„Bár a lakáspiac gyorsan fejlődik, és az árak folyamatosan nőnek, még mindig a 2008-as árak alatt vagyunk. Jelenleg a piac be tudja fogadni a drágulásokat, mivel a nagyvárosokban magas a kereslet a bankhiteleknek, illetve az Első otthon kormányprogramnak köszönhetően” – mondta Dorel Niță, az Imobiliare.ro piaci elemzésekkel foglalkozó osztályának vezetője.

A kereslet alakítja az árakat

Az elemzést készítő szakemberek úgy látják, hogy az árak alakulását a kereslet és a kínálat közötti viszony alakítja. „Az ország hat legnagyobb városából érkező lakáshirdetések számának alakulása azt mutatja, hogy csökken a kínálat. Az új ingatlanok esetében a visszaesés mintegy 20 százalékos volt 2017 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb, 24 százalékos visszaesés Konstancán, a legkisebb, 8 százalékos Jászvásáron volt. Összességében vizsgálva az eladásra szánt lakások számát, a zsugorodás még látványosabb, átlagosan 33 százalékos. Itt is Konstanca áll a rangsor élén 37 százalékos visszaeséssel, majd Bukarest következik 35 százalékkal, a legkisebb visszaesést pedig ebben az esetben is Jászvásáron jegyezték, ahol 25 százalékkal csökkent az eladásra szánt lakások ára” – derül ki az ingatlanközvetítő közleményéből.

Mint rámutatnak, a keresleti oldalon viszont az első negyedévben jelentős növekedést tapasztaltak a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A vizsgált hat nagyvárosban összességében 16 százalékkal nőtt azoknak a száma, akiknek szándékukban állt lakást vásárolni. A kereslet Brassóban nőtt meg a legnagyobb mértékben, 38 százalékkal, az ellenkező póluson Bukarestet találjuk 13 százalékkal.

Kolozsvár az egyetlen kivétel, a kincses városban ugyanis 7 százalékkal visszaesetett a kereslet 2016 első negyedévéhez mérten. Ha azonban az előző negyedévi adatokkal vetjük össze, akkor 37 százalékos gyarapodásról beszélhetünk.

Európai fizetések, emelkedő árak

A kincses városban például azért csökken a kínálat, mivel mindenki ingatlanbefektetésbe menekíti most a pénzét. Ezért az árak is felmennek, hiszen mindenki ugyanazokat az ingatlanokat keresi, amelyek megfelelőek befektetési célokra – foglalta össze a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Ugyanakkor – tette hozzá – a város környékén több ezer lakás lépül, ezek azonban nem olyan lakások, amelyeket ki lehet adni bérbe, és ez az árakon is meglátszik, míg a bérbe adható lakásoknak „borzasztó nagy” az ára.

A szakember kérdésünkre nem tudta megjelölni azt az árszintet, amit már nem fizetnének ki a vásárlók, pedig jó egy éve a bukarestinél magasabb a kolozsvári lakások négyzetméterenkénti ára.

Kérdésünkre hozzáfűzte: a kolozsvári IT-szektor megerősödése is nagymértékben hozzájárul az ingatlanárak, az albérletek árának növekedéshez, hiszen a több ezer informatikus nyugat-európai bért kap, miközben az árak kelet-európaiak.

Sok a pénz a piacon, a hitel is olcsó

Lukács Róbert, a nagyváradi Centro Casa ingatlanügynökség eladási vezetője a Krónikának elmondta, Nagyváradra is jellemző, hogy drágultak a lakások, de ez nem helyi sajátosság, hanem a globális ingatanpiaci folyamatok szerves része. Azt mondja, beszélt más országok, városok ingatlanpiaci szakértőivel, és az az általános tapasztalatuk, hogy mindenütt ugyanazok a folyamatok zajlanak.

utalva arra a gazdasági világválság begyűrűzése nyomán összeomlott az ingatlanpiac, és nagyon visszaestek az árak. Hozzáfűzte: miután már egy-másfél éve elindultak az árak felfelé, arra számít, hogy ez ugyanolyan drágulási hullám lesz, mint a 2008 előtti, aztán visszaesnek az árak.

Lukács arra is kitért, hogy több mint tízéves karrierje során azt tapasztalta, az ingatlanpiacon mindig van 5-7 év, amikor nőnek az árak, utána 5-7 évig meg csökkenek. Az árak emelkedésének és csökkenésének ez a folyamatos hullámzása teszi lehetővé, hogy bizonyos szempontból stabil legyen az ingatlanpiac.

Kérdésünkre elmondta, az óriási kereslet egyértelműen a bankok hitelezésének köszönhető. „Nehogy már azt mondja nekem valaki, hogy az itteni embereknek nagyobb lett a fizetésük, vagy több pénzük lett hirtelen, vagy jobb életük van. Semmiféleképpen. Banki szakemberektől tudom:

ezért vannak a 3-4 százalékos kamatok, nagyon sok bank fix kamattal ad hitelt. Egyértelmű, hogy a bankok befolyásolják az ingatlanpiacot” – mutatott rá a tágabb összefüggésekre Lukács Róbert.

Lakáshiány a Székelyföldön

Lakáshiány van a székelyföldi városokban – ott is sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ez pedig meghatározza az árakat, melyek folyamatosan emelkednek. Nemes Zoltán, a csíkszeredai Ternio Pontis ingatlanközvetítő munkatársa lapunknak elmondta, Csíkszereda még a székelyföldi átlagból is kiemelkedik, például egyáltalán nincs a piacon három-négy szobás központi fekvésű lakás.

A CGS (Computer Generated Solutions) multinacionális vállalat által nyitott call centerben is sok fiatal dolgozik, a helyi egyetem végzősei közül sokan dolgoznak ott, tehát maradnak a városban, és lakást bérelnek – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanpiaci szakértő.

Máris 10-12 százalékkal drágultak az ingatlanok Sepsiszentgyörgyön is, mivel továbbra is sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Kész János, a helyi Sic-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője megkeresésünkre elmondta, egyre kevesebb az eladó lakás, így folyamatosan kúsznak felfelé az árak. Leginkább a városi két-három szobás tömbházlakásokat keresik a vevők, ezek reális ára 24-25 ezer euró körül van, de jelenleg 28-30 ezer eurót is elkérnek. A környező falvakban nem ilyen mértékű az áremelkedés, most már kevesebben vállalják az ingázást, mint néhány évvel ezelőtt.
Kész János úgy véli,

hiszen a fizetések továbbra is alacsonyak, és a fiatalok nehezen kapnak hitelt. Ugyanakkor sokan veszik igénybe az Első otthon program nyújtotta kedvezményes kölcsönt, hogy lakáshoz jussanak.