
Már most a csillagos eget súrolják a kolozsvári árak, de tovább nőnek
Rossz hírekkel szolgálnak az ingatlanpiaci előrejelzések azoknak, akik idén terveznek lakást vásárolni. Annál jobb hírek érkeznek viszont azok számára, akiknek eladásra kínált lakóingatlanuk van. Az első negyedévben mért 4 százalékos drágulás után ugyanis az árak növekedésének üteme az év végéig 10 százalékra gyorsulhat. A trendek az erdélyi és a partiumi városokra is érvényesek – erősítették meg a Krónika által megkérdezett szakemberek.
2017. május 03., 12:182017. május 03., 12:18
2017. május 03., 12:322017. május 03., 12:32
Rossz hírekkel szolgálnak az ingatlanpiaci előrejelzések azoknak, akik idén terveznek lakást vásárolni, de annál jobb hírek érkeznek azok számára, akiknek eladásra kínált lakóingatlanuk van: az első negyedévben mért 4 százalékos drágulás után az árak növekedésének üteme az év végéig 10 százalékra gyorsulhat.
A RE/MAX ingatlanközvetítő cég által kedden nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint Románia városaiban átlagosan 8-10 százalékos lesz a drágulás a 2016 végén regisztrált adatokhoz mérten. Az elemzés emlékeztet, a tavalyi év végén városi környezetben 1150 euró/négyzetméter volt az átlagár.
Hasonló trendeket vetít előre az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál által az elmúlt héten nyilvánosságra hozott elemzés is. Eszerint az idei év első negyedévében 4 százalékkal drágultak a romániai lakások az előző negyedévi szinthez mérten, ez volt a második legnagyobb áremelkedés az elmúlt három évben. Rámutatnak, 2014 negyedik negyedévében 4,2 százalékos drágulást jegyeztek, azóta nem volt példa hasonló ütemű áremelkedésre. A lakások különben 2014 második felében indultak drágulásnak, azóta negyedévente átlagosan 2,4 százalékkal nőttek az árak.
„Bár a lakáspiac gyorsan fejlődik, és az árak folyamatosan nőnek, még mindig a 2008-as árak alatt vagyunk. Jelenleg a piac be tudja fogadni a drágulásokat, mivel a nagyvárosokban magas a kereslet a bankhiteleknek, illetve az Első otthon kormányprogramnak köszönhetően” – mondta Dorel Niță, az Imobiliare.ro piaci elemzésekkel foglalkozó osztályának vezetője.
Az elemzést készítő szakemberek úgy látják, hogy az árak alakulását a kereslet és a kínálat közötti viszony alakítja. „Az ország hat legnagyobb városából érkező lakáshirdetések számának alakulása azt mutatja, hogy csökken a kínálat. Az új ingatlanok esetében a visszaesés mintegy 20 százalékos volt 2017 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb, 24 százalékos visszaesés Konstancán, a legkisebb, 8 százalékos Jászvásáron volt. Összességében vizsgálva az eladásra szánt lakások számát, a zsugorodás még látványosabb, átlagosan 33 százalékos. Itt is Konstanca áll a rangsor élén 37 százalékos visszaeséssel, majd Bukarest következik 35 százalékkal, a legkisebb visszaesést pedig ebben az esetben is Jászvásáron jegyezték, ahol 25 százalékkal csökkent az eladásra szánt lakások ára” – derül ki az ingatlanközvetítő közleményéből.
Mint rámutatnak, a keresleti oldalon viszont az első negyedévben jelentős növekedést tapasztaltak a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A vizsgált hat nagyvárosban összességében 16 százalékkal nőtt azoknak a száma, akiknek szándékukban állt lakást vásárolni. A kereslet Brassóban nőtt meg a legnagyobb mértékben, 38 százalékkal, az ellenkező póluson Bukarestet találjuk 13 százalékkal.
Kolozsvár az egyetlen kivétel, a kincses városban ugyanis 7 százalékkal visszaesetett a kereslet 2016 első negyedévéhez mérten. Ha azonban az előző negyedévi adatokkal vetjük össze, akkor 37 százalékos gyarapodásról beszélhetünk.
A kincses városban például azért csökken a kínálat, mivel mindenki ingatlanbefektetésbe menekíti most a pénzét. Ezért az árak is felmennek, hiszen mindenki ugyanazokat az ingatlanokat keresi, amelyek megfelelőek befektetési célokra – foglalta össze a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Ugyanakkor – tette hozzá – a város környékén több ezer lakás lépül, ezek azonban nem olyan lakások, amelyeket ki lehet adni bérbe, és ez az árakon is meglátszik, míg a bérbe adható lakásoknak „borzasztó nagy” az ára.
