
Corina Crețu: Románia rendkívül rosszul áll a nagy infrastruktúra-projektekkel
Az EU finanszírozásával megvalósuló újabb nagy infrastruktúra-projektek benyújtását sürgette pénteken egy kolozsvári pódiumbeszélgetésen Corina Crețu, a regionális politikáért felelős román EU-biztos.
2018. szeptember 14., 19:392018. szeptember 14., 19:39
2018. szeptember 14., 19:402018. szeptember 14., 19:40
Corina Crețu elmondta, a nagy infrastruktúra operatív program keretében az EU még mindig azokat a romániai útépítéseket finanszírozza, amelyeket a korábbi költségvetési ciklusban kellett volna befejezni. A biztos jó hírnek tartotta, hogy az EU elfogadta ezeknek a projekteknek az átvételét a 2014-2020-as költségvetési ciklusba, rossz hírnek vélte azonban, hogy olyan pénzekből épülnek az utak, amelyeket újabb projektekre lehetett volna fordítani.
„Kérem a Szállításügyi Minisztériumot, hogy nyújtson be kimunkált projekteket, elsősorban a Nagyszeben – Pitești, a Pitești – Craiova autópályákra, valamint a brăilai Duna-hídra. Gondoljon az EU-s finanszírozás lehetőségére” – idézte az Agerpres hírügynökség a biztost. Hozzátette, Románia rendelkezésére áll a jelenlegi ciklusban a pénz a Marosvásárhely - Iași autópálya megvalósíthatósági tanulmányának az elkezdésére.
Az EU-biztos meglepetésének adott hangot, hogy a polgármesterek gyakran azt a választ kapják: nincsen pénz a nagy infrastruktúrára. Hozzátette: a román kormány Brüsszelben benyújtott legutóbbi nagy infrastruktúra-projektje a bukaresti Északi pályaudvart az Henri Coandă repülőtérrel összekötő metróvonal megépítésére vonatkozott.
Amint a Transilvaniareporter.ro kolozsvári hírportál felidézte, a bukaresti metróvonal projektjét 2017 decemberében nyújtotta be a román kormány, és az EU-biztos tulajdonképpen azt rója fel, hogy 2018-ban még egyetlen nagy infrastruktúra-projekt finanszírozását sem kérte az EU-tól a román kormány.
Corina Crețu a romániai kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párt (PSD) listavezetője volt a négy évvel ezelőtti európai parlamenti választásokon. A biztos a pártkötődése ellenére többször bírálta a bukaresti kabinetet, amiért képtelen lehívni a Románia számára elkülönített EU-s forrásokat.
Április végén egy Viorica Dăncilă miniszterelnöknek címzett levélben fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a költségvetési ciklus közepén Románia rendkívül rosszul áll a nagy infrastruktúra-projektekkel. Akkor azt is megemlítette, hogy Bukarestnek, a romániai nagy infrastruktúra-projektekre elkülönített 9,4 milliárd euróból a ciklus feléig csak 1,5 milliárdot sikerült lehívnia.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
szóljon hozzá!