2008. november 28., 11:152008. november 28., 11:15
Bayer Mihály a Bakuban megrendezett energia-csúcsértekezletről beszámolva elmondta: a tanácskozáson részt vevő országok képviselői mind fontosnak tartották a partneri együttműködést az energiaellátás terén. A nagykövet arra is kitért, hogy az ülésen a török kormány képviselője kifejtette: Ankara részéről megvan a politikai akarat a vezeték megvalósítására. A törökök fontosnak tartják azt is, hogy a Nabucco-tervben érdekelt országok jobban vonják be Irakot a tárgyalásokba, hiszen onnan is érkezhet gáz a vezetékbe. Kérdésekre válaszolva közölte azt is, hogy bármelyik pillanatban elkészülhet az a konszolidált kormányközi megállapodástervezet a Nabuccóról, amelyet a vezeték megépítésében érdekelt kormányok írnak majd alá. Ez a dokumentum rögzíti a vezeték működésének a jogi és egyéb keretfeltételeit.
A pénzügyi-gazdasági válság egyelőre nem veszélyezteti a vezeték finanszírozhatóságát, sőt az iránt az amerikai Ex-Im bank is érdeklődik, mondta Bayer Mihály. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén azt ígérte, hogy támogatja a vezeték megépítését. A bizottság szerdán két napirendi pont vonatkozásában zárt ülést tartott: Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója számolt be arról, hogy milyen lehetséges beszállítói kapacitások állnak majd a vezeték rendelkezésére, illetve beszélt arról, hogyan áll a vezeték finanszírozása. Korábban e kérdésekkel kapcsolatban nyilvánosságra került, hogy a vezetékbe eddig Türkmenisztán maximum 10 milliárd, Irak 5 milliárd, Egyiptom pedig 2 milliárd köbméter gázt ígért, és felvetődött a kazah gáz betáplálása is. A vezeték megépítésének teljes költsége a jelenlegi tervek szerint 7,9 milliárd euró. A zárt ülést a MOL kérte üzleti titok védelme érdekében.
A Nabucco-bizottságot vezető Kóka János javasolta az ülésen, hogy állítsanak fel olyan nemzetközi védnöki testületet, amelyben valamennyi érdekelt állam parlamentje képviselteti magát. Ez a szervezet a vállalkozás erős politikai támogatását jelenítené meg. Az elnök szerint kulcsfontosságú, hogy a részt vevő államok demonstratíven is politikai támogatásukról biztosítsák a tervet, amelyhez a kivitelező energiavállalatok együttműködését is meg kell szerezni.
Az ülésen Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel osztrák nagykövet elmondta: az osztrák parlament már felhatalmazta az osztrák kormányt a majdani kormányközi megállapodás aláírására. Elmondta azt is, hogy Ausztria szívesen ad infrastruktúrát a gázelosztáshoz. Egyetértett azzal is, hogy a vállalkozást fel kell gyorsítani, és minél előbb alá kell írni a kormányközi megállapodást.
Dimiter Ikonomov bolgár nagykövet nagyon fontosnak nevezte a Nabucco politikai támogatását, és úgy vélte, a jövő év első felében Ankarában aláírható a kormányközi megállapodás. Igaz, ehhez addig meg kell egyezni a törökökkel a nyitott kérdésekben. Ireny Comaroschi román nagykövet kifejtette, hogy Románia elkötelezte magát az Arad–Szeged csővezeték ügyének véglegesítése mellett, ami azért fontos, mert ez része a Nabuccónak. A nagykövetek kijelentették, hogy országaik feltétel nélkül támogatják a csővezetéket.
Bayer Mihály a nagykövetek által felvetett kérdések kapcsán elmondta, hogy alapvetően Törökországon múlik, mikor írják alá a kormányközi megállapodást.
A Nabucco-vezeték kiépítésében a MOL mellett az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE vesz részt az eddig aláírt megállapodások szerint. A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európai Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül öszszekötő Nabucco csővezeték összesen 3300 kilométeres lesz.
A vezeték kikerüli Ukrajnát, és áthalad Magyarországon is. Az alapforgatókönyv alapján 2011-ben 8 milliárd, 2020-ban pedig 25,5 milliárd köbméter, míg a csúcsforgatókönyv alapján 2011-ben 13 milliárd, 2020-ban pedig 31 milliárd köbméter földgázszállítási kapacitással fog működni a vezeték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok