Fotó: Haáz Vince
„Miközben Románia próbál alkalmazkodni a magas energiaárakhoz, a román gazdaság növekedése lassul, az eurózóna pedig stagfláció vagy akár recesszió felé tart. Az infláció újabb emelkedése, a gazdaság lassulása és a háztartások kiadásai közvetlenül befolyásolják a helyi gazdasági aktivitást” – mutatnak rá csütörtökön kiadott elemzésükben az OTP Bank szakértői, akik szerint mindezek fényében erre az évre a román bruttó hazai termék (GDP) becsült bővülése 5 százalékra várható.
2022. október 13., 15:222022. október 13., 15:22
Az elemzők amúgy úgy látják, hogy a gazdaság fellendülését tekintve Románia nagyon jól teljesített az év első felében, amiben a világjárvány utáni felzárkózásnak és a HoReCa-szektor újraindulásának is nagy szerepe volt. Mindezen tényezők a GDP bővülésében is megmutatkoztak, akárcsak az olyan ágazatok továbbra is erősnek számító teljesítménye, mint amilyen az információs és telekommunikációs ágazat.
– utal az elemzés arra, hogy Románia a belföldi termelésnek köszönhetően kevésbé kitett az energiaimportnak.
„De a magas energiaárak a kereskedelmi viszonyok romlását idézik elő, ennek az árát idővel valaki kénytelen lesz megfizetni. A román GDP egynegyede ugyanakkor nagyon érzékeny az energiaár-ingadozásokra. Különösen az ipar, a közlekedési, a kiskereskedelmi ágazatok, valamint a HoReCa-szektor lehet érintett. A mezőgazdaság helyzetét is figyelembe véve, hiszen az aszály miatt 20–25 százalékkal marad el a termés a tavalyi évhez képest, ebben az évben a GDP várható növekedését enyhén 5 százalék alatti szintre várjuk” – vetítik előre az OTP Bank elemzői.
Úgy látják,
„Becslésünk szerint 2023-ban a gazdaság növekedése 2,5 százalékos lesz, a lassulást főként a háztartások fogyasztáscsökkenése okozza. Figyelembe kell venni ugyanakkor a gyengébb exportteljesítményt is, hiszen az ipar és minden nagy energiafogyasztó tevékenysége csökken, emellett a szolgáltatási szektor éves teljesítményében is ugyanezen tendenciák figyelhetőek meg” – fogalmaznak.
Ami az infláció alakulását illeti, azt írják, egyelőre a várt pályát követi, a jelek szerint tetőzött vagy legalábbis a csúcspont közelében van, és miután több hónapig a 15–16 százalékos szint körül ingadozott, a következő időszakban csökkenő tendenciának kellene következnie. A Román Nemzeti Bank (BNR) viszont az OTP elemzői szerint novemberben is tovább fogja emelni az alapkamatot, ami akár a 7 százalékos szintet is elérheti.
– vetítik ugyanakkor előre.
A tágabb makrogazdasági kontextus figyelembe véve elmondható, hogy a foglalkoztatás szintje továbbra is növekszik, július–augusztusig nem merült fel a munkaerőpiaci konszolidáció romlásának veszélye. A meglehetősen alacsony szinten álló munkanélküliségi ráta mellett ugyanakkor a reálbérek körülbelül 2-3 százalékkal csökkentek, a munkaerőpiac tehát nem tudott lépést tartani az inflációval. „Ennek azonnali hatásai vannak az egész gazdaságra, és már a hitelezés terén is tapasztalható a visszaesés. A gazdasági lassulás miatt valószínűleg 2023-ban is csökkenni fog az új hitelek mennyisége” – áll az elemzésben.
az viszont meglátásukban igazán jó hír, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések végrehajtását követően a költségvetési hiány terén újraindult a konszolidáció; a helyzet valószínűleg tovább fog javulni. „A folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas, amit nem tudunk a magas energiaárakkal magyarázni. A folyó fizetési mérleg hiánya Romániában már az energiaválságot megelőzően is magas volt, az energiaárak emelkedésének korlátozott hatása volt ezen a területen, hiszen Románia nem nettó energiaimportőr” – szögezi le az elemzés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!