A „felső tízezer”. A különleges nyugdíjak kifizetése egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre
Fotó: Barabás Ákos
A 2019-es a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét.
2020. február 18., 11:162020. február 18., 11:16
2020. február 18., 11:392020. február 18., 11:39
Első ízben haladta meg az egymilliárd lejt tavaly az állami költségvetésből a civil foglalkozásból nyugdíjba vonult személyeknek kifizetett különleges nyugdíjak összege – hívja fel a figyelmet elemzésében az Economica.net gazdasági hírportál. Mint az Országos Nyugdíjpénztár adatai alapján készített kutatásban rámutatnak, összesen csaknem 9400 ilyen személyt – volt bírák, ügyészek, pilóták, diplomaták, honatyák – tartanak számon, a 2019-ben nekik kiutalt összegek pedig 22 százalékkal meghaladták az egy évvel korábban kiutalt pénzt.
9359 civil, tehát nem katonai különleges nyugdíjast tartottak nyilván, számuk 175-tel haladta meg az egy évvel korábbit. Ők az aktív éveik során befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás alapján több mint ötször kisebb összegekre lettek volna jogosultak az Economica.net elemzése szerint. A dokumentum értelmében a nyugdíjazott bírák és ügyészek például a havonta kapottnál 14-szer kisebb összegre lettek volna jogosultak a befizetett hozzájárulások alapján. Esetükben ugyanis
A 2019-es amúgy már a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét – hívja fel a figyelmet az elemzés.
Mint ismeretes, a képviselőház január végén ellenszavazat nélkül fogadta el a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. A katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati nyugdíjaira a tervezet nem terjedt ki. A legfelsőbb bíróság ezt követően bejelentette: alkotmányossági óvást emel a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező törvény ellen. Az erről szóló döntést egyhangúlag szavazta meg a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közgyűlésén jelen lévő 108 bíró. Óvásukat a bírák és ügyészek szakmai szerveként működő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is „határozottan” támogatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!