
2008. december 24., 13:322008. december 24., 13:32
„Amikor három évvel ezelőtt felkerestem a bútorkereskedelemben évtizedes tapasztalattal rendelkező hazai szakembereket, értetlenül bámultak a rattan szó hallatán. Nem túl nagy lelkesedéssel, inkább afféle kísérleti jelleggel elfogadtak egy-két darabot, de nem biztattak semmivel. Aztán hamarosan kiderült, hogy a romániai vásárlók is kezdik megismerni és megkedvelni a trópusi faanyagból készült termékeket” – idézte fel a Krónikának Sepsi Béla, akinek marosvásárhelyi cége a minőségi indonéz rattanbútor kizárólagos hazai forgalmazója.
A Rattan.ro Kft. 2005 óta évről évre folyamatosan megduplázta a forgalmát, sőt ma már tengeri jácintból, banánfából, abakából és mahagóniból készült bútort is árul. A Szumátra szigetén egy holland cég által gyártott bútort Romániában két nagy üzlethálózat, az Ambient és a Dedeman forgalmazza, de a termékekből jut a kisebb bútorüzleteknek is. Sepsi szerint 2008-tól szinte a teljes országot sikerült „behálózniuk” rattannal.
A rattan egyre elterjedtebb és divatosabb a hangulatos belső terek kialakításában, lakásunk bensőségessé tételében. Egyesek a belül üres és sokkal bogosabb bambusszal tévesztik öszsze. Mások a nádhoz és fűzfához szokták hasonlítani, hiszen a magyar népművészetben ezekből gyakorta készítenek különböző bútorokat és tárolóedényeket. A rattan azonban mégis más – a trópusokon termett liánok és tüskés levelek öszszefoglaló neve. Ezért, a természetben megtalálható volta miatt igen értékes és emberközeli. A nyugat-európai belsőépítészet már rég felismerte rendkívül jó felhasználhatóságát és alakíthatóságát. A rattan a mai, modern lakások elemeinek egyik legelterjedtebb, divatos bútordarabja lett. Kezdetben csupán előszobában, tükrök, polcok elemeiként bukkantak fel, később különféle kisebb-nagyobb tárolóedényekkel, komódokkal és dobozokkal is találkozhattunk már. De a rattan igazi térhódítását a bútoriparban való betörése jelentette. Jellemzője, hogy a szép felületeket nem takarják el különféle kárpitokkal, így természetes állapotában lesz lakásunk dísze. A később szükségesnek vélt párnákat, ülőfelületeket is természetes színű és anyagú kárpittal borítják be, így az összhatást nem befolyásolja. „Az elején mi is inkább virágtartókat és polcokat hoztunk be. Ma már mindenfélére van igény: a hintaszéktől és hintalótól a ruhásszekrényig, az ülőgarnitúrától a kerti bútorig. Az emberek rájöttek, hogy mi nem egyszer használatos, kínai bútorszerűséget kínálunk, hanem minőségi, indonéz árut” – állítja Sepsi Béla.
A vállalkozó megítélésében a rattan hazai sikerét nemcsak a termék minősége, hanem annak ára is garantálja. Míg 800–1000 lejért csak egy gyengébbnek számító, préselt lemezből összeállított ülőgarnitúrát tudunk megvásárolni, ugyanennyi pénzért a rattankészletből már a legjobbat kaphatjuk.
Szobáink belső terének hangulatát viszont biztos feldobja egy jó ízléssel kiválasztott rattan ülőgarnitúra. A lakberendezők szerint nem szabad attól tartani, hogy nem illik össze a lakásban már létező klasszikusabb, régebbi típusú szekrénysorral; a két irányzat egyáltalán nem „üti” egymást. Éppen az a rattan előnye, hogy a konzervatívabb és a modernebb hangulatú bútorok közé is bátran beállítható. Egy szép rattanbútor elegánssá, bensőségessé és hangulatossá varázsolhatja mind a nappalit, mind a hálószobát.
Kezdetben sokan idegenkedtek a fürdőszobában való használatától, de mára bebizonyosodott, hogy a párás helyiségektől sem kell féltenünk a rattant. Ugyanilyen jól helytáll a kertben, ahol sem az eső, sem a szél nem kezdi ki annyira, mint a vesszőből font bútorokat.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.