Megszorítások ideje. A válság hatásainak enyhítésében próbál segíteni a kormány
Fotó: Pixabay.com
Számos ponton egyszerűbbé tette a bajba jutott vállalkozók életét a bukaresti kormány, amikor hétfő este módosította a gazdasági mentőcsomagot. A Krónikának nyilatkozó szakértő azonban sajnálja, hogy a kormány nem ösztönözte arra a cégeket, hogy bár az alkalmazottaik egynegyedét megtartsák, és takaréklángon folytassák a tevékenységüket.
2020. április 01., 10:292020. április 01., 10:29
Egyszerűsítette hétfő késő estébe nyúló ülésén az Orban-kabinet a koronavírus-járvány által okozott válság miatt kidolgozott gazdasági mentőcsomagját. A legújabb módosítások kapcsán Debreczeni László adószakértő lapunknak felidézte, az eredeti, 2020/30-as sürgősségi kormányrendeletet tíz nappal ezelőtt adták ki, azóta számos visszajelzés érkezett az alkalmazási gondokról, tisztázatlan kérdésekről, ezért módosították, valójában egyszerűsítették a szabályozást.
Eltörölték például a két kategóriát azon cégek esetében, amelyek élhetnek a kényszerszabadság lehetőségével, tehát
„Minden vállalkozó elküldheti az összes alkalmazottját kényszerszabadságra, akkor is, ha cégét katonai rendelettel ideiglenesen bezárták, és akkor is, ha visszaesett 25 százalékkal a forgalma” – mutatott rá az adószakértő.
A kényszerszabadság állami finanszírozásának igénylésére a megyei munkaerő-ügynökségekhez elektronikus postán kell beküldeni egy kérést, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak névsorát, és egy saját felelősségre kiadott nyilatkozatot, hogy a cég tevékenységét felfüggesztették, vagy a forgalma visszaesett.
Debreczeni László viszont felhívta a figyelmet, hogy ha a cégvezető hamisan nyilatkozik, tehát az utólagos, a járvány lejárta után sorra kerülő ellenőrzések során ez kiderül, visszafizettetik az állami támogatást. A kényszerszabadságra küldötteket az alkalmazottakat nyilvántartó adatbázisba, a Revisalba a munkatörvénykönyv 52/1C cikkelye alapján kell bejegyezni – mondta az adószakértő.
Arra is kitért, hogy a módosításban töröltek egy értelmezhető megfogalmazást. Kikerült belőle, hogy csak az a cég küldheti kényszerszabadságra alkalmazottait, amelynek nincs „pénzügyi lehetősége” a megtartásukra. A vállalkozók korábban aggódtak, hogy ha a cég számláján megtakarítás van, akkor nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. „Az eredeti megfogalmazás kétértelmű, értelmezhető volt, fontos és hasznos, hogy ezt teljesen törölték” – hangsúlyozta Debreczeni László.
Arra is van lehetőség, hogy az a cég, melynek van erre pénze és jóindulata, a 75 százalékos bért megelőlegezze az alkalmazottainak, majd utólag „összezárja” a könyvelésben a hitelezést az állami támogatással – irányította rá a figyelmünket Debreczeni László.
Az egyéni vállalkozókra, rendelőkre vonatkozó támogatás lehetőségét is egyértelműsítették: 75 százalékos támogatást kapnak az országos bruttó átlagbérből, vagyis a 4072 lejből. A támogatást a szociális kifizetési ügynökségnél kell kérni, szintén elektronikus postán, és ugyanazokkal a dokumentumokkal, viszont esetükben csak azokra érvényes akiknek teljesen leállt a tevékenysége, azokra nem, akiknek visszaesett a forgalma.
Debreczeni László elmondta, míg korábban eltörölték a késedelmi kamatot, azok esetében, akik a járványhelyzetben nem fizetik be az adókat, ezúttal bevezették a 10 százalékos adókedvezményt azoknak, akik mégis fizetnek. Ez a jövedelemadóra, a mikrovállalkozások esetén a negyedéves forgalmi adóra vonatkozik, és egyelőre az április 25-ei határidősre, vagyis a január–február–március időszakra. A gyógyszerek, orvosi eszközök, védőfelszerelések vámnál befizetendő áfáját átmenetileg eltörölték, így lényegesen egyszerűbb ezeket importálni.
Vannak olyan vállalkozások, melyek ebben az időszakban „szárnyalnak”, de olyan vállalkozók is, akik nagyon borúlátóak – osztotta meg velünk tapasztalatait Debreczeni László. Az adószakértő sajnálja, hogy a kormány nem ösztönözte arra a cégeket, hogy bár az alkalmazottaik egynegyedét megtartsák, és takaréklángon folytassák a tevékenységüket. Bár sok olyan vállalkozás van, melynek valóban nincs választása, nem tud dolgozni, de ilyen körülmények között fennáll a veszélye, hogy aki megtehetné, az is „hátradől”, és teljesen leáll a gazdaság. Ha az alkalmazottak 25 százalékát meg kellett volna tartaniuk, rá lettek volna kényszerülve, hogy valamit kitaláljanak a folytatásra – szögezte le Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!