Egyre több ország érdeklődik a Nabucco iránt

Bayer Mihály a Bakuban megrendezett energia-csúcsértekezletről beszámolva elmondta: a tanácskozáson részt vevő országok képviselői mind fontosnak tartották a partneri együttműködést az energiaellátás terén. A nagykövet arra is kitért, hogy az ülésen a török kormány képviselője kifejtette: Ankara részéről megvan a politikai akarat a vezeték megvalósítására. A törökök fontosnak tartják azt is, hogy a Nabucco-tervben érdekelt országok jobban vonják be Irakot a tárgyalásokba, hiszen onnan is érkezhet gáz a vezetékbe. Kérdésekre válaszolva közölte azt is, hogy bármelyik pillanatban elkészülhet az a konszolidált kormányközi megállapodástervezet a Nabuccóról, amelyet a vezeték megépítésében érdekelt kormányok írnak majd alá. Ez a dokumentum rögzíti a vezeték működésének a jogi és egyéb keretfeltételeit.

A válság még nem veszélyezteti a vezetéket

A pénzügyi-gazdasági válság egyelőre nem veszélyezteti a vezeték finanszírozhatóságát, sőt az iránt az amerikai Ex-Im bank is érdeklődik, mondta Bayer Mihály. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén azt ígérte, hogy támogatja a vezeték megépítését. A bizottság szerdán két napirendi pont vonatkozásában zárt ülést tartott: Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója számolt be arról, hogy milyen lehetséges beszállítói kapacitások állnak majd a vezeték rendelkezésére, illetve beszélt arról, hogyan áll a vezeték finanszírozása. Korábban e kérdésekkel kapcsolatban nyilvánosságra került, hogy a vezetékbe eddig Türkmenisztán maximum 10 milliárd, Irak 5 milliárd, Egyiptom pedig 2 milliárd köbméter gázt ígért, és felvetődött a kazah gáz betáplálása is. A vezeték megépítésének teljes költsége a jelenlegi tervek szerint 7,9 milliárd euró. A zárt ülést a MOL kérte üzleti titok védelme érdekében.

A Nabucco-bizottságot vezető Kóka János javasolta az ülésen, hogy állítsanak fel olyan nemzetközi védnöki testületet, amelyben valamennyi érdekelt állam parlamentje képviselteti magát. Ez a szervezet a vállalkozás erős politikai támogatását jelenítené meg. Az elnök szerint kulcsfontosságú, hogy a részt vevő államok demonstratíven is politikai támogatásukról biztosítsák a tervet, amelyhez a kivitelező energiavállalatok együttműködését is meg kell szerezni.

Arad–Szeged vezeték, a Nabucco része

Az ülésen Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel osztrák nagykövet elmondta: az osztrák parlament már felhatalmazta az osztrák kormányt a majdani kormányközi megállapodás aláírására. Elmondta azt is, hogy Ausztria szívesen ad infrastruktúrát a gázelosztáshoz. Egyetértett azzal is, hogy a vállalkozást fel kell gyorsítani, és minél előbb alá kell írni a kormányközi megállapodást.

Dimiter Ikonomov bolgár nagykövet nagyon fontosnak nevezte a Nabucco politikai támogatását, és úgy vélte, a jövő év első felében Ankarában aláírható a kormányközi megállapodás. Igaz, ehhez addig meg kell egyezni a törökökkel a nyitott kérdésekben. Ireny Comaroschi román nagykövet kifejtette, hogy Románia elkötelezte magát az Arad–Szeged csővezeték ügyének véglegesítése mellett, ami azért fontos, mert ez része a Nabuccónak. A nagykövetek kijelentették, hogy országaik feltétel nélkül támogatják a csővezetéket.
Bayer Mihály a nagykövetek által felvetett kérdések kapcsán elmondta, hogy alapvetően Törökországon múlik, mikor írják alá a kormányközi megállapodást.
A Nabucco-vezeték kiépítésében a MOL mellett az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE vesz részt az eddig aláírt megállapodások szerint. A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európai Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül öszszekötő Nabucco csővezeték összesen 3300 kilométeres lesz.

A vezeték kikerüli Ukrajnát, és áthalad Magyarországon is. Az alapforgatókönyv alapján 2011-ben 8 milliárd, 2020-ban pedig 25,5 milliárd köbméter, míg a csúcsforgatókönyv alapján 2011-ben 13 milliárd, 2020-ban pedig 31 milliárd köbméter földgázszállítási kapacitással fog működni a vezeték.