Egy minisztériumi rendelet szerint helyben adózhat a nagyvállalatok egy része

Bukarestbe kerül az olyan nagyvállalatok adója, mint a Kolozs megyében bejegyzett Mol Románia, Transilvania Bank, ARDAF biztosítótársaság vagy a Temes megyében székelő Alcatel Románia.  Ugyancsak Bukarestben fölözik le a Maros megyei Azomureº, E.ON Gaz Románia vagy a Hochland, az aradi Astravagoane, a Szeben megyében bejegyzett Ambient üzletlánc, az Atlassib utazási és szállítási vállalat vagy a Beszterce megyei RomBat akkumulátorgyár adóját. Hargita megyében a székelyudvarhelyi Ikos konfekciógyár és a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye ásványvíz-palackozó tartozik az adózási szempontból hazatérő  cégek közé. „Havi tízmilliárdos nagyságrendű adóbevétel-többlethez jut így a megye” – mondta Dimén Hunor-Dénes, a megyei pénzügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Ám hozzátette: négy cég, a székelyudvarhelyi Melinda Impex és Infopress, a borszéki Romaqua és a csíki és udvarhelyi érdekeltségű Amigo&Intercost adózás szempontjából továbbra is Bukaresthez tartozik, forgalmuk ugyanis meghaladja az évi 700 milliárd régi lejt.
A rendelet következtében Hargita megyében begyűjtött összeget azonban korántsem lehet a megye vagy az érintett települések pénzének tekinteni. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a Krónikának elmondta, a havi tízmilliárdnak végső soron csak mintegy tíz százaléka marad az önkormányzatoknál. A munkanélküli, illetve nyugdíjalapokba befizetett összegeket a központi kasszába kell utalni, onnan osztják vissza. Az elöljáró gyors fejszámolása szerint Csíkszentkirály költségvetése akár 50 százalékkal is növekedhet a döntés következtében.
„A pénzügyminiszteri rendelet havonta mintegy húszmilliárd régi lejt jelent Háromszéknek” – tájékoztatta lapunkat Bálint Béla. A Kovászna Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetője elmondta, hatalmas érvágás volt Háromszék számára, amikor egy évvel ezelőtt a hét legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító cég adóját a fővárosba irányították. A rendelkezéssel a megyék elöljárói azért voltak elégedetlenek, mert jelentős bevételtől estek el, a cégvezetők meg azért, mert elveszítették a kialakított pénzügyi kapcsolataikat. Kovászna megyéből a Domo, a Primex, a Dunapack és az Elco volt kénytelen a fővárosba befizetni a 2005-ös jövedelmi adóját. Három másik nagy adófizetőnél, a villanymotorgyárnál, a menetelőszerszámgép-gyárnál és az uzoni szeszgyárnál beindult ugyan a csődeljárás, vagy az átszervezés, de azok is a főváros felügyelete alá kerültek. Bálint Béla elmondta, a hét háromszéki nagyvállalatból hat újra a megyében adózhat, a legnagyobb vállalat, a Domo viszont Bukarestben „maradt”.
Kolozs megyében is örömhírként fogadták a minisztériumi rendeletet. A megyei pénzügyi igazgatóságon kérdésünkre csak annyit tudtak közölni, hogy a régi rendelet értelmében Bukarestben adóztatott 52 vállalatból 19 tér vissza a megyei adóhivatalhoz. Azt azonban még nem tudták, hogy pontosan melyik cégekről van szó.
Maros megyében úgy vélik, a kormányrendelet nem sokat változtat a megye pénzügyi mérlegén. Dénes Irénke, a Maros megyei adóhivatal aligazgatója lapunknak elmondta, az új rendelkezések miatt „távozó” két cég annyit visz el, mint amennyit a „visszaérkező” hat hoz. „A viszszaérkezőknek csak egy része tartozik a megbízható, pontos adófizetők közé. Ha mérleget vonunk, ugyanott vagyunk, ahol voltunk” – állapította meg Dénes Irénke. A nagyrészt alkoholgyártók helyett kieső Lek Pharmatec gyógyszergyár új tulajdonosa, a Sandoz és Foraj-Sonde Rt. gázvállalat eddig a megye legjobb adófizetői közé tartozott – közölte.