Rossz idő
Fotó: Könczey Elemér karikatúrája
Tizenkilenc éves csúcsra hágott szeptemberben az infláció. Éves szinten a legnagyobb mértékben a földgáz és a cukor drágult Romániában, amelyek ára 70,64, illetve 50 százalékkal emelkedett tavaly szeptember óta. A Krónikának nyilatkozó elemző szerint a jelenlegi instabil környezetben nem lehet előre látni, milyen hatásai lesznek a szomszédban dúló háborúnak, merre viszi a különböző javak, árucikkek, energiahordozók árát.
2022. október 12., 20:202022. október 12., 20:20
2022. október 12., 20:502022. október 12., 20:50
Elérte a 15,9 százalékot szeptemberben az éves inflációs ráta Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Tizenkilenc éve nem volt ilyen jelentős mértékű pénzhígulás az országban. Augusztushoz képest 1,3 százalékos, az év eleje óta pedig 13,1 százalékos volt a pénzromlás üteme. A fogyasztói árak az elmúlt egy évben (2021. október – 2022. szeptember) átlagban 11,8 százalékkal nőttek az előző egy évhez (2020.október – 2021. szeptember) képest.
Elérte a 15,9 százalékot szeptemberben az éves inflációs ráta Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
„A román jegybank jelenleg érvényben levő előrejelzése még mindig arról szól, hogy az év végéig mérséklődik az infláció” – mutatott rá a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
„Tudni kell, hogy a várakozások mögött mindig van valamilyen alapforgatókönyv, egy feltételezés például arról, hogy miként változik az energiahordozók kínálata, ára. Ha a várakozások és a valóság között eltérés van, az abból származik, hogy a különböző gazdasági szcenáriók, melyek a várakozások alapját képezték, nem voltak előreláthatóak. Ilyen instabil környezetben, amikor a szomszédban háború dúl, nem lehet előrelátni, hogy annak milyen hatásai lesznek, merre viszi a különböző javak, árucikkek, energiahordozók árát” – magyarázta az elemző, hogy miért vagyunk tanúi a prognózisok állandó módosításának.
„Az infláció sokkal magasabb lenne, ha a jegybank nem avatkozott volna be az alapkamat emeléssel, és nem kizárt, hogy ezt a jövőben is megteszi” – fejtette ki Rácz Béla Gergely.
Kérdésünkre ugyanakkor közölte: a helyzet további alakulása sok tényezőtől függ, a piacok általában a jegybank év végi inflációs előrejelzésével kalkulálnak, ami még mindig arról szól, hogy mérséklődni fog. A közgazdász kifejtette, sok elemzésnek ez a kiindulópontja, sokszor hivatkoztak arra, hogy az infláció lassul, ám a valóságban eddig azzal szembesültünk, hogy ez mégsem történt meg.
„Nehéz a jelenlegi helyzetben becslésekbe bocsátkozni, a jegybanknak vannak erre a legpontosabb modelljei, ám az amúgy szakmailag pontos és helyénvaló modelljeik sem tudnak minden esetben mit kezdeni azzal a nagyon változó gazdasági környezettel, amivel jelenleg szembesülünk. Ezért fordul elő, hogy az előrejelzések tévedhetnek” – részletezte a közgazdász.
Arra a román sajtóban megjelent felvetésre, miszerint a romániai irányadó kamatláb 7 százalék felé közelíthet az árfolyam-stabilitás érdekében, amit a magyarországi 20,1 százalékos infláció is megingathat, Rácz Béla Gergely kifejtette, valószínűleg Magyarországon a nemzeti bank hosszú időn keresztül tudatosan nem avatkozott be, hiszen a gyengébb nemzeti valutának is megvannak az előnyei, például kedvez az exportnak, és Magyarország nettó exportőr.
Közben Magyarországon szabadon lebegő árfolyampolitikát alkalmaznak, azaz nincs deklarált beavatkozás, amikor az árfolyam elszáll. „Az elején ez egy tudatos döntés volt, hiszen a forint gyengülését több módon megállíthatták volna, de nem tették” – mutatott rá Rácz Béla Gergely, aki a nemzeti valuta gyengülésének megakadályozására példaként említette az európai uniós támogatások átváltásának módját
Magyarországon viszont a nemzeti banknál váltottak, nem a szabadpiacon, ennek nem volt a forintra nézve erősítő hatása. „Aztán az instabil politikai és gazdasági helyzetben már nem lehetett megállítani a folyamatot, a kezdeti tudatos döntést követte a helyzethez való alkalmazkodás” – fogalmazott Rácz Béla Gergely, aki szerint a befektetők szempontjából egy biztos közepes vagy rossz állapot is kívánatosabb, mint a bizonytalanság, hiszen mindent relatív biztonsággal lehet kalkulálni.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa október 5-ei monetáris politikai ülésén 75 bázisponttal, 6,25 százalékra emelte az alapkamatot. Az irányadó kamat mellett 75 bázisponttal 7,25 százalékra emelték a lombardhitel kamatát, és szintén 75 bázisponttal 5,25 százalékra a letéti rátát. A 6,25 százalékos alapkamatszint az elmúlt 12 év legmagasabb rátája. A bukaresti jegybank júliusban 100 bázisponttal emelte az irányadó kamatot 4,75 százalékra, majd augusztus elején 75 bázisponttal 5,5 százalékra. Így küzd az infláció ellen, amely augusztusban 15,3 százalék volt. A jegybank becslése szerint idén már jelentősen lassul a fogyasztói árak növekedési üteme. Az augusztus eleji becslés szerint 2022 végén 13,9 százalékos inflációra számítanak, míg a jövő év végére 7,5 százalékos inflációt prognosztizáltak. A jegybank az idén még egyszer, november elején tart monetáris politikai ülést, akkor fogadják el az újabb inflációjelentést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!