Megszorítások ideje. A válság hatásainak enyhítésében próbál segíteni a kormány
Fotó: Pixabay.com
Számos ponton egyszerűbbé tette a bajba jutott vállalkozók életét a bukaresti kormány, amikor hétfő este módosította a gazdasági mentőcsomagot. A Krónikának nyilatkozó szakértő azonban sajnálja, hogy a kormány nem ösztönözte arra a cégeket, hogy bár az alkalmazottaik egynegyedét megtartsák, és takaréklángon folytassák a tevékenységüket.
2020. április 01., 10:292020. április 01., 10:29
Egyszerűsítette hétfő késő estébe nyúló ülésén az Orban-kabinet a koronavírus-járvány által okozott válság miatt kidolgozott gazdasági mentőcsomagját. A legújabb módosítások kapcsán Debreczeni László adószakértő lapunknak felidézte, az eredeti, 2020/30-as sürgősségi kormányrendeletet tíz nappal ezelőtt adták ki, azóta számos visszajelzés érkezett az alkalmazási gondokról, tisztázatlan kérdésekről, ezért módosították, valójában egyszerűsítették a szabályozást.
Eltörölték például a két kategóriát azon cégek esetében, amelyek élhetnek a kényszerszabadság lehetőségével, tehát
„Minden vállalkozó elküldheti az összes alkalmazottját kényszerszabadságra, akkor is, ha cégét katonai rendelettel ideiglenesen bezárták, és akkor is, ha visszaesett 25 százalékkal a forgalma” – mutatott rá az adószakértő.
A kényszerszabadság állami finanszírozásának igénylésére a megyei munkaerő-ügynökségekhez elektronikus postán kell beküldeni egy kérést, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak névsorát, és egy saját felelősségre kiadott nyilatkozatot, hogy a cég tevékenységét felfüggesztették, vagy a forgalma visszaesett.
Debreczeni László viszont felhívta a figyelmet, hogy ha a cégvezető hamisan nyilatkozik, tehát az utólagos, a járvány lejárta után sorra kerülő ellenőrzések során ez kiderül, visszafizettetik az állami támogatást. A kényszerszabadságra küldötteket az alkalmazottakat nyilvántartó adatbázisba, a Revisalba a munkatörvénykönyv 52/1C cikkelye alapján kell bejegyezni – mondta az adószakértő.
Arra is kitért, hogy a módosításban töröltek egy értelmezhető megfogalmazást. Kikerült belőle, hogy csak az a cég küldheti kényszerszabadságra alkalmazottait, amelynek nincs „pénzügyi lehetősége” a megtartásukra. A vállalkozók korábban aggódtak, hogy ha a cég számláján megtakarítás van, akkor nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. „Az eredeti megfogalmazás kétértelmű, értelmezhető volt, fontos és hasznos, hogy ezt teljesen törölték” – hangsúlyozta Debreczeni László.
Arra is van lehetőség, hogy az a cég, melynek van erre pénze és jóindulata, a 75 százalékos bért megelőlegezze az alkalmazottainak, majd utólag „összezárja” a könyvelésben a hitelezést az állami támogatással – irányította rá a figyelmünket Debreczeni László.
Az egyéni vállalkozókra, rendelőkre vonatkozó támogatás lehetőségét is egyértelműsítették: 75 százalékos támogatást kapnak az országos bruttó átlagbérből, vagyis a 4072 lejből. A támogatást a szociális kifizetési ügynökségnél kell kérni, szintén elektronikus postán, és ugyanazokkal a dokumentumokkal, viszont esetükben csak azokra érvényes akiknek teljesen leállt a tevékenysége, azokra nem, akiknek visszaesett a forgalma.
Debreczeni László elmondta, míg korábban eltörölték a késedelmi kamatot, azok esetében, akik a járványhelyzetben nem fizetik be az adókat, ezúttal bevezették a 10 százalékos adókedvezményt azoknak, akik mégis fizetnek. Ez a jövedelemadóra, a mikrovállalkozások esetén a negyedéves forgalmi adóra vonatkozik, és egyelőre az április 25-ei határidősre, vagyis a január–február–március időszakra. A gyógyszerek, orvosi eszközök, védőfelszerelések vámnál befizetendő áfáját átmenetileg eltörölték, így lényegesen egyszerűbb ezeket importálni.
Vannak olyan vállalkozások, melyek ebben az időszakban „szárnyalnak”, de olyan vállalkozók is, akik nagyon borúlátóak – osztotta meg velünk tapasztalatait Debreczeni László. Az adószakértő sajnálja, hogy a kormány nem ösztönözte arra a cégeket, hogy bár az alkalmazottaik egynegyedét megtartsák, és takaréklángon folytassák a tevékenységüket. Bár sok olyan vállalkozás van, melynek valóban nincs választása, nem tud dolgozni, de ilyen körülmények között fennáll a veszélye, hogy aki megtehetné, az is „hátradől”, és teljesen leáll a gazdaság. Ha az alkalmazottak 25 százalékát meg kellett volna tartaniuk, rá lettek volna kényszerülve, hogy valamit kitaláljanak a folytatásra – szögezte le Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!