A szakember kérdésünkre nem tudta megjelölni azt az árszintet, amit már nem fizetnének ki a vásárlók, pedig jó egy éve a bukarestinél magasabb a kolozsvári lakások négyzetméterenkénti ára.
Kérdésünkre hozzáfűzte: a kolozsvári IT-szektor megerősödése is nagymértékben hozzájárul az ingatlanárak, az albérletek árának növekedéshez, hiszen a több ezer informatikus nyugat-európai bért kap, miközben az árak kelet-európaiak.
Lukács Róbert, a nagyváradi Centro Casa ingatlanügynökség eladási vezetője a Krónikának elmondta, Nagyváradra is jellemző, hogy drágultak a lakások, de ez nem helyi sajátosság, hanem a globális ingatanpiaci folyamatok szerves része. Azt mondja, beszélt más országok, városok ingatlanpiaci szakértőivel, és az az általános tapasztalatuk, hogy mindenütt ugyanazok a folyamatok zajlanak.
utalva arra a gazdasági világválság begyűrűzése nyomán összeomlott az ingatlanpiac, és nagyon visszaestek az árak. Hozzáfűzte: miután már egy-másfél éve elindultak az árak felfelé, arra számít, hogy ez ugyanolyan drágulási hullám lesz, mint a 2008 előtti, aztán visszaesnek az árak.
Lukács arra is kitért, hogy több mint tízéves karrierje során azt tapasztalta, az ingatlanpiacon mindig van 5-7 év, amikor nőnek az árak, utána 5-7 évig meg csökkenek. Az árak emelkedésének és csökkenésének ez a folyamatos hullámzása teszi lehetővé, hogy bizonyos szempontból stabil legyen az ingatlanpiac.
Kérdésünkre elmondta, az óriási kereslet egyértelműen a bankok hitelezésének köszönhető. „Nehogy már azt mondja nekem valaki, hogy az itteni embereknek nagyobb lett a fizetésük, vagy több pénzük lett hirtelen, vagy jobb életük van. Semmiféleképpen. Banki szakemberektől tudom:
ezért vannak a 3-4 százalékos kamatok, nagyon sok bank fix kamattal ad hitelt. Egyértelmű, hogy a bankok befolyásolják az ingatlanpiacot” – mutatott rá a tágabb összefüggésekre Lukács Róbert.
Lakáshiány van a székelyföldi városokban – ott is sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ez pedig meghatározza az árakat, melyek folyamatosan emelkednek. Nemes Zoltán, a csíkszeredai Ternio Pontis ingatlanközvetítő munkatársa lapunknak elmondta, Csíkszereda még a székelyföldi átlagból is kiemelkedik, például egyáltalán nincs a piacon három-négy szobás központi fekvésű lakás.
Csíkszereda központjában hiánycikké vált az eladó 3-4 szobás lakás
Fotó: Veres Nándor
„Ha valaki ilyen ingatlant venne, egyszerűen nem talál. Arról már szó sincs, hogy esetleg több ajánlatból válogasson” – részletezte a szakértő, hozzátéve, nemrég egy teljesen felújított, bebútorozott háromszobás lakás Csíkszereda központjában 47 500 euróért cserélt gazdát. Nagy állományú katonaság, rendőrség, csendőrség állomásozik a városban, a belügyi alkalmazottak az állami támogatásból nagy bért tudnak fizetni, ezért is emelkednek az árak.
A CGS (Computer Generated Solutions) multinacionális vállalat által nyitott call centerben is sok fiatal dolgozik, a helyi egyetem végzősei közül sokan dolgoznak ott, tehát maradnak a városban, és lakást bérelnek – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanpiaci szakértő.
Máris 10-12 százalékkal drágultak az ingatlanok Sepsiszentgyörgyön is, mivel továbbra is sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Kész János, a helyi Sic-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője megkeresésünkre elmondta, egyre kevesebb az eladó lakás, így folyamatosan kúsznak felfelé az árak. Leginkább a városi két-három szobás tömbházlakásokat keresik a vevők, ezek reális ára 24-25 ezer euró körül van, de jelenleg 28-30 ezer eurót is elkérnek. A környező falvakban nem ilyen mértékű az áremelkedés, most már kevesebben vállalják az ingázást, mint néhány évvel ezelőtt.
Kész János úgy véli,
hiszen a fizetések továbbra is alacsonyak, és a fiatalok nehezen kapnak hitelt. Ugyanakkor sokan veszik igénybe az Első otthon program nyújtotta kedvezményes kölcsönt, hogy lakáshoz jussanak.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
szóljon hozzá!