhöz viszonyítva az egyik legmegterhelőbb a villanyszámla. A szakértő szerint a magas árakra, az energiaválságra, a háborúra és az európai piacok volatilitására vonatkozó magyarázatok valósak, de nem elegendőek a romániai számlák szintjének magyarázatához.

„A probléma már nem kizárólag az energia előállítási költsége.

– hangsúlyozta. Chisăliță rámutatott: ha Románia „normális, versenyképes, kiszámítható és koherensen szabályozott energiapiacként” működne, a végső energiaszámla 25–45 százalékkal alacsonyabb lenne.

„A román energiarendszer szinte minden láncszeme többe kerül, mint amennyibe egy működőképes gazdaságban kerülnie kellene. Nem azért, mert Romániának rossz erőforrásai lennének. Hanem azért, mert drága rendszert épített ki magának” – ecsetelte az AEI elnöke.

Az elemzésből kitűnik, hogy

„Ez az a nagy igazság, amelyet a közbeszéd elkerül: a románok nem csak az energiáért fizetnek. A rendszer instabilitásáért is fizetnek” – áll a dokumentumban.

Dumitru Chisăliță állítása szerint Romániának elvileg a régió egyik legversenyképesebb energiapiacának kellene lennie, mivel rendelkezik:

• alacsony költségű vízenergiával;
• a legolcsóbb stabil energiaforrások közé tartozó atomenergiával;
• hazai földgázzal; valamint amortizáció után szinte nulla határköltségű megújuló energiaforrásokkal.

A gyakorlatban azonban a végfelhasználók viselik a regionális volatilitás, az európai marginális árképzési mechanizmus, a stabil szerződések hiánya, az alacsony likviditás, a szabályozási kockázat és a piac koncentrációja által generált költségeket. „Románia viszonylag olcsón termel és viszonylag drágán ad el. Itt jelenik meg a legnagyobb gazdasági ellentmondás” – mutatott rá a szakértő.

Az elemzés szerzője egyúttal bírálja az állam 2022 utáni egymást követő beavatkozásait az energiapiacon, ezek közé tartoznak

• az ársapkák,
• a kompenzációk,
• a pótdíjak
• és az ismétlődő jogszabályi módosítások.

„A probléma nem az, hogy az állam beavatkozott. A probléma az, hogy folyamatosan, kiszámíthatatlanul és ellentmondásosan avatkozott be. Romániának már nincs sem valódi szabad piaca, sem koherens szabályozott rendszere. Van egy hibridje, amely szocializálja a költségeket és privatizálja a volatilitást” – állítja Chisăliță.

Úgy véli, hogy

Ugyanakkor a szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az egyik legsúlyosabb probléma az, hogy a rendszer bizonyos diszfunkciói kényelmesek lettek a piaci szereplők egyes csoportjai számára.

Az elemzés

„Itt rejlik a román energiapiac valódi drámája: nem csupán az, hogy a rendszer hatástalan, hanem az, hogy a hatástalanság bizonyos formái nyereségessé váltak a „okos fiúk” számára. És amikor egy rendszer saját akadályaiból kezd pénzt keresni, a reform nemcsak nehézkessé válik, hanem ellentétes is azok érdekeivel, akik irányítják a játékot” – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță.

Az elemző megállapításait alátámasztják a múlt heti cikkünkben foglaltak is. Mint arról beszámoltunk, Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja.

Eurostat-adatok szerint 2025 második felében Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a háztartási villamosenergia ára az Unióban: 58,6 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.

Sőt vásárlóerőhöz mérve Románia a legdrágább ország volt, közel 50 euró/100 kWh szinttel.

korábban írtuk

Hogyan reagál a villanyszámlánk Európa legdrágább áramára?

Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja. Cikkünkből kiderül, mit jelent ez főleg a lakossági villanyszámla szempontjából.