Apad a megspórolt pénz. Nagyon sokan nyúltak megtakarításaikhoz az év első hónapjaiban
Fotó: Jakab Mónika
Az év első öt hónapjában 8,4 milliárd lejjel csökkent a lejben elhelyezett lakossági betétek értéke. Elemzők szerint az emberek költeni kezdik megtakarításaikat, mert félnek az inflációtól. A Krónika által megkérdezett szakértő szerint azonban a túlzott költekezés nem javasolt, mert a gazdaságra is negatív hatással van, de az egyéni döntéseket is érdemes elővigyázatosan, megfontoltan meghozni, ne a pillanatnyi impulzus hatására.
2022. augusztus 05., 14:442022. augusztus 05., 14:44
2022. augusztus 05., 14:452022. augusztus 05., 14:45
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi adatai szerint idén májusban valós értékben 12,8 százalékkal csökkentek a lejes lakossági betétek a tavaly májushoz viszonyítva: az ötödik hónap végén 156,5 milliárd lej volt a lakossági betétállomány, 8,4 milliárd lejjel kisebb, mint tavaly decemberben, amikor 165 milliárd lejt tartottak a háztartások a bankokban.
„Az a tény, hogy a lakosság elkölti a pénzét, sőt a megtakarításait is, a fogyasztást generálja, és ezzel tovább gerjeszti az inflációt” – húzta alá a Krónika megkeresésére Juhász Jácint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. „A túlzott költekezés nem javasolt, mert a gazdaságra is negatív hatással van, de az egyéni döntéseket is érdemes elővigyázatosan, megfontoltan meghozni, ne a pillanatnyi impulzus hatására” – szögezte le az elemző.
Juhász Jácint szerint csak megfontoltan szabad költekezni
Fotó: BBTE
A koronavírus-járvány alatt elővigyázatosságból komoly készpénz-megtakarításokat halmozott fel a lakosság, 2019-hez képest növekedtek a lakossági megtakarítások, éppen azért, mert az emberek aggódtak, nem tudták, mi fog történni a jövőben – mutatott rá Juhász Jácint. Most meg azt látjuk, hogy – függetlenül az inflációtól – ezek a megtakarítások apadásnak indultak.
– részletezte a közgazdász. Meglátása szerint ez egy normális jelenség, ám közben az a tény, hogy a lakosság költi a pénzét, sőt a megtakarításait is, a fogyasztást generálja, és ezzel egyértelműen hozzájárul az infláció növekedéséhez. A költekezés tehát nem javasolt, mert a gazdaság szintjén negatív hatást generál.
„Nyilván amikor egy ember a saját megtakarításáról, illetve annak az elköltéséről dönt, nem a makrogazdasági egyensúlyt tartja szem előtt. Viszont amikor ezek a döntések összeadódnak, kialakulhat egy negatív spirál” – részletezte az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, egy fegyelmezett megtakarítási magaviselet biztosítja, hogy a jelenlegi helyzetet és más hasonlót is kezelni tudjunk.
tehát a korábban képzett megtakarításainkat átkonvertáljuk arra a vagyontárgyra, ami szerepelt a hosszú távú terveinkben, de a szakember szerint mindig az a lényeg, hogy ezeket a döntéseket ne gyorsan, a pillanatnyi reakció hatására hozzuk meg.
Fotó: Pixabay
A szakma „kisember effektusnak” nevezi, és általában bebizonyosodott, hogy amikor a nagy tömeg meglép valamit, a piacokon a potenciális haszon már le van fölözve – mondta Juhász Jácint. Példaként említette, hogy amikor mindenki elkezdett kriptovalutát vásárolni, akkor már az intézmények és a professzionális befektetők az eladási oldalon álltak, hiszen már korábban észlelték az előjeleit annak, hogy piaci fordulat fog bekövetkezni.
Ezért bármilyen szempontot vizsgálunk, mindig azt kell szem előtt tartani, hogy elővigyázatosan, megfontoltan és hosszú időn keresztül tartsunk ki, akkor is, ha befektetünk, akkor is, ha kivesszük a pénzünket, tehát ne a pillanat lendülete vezessen, mert ilyenkor a legtöbb esetben utólag kiderül, hogy rossz döntést hoztunk, részletezte a közgazdász.
És amilyen megfontoltan megtervezzük és fegyelemmel végigvisszük a befektetés létrehozását, ugyanolyan fegyelemmel kell kiszállni a piacokból. Ha tizenöt évre vagy annál hosszabb időre tervezett befektetésünk van, akkor a kiszállás 3–4 év, a be- és kilépési fegyelem eredményezi azt, hogy hosszú távon alacsony kockázattal és tartós megtérüléssel tudunk megtakarítani.
„A lényeg a kockázat, az idő és a fegyelem, ha ezeket a szabályokat betartjuk, akkor ugyan nem valósítunk meg csillagászati nyereségeket, de nem is ez a cél, hanem az, hogy a pénzünket megőrizzük és kamatoztassuk” – emelte ki az egyetemi oktató.
így megtakarításaik keletkeznek, viszont életünk második részében, hatvanéves kor felett már alacsonyabb a jövedelem, mint a költségek, tehát hozzá kell nyúlni a megtakarításokhoz. Ezek általános trendek; ha valakinél ez nem következik be, akkor nem kell kiszállni, továbbra is tarthatja és örökbe is hagyhatja a felgyűlt vagyont, összegzett Juhász Jácint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
A 400 leggazdagabb amerikai vagyona elérte a rekordot jelentő 6600 milliárd dollárt, Elon Musk továbbra is a lista élén áll – számolt be a Forbes magazin.
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között akkor is, ha a vonatok pontosságát vesszük górcső alá, messze elmaradva a vasúti közlekedés terén legjobban teljesítő országoktól.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!