A megkérdezett vállalkozók több mint fele nyilatkozta, hogy akár elbocsátásokra is sor kerülhet, amennyiben a minimálbér összege eléri a 2080 lejt
A munkáltatók 74,6 százaléka úgy véli, hogy a vállalkozások számára nehézségeket hoz a minimálbér megemelése, 81,9 százalék pedig a differenciált minimálbér ellen foglal állást.
2018. november 28., 08:322018. november 28., 08:32
2018. november 28., 10:552018. november 28., 10:55
A kis- és közepes vállalkozások legalább fele elbocsátásokra kényszerülhet a minimálbér megemelése miatt – derül ki a kkv-k országos szövetsége által (CNIPMMR) idén november 13–23. között készített közvélemény-kutatásból.
Az aggódók 72,4 százaléka mondta ugyanakkor a kérdezőbiztosnak, hogy egy-öt alkalmazottól válhat meg. A megkérdezettek 14,1 százaléka úgy vélekedett, a 15 évesnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottait, 13,5 százalék pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozókat bocsáthatja el. Eközben 12,9 százalék előbb a szakmai végzettség nélkülieket rúgná ki. 7,6 százalék szerint hat és tíz fő között alakul majd azoknak a száma, akik munka nélkül maradhatnak, 5,9 százalék pedig a szakképzett dolgozóitól lesz kénytelen megszabadulni.
A minimálbér-emeléssel járó gondok közé az elbocsátás után a versenyképesség visszaesését sorolta a legtöbb vállalkozó, 44,8 százalékuk vélekedett így. A munkáltatók 35,6 százaléka a drágulásokat, 34,3 százaléka bizonyos piacok vagy szerződések elvesztését, 19,9 százalék pedig a profit zsugorodását említette.
Összességében amúgy a munkáltatók 74,6 százaléka véli úgy, hogy a vállalkozások számára nehézségeket hoz a minimálbér megemelése, 81,9 százalék pedig a differenciált minimálbér ellen foglal állást.
A munkáltatók éppen ezért nagyon dühösek a kormányra, és a tiltakozások különböző formáit fontolgatják. Liviu Rogojinaru, a CNIPMMR főtitkára szerint nemcsak a szakszervezetek tüntethetnek. Mint rámutatott, a szervezet vidéki tagjai is egyre gyakrabban hangoztatják, hogy ha kell, akár 100 ezren is Bukarestbe utaznak, hogy a kormánypalota előtt tüntessenek. „Talán itt lenne az idő, hogy mi is követeljük a jogainkat, akik a román GDP-t adjuk, hogy megmondjuk: ne szórakozzanak velünk. Mert ez az igazság, szórakoznak velünk!” – szögezte le Rogojinaru.
Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke ugyanakkor bejelentette: ez az utolsó alkalom, hogy elfogadják a nem megalapozott minimálbér-emelést. Elmondása szerint
hogy ne tudják megadni a kormánynak a lehetőséget, hogy a tárgyalás után kiálljon, és azt mondja, egyeztetett a munkáltatók képviselőivel.
„Másodsorban elő fogunk rukkolni a Nagy-Britanniában már alkalmazott mechanizmussal” – mondta. Hozzátette: a szigetországban a minimálbért a munkáltatói szövetségek, a szakszervezetek, valamint az egyetemi szféra közösen határozza meg, a hatóságok nem avatkoznak be.
– fogalmazta meg Jianu.
Amint arról beszámoltunk, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a hétvégén bejelentette, vélhetően csak január elsejétől nő a minimálbér. Mint újságírói kérdésre válaszolva elmondta, lezajlottak az egyeztetések a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel, de még szükség van „néhány véleményezésre” ahhoz, hogy a kormány elfogadhassa a minimálbér emeléséről szóló határozattervezetet. Mint ismeretes, korábban még arról szóltak a hivatalos bejelentések, hogy november elsejétől vagy decembertől nő a kötelező legkisebb munkabér.
A szenátus rábólintott az új nyugdíjtörvényre
Első házként elfogadta hétfőn a szenátus a kormány által javasolt új nyugdíjtörvényt. A felsőház 81 támogató, 12 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadta el a tervezetet. A nyugdíjtörvényről a képviselőház fog döntő kamaraként szavazni. Az RMDSZ szenátorai a tervezet mellett szavaztak, hisz az – bár vannak hiányosságai – alapvetően jó törvénytervezet – idézi Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt a szövetség közleménye. „Üdvözlendőnek tartjuk, hogy külön törvényben szabályoznák a szociális juttatások rendszerét azok számára, akik nem járultak hozzá legalább 15 évig a nyugdíjalaphoz, a tervezet előírásai szerint pedig a mesteri és doktori képzések időtartama is hozzáadódna a ledolgozott évek számához” – fejtette ki Derzsi Ákos. A felsőház munkaügyi bizottságának tagja hozzátette: szintén támogatandó előírás, hogy halmozható lesz a rokkantsági támogatás és a szakmai tevékenységből származó jövedelem, illetve az örökösi nyugdíj a saját nyugdíjjal. A szenátor emlékeztetett: a tervezet RMDSZ-es javaslatra megteremti a korkedvezményes nyugalmazás lehetőségét, de nem kötelezettségét a három- vagy többgyermekes anyák számára, és a népdalénekeseknek és néptáncosoknak is kedvezőbb nyugdíjazási feltételeket ír elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!