A Ciolacu-kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra építi a parlamentben megszavazott költségvetést
Fotó: Tánczos Barna/Facebook
Elfogadta a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése szerdán a 2025. évi állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
2025. február 05., 23:392025. február 05., 23:39
2025. február 06., 00:142025. február 06., 00:14
A költségvetés tervezetét a Szociáldemokrata Párt (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a (nem magyar) kisebbségi frakció alkotta kormánykoalíció 254 törvényhozója támogatta, 192-en ellene szavaztak. A társadalombiztosítási költségvetést is hasonló arányú többséggel (255 igen és 192 nem voks) szavazta meg a képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a törvényhozási szavazás után közölte, megteremtették az alapot arra, hogy „rekordszintű beruházásokkal” támogassa a kormány a fejlődést, biztosítsa a bérek és nyugdíjak kifizetését, stabilizálja az ország pénzügyeit. „Holnaptól egy új szakasz kezdődik – a megvalósításé. A költségvetés végrehajtása fegyelmezett kiadáskezelést és stabil bevételi forrásokat biztosít, amelyek elengedhetetlenek a további fejlődéshez” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében az RMDSZ-es tárcavezető. Tánczos közölte, a kormány 150 milliárd lejt fordít idén a gazdaság élénkítésére, ugyanakkor 2025 az első év abból a hétéves időszakból, amely során Romániának el kell érnie az európai szinten vállalt 3 százalékos költségvetési hiánycélt és meg kell erősítenie a gazdaság stabilitását.
Tánczos Barna pénzügyminiszter szerint a költségvetésben 150 milliárd lejt fordítanak idén a gazdaság élénkítésére
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Marcel Ciolacu miniszterelnök a nap folyamán cáfolta azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a 2025-ös állami költségvetés a megszorítások büdzséje. A tervezet parlamenti vitáján a szociáldemokrata kormányfő rámutatott: két, paradox módon egymásnak ellentmondó vád éri a 2025-ös állami költségvetést. Az egyik vád szerint ez a megszorítások büdzséje, a másik vád pedig éppen ellenkezőleg, túl optimistának tartja az idei költségvetést. „Megszorításoknak azt nevezzük, ami 2010-ben történt, amikor csökkentek a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, nőtt az áfa, és hitelt vett fel az ország a Nemzetközi Valutaalaptól” – fogalmazott Ciolacu.
Túlzottan optimistának véli a pénzügyminisztérium adóbevételekre vonatkozó becsléseit a Költségvetési Tanács.
Ciolacu emlékeztetett, hogy a 2025-ös állami költségvetésben minden eddiginél nagyobb összeget, mintegy 150 milliárd lejt különítettek el beruházásokra, 35 százalékkal több pénzt fordítanak kórházakra és egészségügyi szolgáltatásokra, 20 százalékkal többet költenek autópálya- és vasútépítésre, és 10 százalékkal nő az oktatásra fordított összeg. „Ez a pénz végső soron a román építőipari vállalatokhoz, szolgáltatókhoz és informatikai cégekhez kerül, tehát a román gazdaság szívébe” – nyomatékosította. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a helyi fejlesztéseket több mint 27 milliárd lejjel támogatják, és a kis- és középvállalkozások állami támogatási programjait is fenntartják, mindegyikhez rendeltek alapokat 2025-re.
A büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra épít. Tánczos Barna pénzügyminiszter szerint mértékletesség jellemzi a költségvetést.
Ezzel szemben az ellenzéki pártok élesen bírálták a Ciolacu-kabinet által kidolgozott büdzsét. Claudiu Năsui, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt hangoztatta, hogy a 2025-ös állami költségvetés ismét azt a hamis látszatot próbálja kelteni, hogy a kormány meghúzza a nadrágszíjat. „De amióta Marcel Ciolacu mind húzza a nadrágszíjat, 25 ezerrel nőtt a közalkalmazottak száma, az állami kiadások pedig a GDP 38 százalékát kitevő 460 milliárd lejről a GDP 42 százalékának megfelelő 727 milliárd lejre nőttek” – fogalmazott a tervezet szerdai parlamenti vitáján az ellenzéki honatya.
Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselőházi frakciójának vezetője ellentmondott Marcel Ciolacu miniszterelnök Románia fejlődésével kapcsolatos kijelentéseinek, rámutatva, hogy a románok külföldre vándorolnak, az ország pedig adósságba fullad. Cosmina Cerva, az SOS Románia Párt szenátora szerint idén várhatóan 200 milliárd lejjel fog nőni az államadósság, elérve az 1150 milliárd lejt. „Ez azt jelenti, hogy Románia túlzott eladósodottsága fennmarad egyik évről a másikra” – vélekedett a felsőház ellenzéki tagja. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke szerint a jelenlegi kormány, Marcel Ciolacu miniszterelnök és a „Klaus Iohannis vezette rezsim” „romba döntötte, szemétté változtatta” Romániát.
Idén két alkalommal kapnak alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatást a rászorulók, illetve két, egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomagban részesülnek – nyilatkozta pénteken az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Sikertelenül zárult a legnagyobb román kohászati kombinátra kiírt június 19-i árverés – adta hírül pénteken az Economica.net a vagyonfelügyelők közleménye alapján.
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
A román állam élni kíván a fekete-tengeri kontinentális talapzaton található Neptun Deep lelőhelyen kitermelt földgázra vonatkozó elővásárlási jogával, ami befolyásolhatja Magyarország földgázvásárlási szándékát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!