Fotó: Haáz Vince
„Miközben Románia próbál alkalmazkodni a magas energiaárakhoz, a román gazdaság növekedése lassul, az eurózóna pedig stagfláció vagy akár recesszió felé tart. Az infláció újabb emelkedése, a gazdaság lassulása és a háztartások kiadásai közvetlenül befolyásolják a helyi gazdasági aktivitást” – mutatnak rá csütörtökön kiadott elemzésükben az OTP Bank szakértői, akik szerint mindezek fényében erre az évre a román bruttó hazai termék (GDP) becsült bővülése 5 százalékra várható.
2022. október 13., 15:222022. október 13., 15:22
Az elemzők amúgy úgy látják, hogy a gazdaság fellendülését tekintve Románia nagyon jól teljesített az év első felében, amiben a világjárvány utáni felzárkózásnak és a HoReCa-szektor újraindulásának is nagy szerepe volt. Mindezen tényezők a GDP bővülésében is megmutatkoztak, akárcsak az olyan ágazatok továbbra is erősnek számító teljesítménye, mint amilyen az információs és telekommunikációs ágazat.
– utal az elemzés arra, hogy Románia a belföldi termelésnek köszönhetően kevésbé kitett az energiaimportnak.
„De a magas energiaárak a kereskedelmi viszonyok romlását idézik elő, ennek az árát idővel valaki kénytelen lesz megfizetni. A román GDP egynegyede ugyanakkor nagyon érzékeny az energiaár-ingadozásokra. Különösen az ipar, a közlekedési, a kiskereskedelmi ágazatok, valamint a HoReCa-szektor lehet érintett. A mezőgazdaság helyzetét is figyelembe véve, hiszen az aszály miatt 20–25 százalékkal marad el a termés a tavalyi évhez képest, ebben az évben a GDP várható növekedését enyhén 5 százalék alatti szintre várjuk” – vetítik előre az OTP Bank elemzői.
Úgy látják,
„Becslésünk szerint 2023-ban a gazdaság növekedése 2,5 százalékos lesz, a lassulást főként a háztartások fogyasztáscsökkenése okozza. Figyelembe kell venni ugyanakkor a gyengébb exportteljesítményt is, hiszen az ipar és minden nagy energiafogyasztó tevékenysége csökken, emellett a szolgáltatási szektor éves teljesítményében is ugyanezen tendenciák figyelhetőek meg” – fogalmaznak.
Ami az infláció alakulását illeti, azt írják, egyelőre a várt pályát követi, a jelek szerint tetőzött vagy legalábbis a csúcspont közelében van, és miután több hónapig a 15–16 százalékos szint körül ingadozott, a következő időszakban csökkenő tendenciának kellene következnie. A Román Nemzeti Bank (BNR) viszont az OTP elemzői szerint novemberben is tovább fogja emelni az alapkamatot, ami akár a 7 százalékos szintet is elérheti.
– vetítik ugyanakkor előre.
A tágabb makrogazdasági kontextus figyelembe véve elmondható, hogy a foglalkoztatás szintje továbbra is növekszik, július–augusztusig nem merült fel a munkaerőpiaci konszolidáció romlásának veszélye. A meglehetősen alacsony szinten álló munkanélküliségi ráta mellett ugyanakkor a reálbérek körülbelül 2-3 százalékkal csökkentek, a munkaerőpiac tehát nem tudott lépést tartani az inflációval. „Ennek azonnali hatásai vannak az egész gazdaságra, és már a hitelezés terén is tapasztalható a visszaesés. A gazdasági lassulás miatt valószínűleg 2023-ban is csökkenni fog az új hitelek mennyisége” – áll az elemzésben.
az viszont meglátásukban igazán jó hír, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések végrehajtását követően a költségvetési hiány terén újraindult a konszolidáció; a helyzet valószínűleg tovább fog javulni. „A folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas, amit nem tudunk a magas energiaárakkal magyarázni. A folyó fizetési mérleg hiánya Romániában már az energiaválságot megelőzően is magas volt, az energiaárak emelkedésének korlátozott hatása volt ezen a területen, hiszen Románia nem nettó energiaimportőr” – szögezi le az elemzés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!