2011. március 17., 08:532011. március 17., 08:53
A javasolt közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) azt jelentené, hogy a vállalatok az „egyablakos ügyintézés” előnyeit kihasználva intézhetnék az adóbevallásukat, és konszolidálhatnák az EU-n belül keletkező teljes nyereségüket, veszteségüket. A társaságiadó-kulcs meghatározása teljes mértékben a tagállamok szuverén joga maradna. Az uniós végrehajtó testület számításai szerint a KKTA révén a vállalkozások a megfelelési költségekből 700 millió eurót, a konszolidációval 1,3 milliárd eurót takarítanának meg. A tevékenységüket határon túlra kiterjeszteni szándékozó vállalkozásoknak további 1 milliárd euró lehetne a megtakarítása.
A határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok esetében jelenleg előfordulhat, hogy akár 27 különböző szabályrendszer alapján is kell adóalapot számítaniuk, és akár 27 különböző adóhatósággal is együtt kell dolgozniuk. Továbbá rendkívül bonyolult rendszer alapján kell dönteniük a vállalatcsoporton belüli tranzakciók adózásának mikéntjéről (transzferárazás), és nem tudják az egyik tagállamban keletkezett veszteségüket a másik tagállamban keletkezett nyereségükkel szemben elszámolni. Ez a helyzet a nagyobb vállalkozásokban hatalmas költségeket és bonyolult struktúrákat eredményez, míg a kisebb vállalkozásokat gyakran teljesen eltántorítja az EU-n belüli terjeszkedéstől.
Az egységes adóbevallás alapján a vállalat adóalapja egyedi képlet szerint kerülne megosztásra azon tagállamok között, ahol a vállalat tevékenységet folytat. A képlet három tényezőt venne figyelembe: az eszközöket, a munkaerőt és az árbevételt. Az adóalap részarányosítását követően a tagállamok az adóalap rájuk eső részét a saját társaságiadó-kulcsuknak megfelelően megadóztathatják. A KKTA nem kötelező, csupán választható lenne a vállalatok számára. Azok a vállalatok, amelyek úgy találják, hogy előnyükre válna a harmonizált uniós rendszer, választhatnák azt, míg a többi vállalat a tagállami rendszerek szerint folytatná működését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!