Egy minisztériumi rendelet szerint helyben adózhat a nagyvállalatok egy része
Cégek pénzügyi hazatérése
Krónika • „Nagyon sok pénzt” – jelentette ki Csíkszentkirály polgármestere arra a kérdésünkre, hogy mit jelent a község számára a Pénzügyminisztérium 2006/753-as rendelete, mely értelmében ismét Hargita megyében adózhat a Hargita Gyöngye (Perla Harghitei) ásványvízpalackozó cég. A minisztérium tulajdonképpen azt az egy évvel ezelőtti rendeletét módosította, mely az évi 500 milliárd régi lejnél nagyobb forgalmat lebonyolító vállalatok adóját Bukarestbe rendelte. A mostani módosításában a tárca a küszöböt 700 milliárd régi lejre emelte, így azoknak a cégeknek az adóját is a megyei adóhivatalok gyűjthetik be, amelyek éves forgalma 500 és 700 milliárd lej között van. A rendelet országos szinten 655 cég adóügyintézését utalja vissza a megyéknek, ám bizonyos besorolási változások miatt 88 újabb vállalkozás adózási székhelye tevődik át Bukarestbe. A minisztériumi rendelet módosítja ugyanis a nagy adófizetők besorolását, s ennek értelmében forgalomtól függetlenül nagy adófizetőnek számítja a bankokat, a biztosítótársaságokat, valamint a kaszinó típusú szerencsejáték-társaságokat. Így az igazi nagy adózók változatlanul a fővárost gazdagítják.
2006. augusztus 30., 00:002006. augusztus 30., 00:00
Bukarestbe kerül az olyan nagyvállalatok adója, mint a Kolozs megyében bejegyzett Mol Románia, Transilvania Bank, ARDAF biztosítótársaság vagy a Temes megyében székelő Alcatel Románia. Ugyancsak Bukarestben fölözik le a Maros megyei Azomureº, E.ON Gaz Románia vagy a Hochland, az aradi Astravagoane, a Szeben megyében bejegyzett Ambient üzletlánc, az Atlassib utazási és szállítási vállalat vagy a Beszterce megyei RomBat akkumulátorgyár adóját. Hargita megyében a székelyudvarhelyi Ikos konfekciógyár és a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye ásványvíz-palackozó tartozik az adózási szempontból hazatérő cégek közé. „Havi tízmilliárdos nagyságrendű adóbevétel-többlethez jut így a megye” – mondta Dimén Hunor-Dénes, a megyei pénzügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Ám hozzátette: négy cég, a székelyudvarhelyi Melinda Impex és Infopress, a borszéki Romaqua és a csíki és udvarhelyi érdekeltségű Amigo&Intercost adózás szempontjából továbbra is Bukaresthez tartozik, forgalmuk ugyanis meghaladja az évi 700 milliárd régi lejt. A rendelet következtében Hargita megyében begyűjtött összeget azonban korántsem lehet a megye vagy az érintett települések pénzének tekinteni. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a Krónikának elmondta, a havi tízmilliárdnak végső soron csak mintegy tíz százaléka marad az önkormányzatoknál. A munkanélküli, illetve nyugdíjalapokba befizetett összegeket a központi kasszába kell utalni, onnan osztják vissza. Az elöljáró gyors fejszámolása szerint Csíkszentkirály költségvetése akár 50 százalékkal is növekedhet a döntés következtében. „A pénzügyminiszteri rendelet havonta mintegy húszmilliárd régi lejt jelent Háromszéknek” – tájékoztatta lapunkat Bálint Béla. A Kovászna Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetője elmondta, hatalmas érvágás volt Háromszék számára, amikor egy évvel ezelőtt a hét legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító cég adóját a fővárosba irányították. A rendelkezéssel a megyék elöljárói azért voltak elégedetlenek, mert jelentős bevételtől estek el, a cégvezetők meg azért, mert elveszítették a kialakított pénzügyi kapcsolataikat. Kovászna megyéből a Domo, a Primex, a Dunapack és az Elco volt kénytelen a fővárosba befizetni a 2005-ös jövedelmi adóját. Három másik nagy adófizetőnél, a villanymotorgyárnál, a menetelőszerszámgép-gyárnál és az uzoni szeszgyárnál beindult ugyan a csődeljárás, vagy az átszervezés, de azok is a főváros felügyelete alá kerültek. Bálint Béla elmondta, a hét háromszéki nagyvállalatból hat újra a megyében adózhat, a legnagyobb vállalat, a Domo viszont Bukarestben „maradt”. Kolozs megyében is örömhírként fogadták a minisztériumi rendeletet. A megyei pénzügyi igazgatóságon kérdésünkre csak annyit tudtak közölni, hogy a régi rendelet értelmében Bukarestben adóztatott 52 vállalatból 19 tér vissza a megyei adóhivatalhoz. Azt azonban még nem tudták, hogy pontosan melyik cégekről van szó. Maros megyében úgy vélik, a kormányrendelet nem sokat változtat a megye pénzügyi mérlegén. Dénes Irénke, a Maros megyei adóhivatal aligazgatója lapunknak elmondta, az új rendelkezések miatt „távozó” két cég annyit visz el, mint amennyit a „visszaérkező” hat hoz. „A viszszaérkezőknek csak egy része tartozik a megbízható, pontos adófizetők közé. Ha mérleget vonunk, ugyanott vagyunk, ahol voltunk” – állapította meg Dénes Irénke. A nagyrészt alkoholgyártók helyett kieső Lek Pharmatec gyógyszergyár új tulajdonosa, a Sandoz és Foraj-Sonde Rt. gázvállalat eddig a megye legjobb adófizetői közé tartozott – közölte.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.