
A „felső tízezer”. A különleges nyugdíjak kifizetése egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre
Fotó: Barabás Ákos
A 2019-es a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét.
2020. február 18., 11:162020. február 18., 11:16
2020. február 18., 11:392020. február 18., 11:39
Első ízben haladta meg az egymilliárd lejt tavaly az állami költségvetésből a civil foglalkozásból nyugdíjba vonult személyeknek kifizetett különleges nyugdíjak összege – hívja fel a figyelmet elemzésében az Economica.net gazdasági hírportál. Mint az Országos Nyugdíjpénztár adatai alapján készített kutatásban rámutatnak, összesen csaknem 9400 ilyen személyt – volt bírák, ügyészek, pilóták, diplomaták, honatyák – tartanak számon, a 2019-ben nekik kiutalt összegek pedig 22 százalékkal meghaladták az egy évvel korábban kiutalt pénzt.
9359 civil, tehát nem katonai különleges nyugdíjast tartottak nyilván, számuk 175-tel haladta meg az egy évvel korábbit. Ők az aktív éveik során befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás alapján több mint ötször kisebb összegekre lettek volna jogosultak az Economica.net elemzése szerint. A dokumentum értelmében a nyugdíjazott bírák és ügyészek például a havonta kapottnál 14-szer kisebb összegre lettek volna jogosultak a befizetett hozzájárulások alapján. Esetükben ugyanis
A 2019-es amúgy már a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét – hívja fel a figyelmet az elemzés.
Mint ismeretes, a képviselőház január végén ellenszavazat nélkül fogadta el a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. A katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati nyugdíjaira a tervezet nem terjedt ki. A legfelsőbb bíróság ezt követően bejelentette: alkotmányossági óvást emel a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező törvény ellen. Az erről szóló döntést egyhangúlag szavazta meg a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közgyűlésén jelen lévő 108 bíró. Óvásukat a bírák és ügyészek szakmai szerveként működő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is „határozottan” támogatja.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!