Fotó: Haáz Vince
„Miközben Románia próbál alkalmazkodni a magas energiaárakhoz, a román gazdaság növekedése lassul, az eurózóna pedig stagfláció vagy akár recesszió felé tart. Az infláció újabb emelkedése, a gazdaság lassulása és a háztartások kiadásai közvetlenül befolyásolják a helyi gazdasági aktivitást” – mutatnak rá csütörtökön kiadott elemzésükben az OTP Bank szakértői, akik szerint mindezek fényében erre az évre a román bruttó hazai termék (GDP) becsült bővülése 5 százalékra várható.
2022. október 13., 15:222022. október 13., 15:22
Az elemzők amúgy úgy látják, hogy a gazdaság fellendülését tekintve Románia nagyon jól teljesített az év első felében, amiben a világjárvány utáni felzárkózásnak és a HoReCa-szektor újraindulásának is nagy szerepe volt. Mindezen tényezők a GDP bővülésében is megmutatkoztak, akárcsak az olyan ágazatok továbbra is erősnek számító teljesítménye, mint amilyen az információs és telekommunikációs ágazat.
– utal az elemzés arra, hogy Románia a belföldi termelésnek köszönhetően kevésbé kitett az energiaimportnak.
„De a magas energiaárak a kereskedelmi viszonyok romlását idézik elő, ennek az árát idővel valaki kénytelen lesz megfizetni. A román GDP egynegyede ugyanakkor nagyon érzékeny az energiaár-ingadozásokra. Különösen az ipar, a közlekedési, a kiskereskedelmi ágazatok, valamint a HoReCa-szektor lehet érintett. A mezőgazdaság helyzetét is figyelembe véve, hiszen az aszály miatt 20–25 százalékkal marad el a termés a tavalyi évhez képest, ebben az évben a GDP várható növekedését enyhén 5 százalék alatti szintre várjuk” – vetítik előre az OTP Bank elemzői.
Úgy látják,
„Becslésünk szerint 2023-ban a gazdaság növekedése 2,5 százalékos lesz, a lassulást főként a háztartások fogyasztáscsökkenése okozza. Figyelembe kell venni ugyanakkor a gyengébb exportteljesítményt is, hiszen az ipar és minden nagy energiafogyasztó tevékenysége csökken, emellett a szolgáltatási szektor éves teljesítményében is ugyanezen tendenciák figyelhetőek meg” – fogalmaznak.
Ami az infláció alakulását illeti, azt írják, egyelőre a várt pályát követi, a jelek szerint tetőzött vagy legalábbis a csúcspont közelében van, és miután több hónapig a 15–16 százalékos szint körül ingadozott, a következő időszakban csökkenő tendenciának kellene következnie. A Román Nemzeti Bank (BNR) viszont az OTP elemzői szerint novemberben is tovább fogja emelni az alapkamatot, ami akár a 7 százalékos szintet is elérheti.
– vetítik ugyanakkor előre.
A tágabb makrogazdasági kontextus figyelembe véve elmondható, hogy a foglalkoztatás szintje továbbra is növekszik, július–augusztusig nem merült fel a munkaerőpiaci konszolidáció romlásának veszélye. A meglehetősen alacsony szinten álló munkanélküliségi ráta mellett ugyanakkor a reálbérek körülbelül 2-3 százalékkal csökkentek, a munkaerőpiac tehát nem tudott lépést tartani az inflációval. „Ennek azonnali hatásai vannak az egész gazdaságra, és már a hitelezés terén is tapasztalható a visszaesés. A gazdasági lassulás miatt valószínűleg 2023-ban is csökkenni fog az új hitelek mennyisége” – áll az elemzésben.
az viszont meglátásukban igazán jó hír, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések végrehajtását követően a költségvetési hiány terén újraindult a konszolidáció; a helyzet valószínűleg tovább fog javulni. „A folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas, amit nem tudunk a magas energiaárakkal magyarázni. A folyó fizetési mérleg hiánya Romániában már az energiaválságot megelőzően is magas volt, az energiaárak emelkedésének korlátozott hatása volt ezen a területen, hiszen Románia nem nettó energiaimportőr” – szögezi le az elemzés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!