A megkérdezett vállalkozók több mint fele nyilatkozta, hogy akár elbocsátásokra is sor kerülhet, amennyiben a minimálbér összege eléri a 2080 lejt
A munkáltatók 74,6 százaléka úgy véli, hogy a vállalkozások számára nehézségeket hoz a minimálbér megemelése, 81,9 százalék pedig a differenciált minimálbér ellen foglal állást.
2018. november 28., 08:322018. november 28., 08:32
2018. november 28., 10:552018. november 28., 10:55
A kis- és közepes vállalkozások legalább fele elbocsátásokra kényszerülhet a minimálbér megemelése miatt – derül ki a kkv-k országos szövetsége által (CNIPMMR) idén november 13–23. között készített közvélemény-kutatásból.
Az aggódók 72,4 százaléka mondta ugyanakkor a kérdezőbiztosnak, hogy egy-öt alkalmazottól válhat meg. A megkérdezettek 14,1 százaléka úgy vélekedett, a 15 évesnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottait, 13,5 százalék pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozókat bocsáthatja el. Eközben 12,9 százalék előbb a szakmai végzettség nélkülieket rúgná ki. 7,6 százalék szerint hat és tíz fő között alakul majd azoknak a száma, akik munka nélkül maradhatnak, 5,9 százalék pedig a szakképzett dolgozóitól lesz kénytelen megszabadulni.
A minimálbér-emeléssel járó gondok közé az elbocsátás után a versenyképesség visszaesését sorolta a legtöbb vállalkozó, 44,8 százalékuk vélekedett így. A munkáltatók 35,6 százaléka a drágulásokat, 34,3 százaléka bizonyos piacok vagy szerződések elvesztését, 19,9 százalék pedig a profit zsugorodását említette.
Összességében amúgy a munkáltatók 74,6 százaléka véli úgy, hogy a vállalkozások számára nehézségeket hoz a minimálbér megemelése, 81,9 százalék pedig a differenciált minimálbér ellen foglal állást.
A munkáltatók éppen ezért nagyon dühösek a kormányra, és a tiltakozások különböző formáit fontolgatják. Liviu Rogojinaru, a CNIPMMR főtitkára szerint nemcsak a szakszervezetek tüntethetnek. Mint rámutatott, a szervezet vidéki tagjai is egyre gyakrabban hangoztatják, hogy ha kell, akár 100 ezren is Bukarestbe utaznak, hogy a kormánypalota előtt tüntessenek. „Talán itt lenne az idő, hogy mi is követeljük a jogainkat, akik a román GDP-t adjuk, hogy megmondjuk: ne szórakozzanak velünk. Mert ez az igazság, szórakoznak velünk!” – szögezte le Rogojinaru.
Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke ugyanakkor bejelentette: ez az utolsó alkalom, hogy elfogadják a nem megalapozott minimálbér-emelést. Elmondása szerint
hogy ne tudják megadni a kormánynak a lehetőséget, hogy a tárgyalás után kiálljon, és azt mondja, egyeztetett a munkáltatók képviselőivel.
„Másodsorban elő fogunk rukkolni a Nagy-Britanniában már alkalmazott mechanizmussal” – mondta. Hozzátette: a szigetországban a minimálbért a munkáltatói szövetségek, a szakszervezetek, valamint az egyetemi szféra közösen határozza meg, a hatóságok nem avatkoznak be.
– fogalmazta meg Jianu.
Amint arról beszámoltunk, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a hétvégén bejelentette, vélhetően csak január elsejétől nő a minimálbér. Mint újságírói kérdésre válaszolva elmondta, lezajlottak az egyeztetések a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel, de még szükség van „néhány véleményezésre” ahhoz, hogy a kormány elfogadhassa a minimálbér emeléséről szóló határozattervezetet. Mint ismeretes, korábban még arról szóltak a hivatalos bejelentések, hogy november elsejétől vagy decembertől nő a kötelező legkisebb munkabér.
A szenátus rábólintott az új nyugdíjtörvényre
Első házként elfogadta hétfőn a szenátus a kormány által javasolt új nyugdíjtörvényt. A felsőház 81 támogató, 12 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadta el a tervezetet. A nyugdíjtörvényről a képviselőház fog döntő kamaraként szavazni. Az RMDSZ szenátorai a tervezet mellett szavaztak, hisz az – bár vannak hiányosságai – alapvetően jó törvénytervezet – idézi Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt a szövetség közleménye. „Üdvözlendőnek tartjuk, hogy külön törvényben szabályoznák a szociális juttatások rendszerét azok számára, akik nem járultak hozzá legalább 15 évig a nyugdíjalaphoz, a tervezet előírásai szerint pedig a mesteri és doktori képzések időtartama is hozzáadódna a ledolgozott évek számához” – fejtette ki Derzsi Ákos. A felsőház munkaügyi bizottságának tagja hozzátette: szintén támogatandó előírás, hogy halmozható lesz a rokkantsági támogatás és a szakmai tevékenységből származó jövedelem, illetve az örökösi nyugdíj a saját nyugdíjjal. A szenátor emlékeztetett: a tervezet RMDSZ-es javaslatra megteremti a korkedvezményes nyugalmazás lehetőségét, de nem kötelezettségét a három- vagy többgyermekes anyák számára, és a népdalénekeseknek és néptáncosoknak is kedvezőbb nyugdíjazási feltételeket ír elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!