Corina Crețu: Románia rendkívül rosszul áll a nagy infrastruktúra-projektekkel
Az EU finanszírozásával megvalósuló újabb nagy infrastruktúra-projektek benyújtását sürgette pénteken egy kolozsvári pódiumbeszélgetésen Corina Crețu, a regionális politikáért felelős román EU-biztos.
2018. szeptember 14., 19:392018. szeptember 14., 19:39
2018. szeptember 14., 19:402018. szeptember 14., 19:40
Corina Crețu elmondta, a nagy infrastruktúra operatív program keretében az EU még mindig azokat a romániai útépítéseket finanszírozza, amelyeket a korábbi költségvetési ciklusban kellett volna befejezni. A biztos jó hírnek tartotta, hogy az EU elfogadta ezeknek a projekteknek az átvételét a 2014-2020-as költségvetési ciklusba, rossz hírnek vélte azonban, hogy olyan pénzekből épülnek az utak, amelyeket újabb projektekre lehetett volna fordítani.
„Kérem a Szállításügyi Minisztériumot, hogy nyújtson be kimunkált projekteket, elsősorban a Nagyszeben – Pitești, a Pitești – Craiova autópályákra, valamint a brăilai Duna-hídra. Gondoljon az EU-s finanszírozás lehetőségére” – idézte az Agerpres hírügynökség a biztost. Hozzátette, Románia rendelkezésére áll a jelenlegi ciklusban a pénz a Marosvásárhely - Iași autópálya megvalósíthatósági tanulmányának az elkezdésére.
Az EU-biztos meglepetésének adott hangot, hogy a polgármesterek gyakran azt a választ kapják: nincsen pénz a nagy infrastruktúrára. Hozzátette: a román kormány Brüsszelben benyújtott legutóbbi nagy infrastruktúra-projektje a bukaresti Északi pályaudvart az Henri Coandă repülőtérrel összekötő metróvonal megépítésére vonatkozott.
Amint a Transilvaniareporter.ro kolozsvári hírportál felidézte, a bukaresti metróvonal projektjét 2017 decemberében nyújtotta be a román kormány, és az EU-biztos tulajdonképpen azt rója fel, hogy 2018-ban még egyetlen nagy infrastruktúra-projekt finanszírozását sem kérte az EU-tól a román kormány.
Corina Crețu a romániai kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párt (PSD) listavezetője volt a négy évvel ezelőtti európai parlamenti választásokon. A biztos a pártkötődése ellenére többször bírálta a bukaresti kabinetet, amiért képtelen lehívni a Románia számára elkülönített EU-s forrásokat.
Április végén egy Viorica Dăncilă miniszterelnöknek címzett levélben fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a költségvetési ciklus közepén Románia rendkívül rosszul áll a nagy infrastruktúra-projektekkel. Akkor azt is megemlítette, hogy Bukarestnek, a romániai nagy infrastruktúra-projektekre elkülönített 9,4 milliárd euróból a ciklus feléig csak 1,5 milliárdot sikerült lehívnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!