Egyszerűbbé vált a cégek megmentése

„Minden vállalkozó elküldheti az összes alkalmazottját kényszerszabadságra, akkor is, ha cégét katonai rendelettel ideiglenesen bezárták, és akkor is, ha visszaesett 25 százalékkal a forgalma” – mutatott rá az adószakértő.

A kényszerszabadság állami finanszírozásának  igénylésére a megyei munkaerő-ügynökségekhez elektronikus postán kell beküldeni egy kérést, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak névsorát, és egy saját felelősségre kiadott nyilatkozatot, hogy a cég tevékenységét felfüggesztették, vagy a forgalma visszaesett.

Debreczeni László viszont felhívta a figyelmet, hogy ha a cégvezető hamisan nyilatkozik, tehát az utólagos, a járvány lejárta után sorra kerülő ellenőrzések során ez kiderül, visszafizettetik az állami támogatást. A kényszerszabadságra küldötteket az alkalmazottakat nyilvántartó adatbázisba, a Revisalba a munkatörvénykönyv 52/1C cikkelye alapján kell bejegyezni – mondta az adószakértő. 

Arra is kitért, hogy a módosításban töröltek egy értelmezhető megfogalmazást. Kikerült belőle, hogy csak az a cég küldheti kényszerszabadságra alkalmazottait, amelynek nincs „pénzügyi lehetősége” a  megtartásukra. A vállalkozók korábban aggódtak, hogy ha a cég számláján megtakarítás van, akkor nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. „Az eredeti megfogalmazás kétértelmű, értelmezhető volt, fontos és hasznos, hogy ezt teljesen törölték” – hangsúlyozta Debreczeni László.

Arra is van lehetőség, hogy az a cég, melynek van erre pénze és jóindulata, a 75 százalékos bért megelőlegezze az alkalmazottainak, majd utólag „összezárja” a könyvelésben a hitelezést az állami támogatással – irányította rá a figyelmünket Debreczeni László.

Az egyéni vállalkozókra, rendelőkre vonatkozó támogatás lehetőségét is egyértelműsítették: 75 százalékos támogatást kapnak az országos bruttó átlagbérből, vagyis a 4072 lejből. A támogatást a szociális kifizetési ügynökségnél kell kérni, szintén elektronikus postán, és ugyanazokkal a dokumentumokkal, viszont esetükben csak azokra érvényes akiknek teljesen leállt a tevékenysége, azokra nem, akiknek visszaesett a forgalma. 

Debreczeni László elmondta, míg korábban eltörölték a késedelmi kamatot, azok esetében, akik a járványhelyzetben nem fizetik be az adókat, ezúttal bevezették a 10 százalékos adókedvezményt azoknak, akik mégis fizetnek. Ez a jövedelemadóra, a mikrovállalkozások esetén a negyedéves forgalmi adóra vonatkozik, és egyelőre az április 25-ei határidősre, vagyis a január–február–március időszakra. A gyógyszerek, orvosi eszközök, védőfelszerelések vámnál befizetendő áfáját átmenetileg eltörölték, így lényegesen egyszerűbb ezeket importálni.

Félő, hogy túl sokan
dőlnek hátra

Vannak olyan vállalkozások, melyek ebben az időszakban „szárnyalnak”, de olyan vállalkozók is, akik nagyon borúlátóak – osztotta meg velünk tapasztalatait Debreczeni László. Az adószakértő sajnálja, hogy a kormány nem ösztönözte arra a cégeket, hogy bár az alkalmazottaik egynegyedét megtartsák, és takaréklángon folytassák a tevékenységüket. Bár sok olyan vállalkozás van, melynek valóban nincs választása, nem tud dolgozni, de ilyen körülmények között fennáll a veszélye, hogy aki megtehetné, az is „hátradől”, és teljesen leáll a gazdaság. Ha az alkalmazottak 25 százalékát meg kellett volna tartaniuk, rá lettek volna kényszerülve, hogy valamit kitaláljanak a folytatásra – szögezte le Debreczeni László.